VII. évfolyam 3. szám
Közlemények, hírek, események
Csöndes Mónika:
Beszámoló a „Mennyit ér ma a jövő a kártérítésben?” c. konferenciáról
A Budapesti Corvinus Egyetem Számviteli és Jogi Intézete, valamint Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszéke, a Kártérítési és Biztosítási Jog folyóirat, a Magyar Jogász Egylet Biztosítási Jogi Szakága és az AIDA Biztosítási Jogi Egyesület „Mennyit ér ma a jövő a kártérítésben?” címmel rendezett konferenciát 2025. október 9. napján. A konferenciának a Budapesti Corvinus Egyetem adott otthont. A konferencia résztvevői jogászok, aktuáriusok, könyvvizsgálók, valamint biztosítási és számviteli szakember kollégák voltak.
A konferencia ötletét Dr. Bárdos Péter, a Kártérítési és Biztosítási Jog folyóirat Szerkesztőbizottságának elnöke vetette fel Dr. Kiss Ferenc Kálmán kollégának „A káregyezség és a járadékmegváltás néhány kérdése” c. írása nyomán.
A konferencia programja a járadék megváltásának – másik szokásos elnevezésével a tőkésítés – témáját helyezte a középpontba, de azt az általánosabb elméleti kérdést is diszkusszió tárgyává tette, hogy a jövőbeli érdeksérelmek és kártételek (elmaradt vagyoni előny, jövőben felmerülő költségek, esély elvesztése) mérése és kompenzációja hogyan történik, s hogy ez a gyakorlatban milyen kihívásokkal jár.
A konferenciát Prof. Dr. Bartus Tamás kutatási és akadémiai közösségért felelős Rektorhelyettes nyitotta meg. Örömét fejezte ki, hogy a Corvinus ismét otthont adhat a biztosítási piac és a biztosítási jog témájában egy újabb konferenciának, együttműködve a kártérítési és biztosítási jog területén kitüntetett szakmai partnerekkel.
Vékás Péter az aktuárius képzés szakfelelőse, egyetemi docens (Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék) az aktuárius képzést mutatta be röviden. Ismertetőjében utalt arra is, hogy a képzést megújították az adattudományok legaktuálisabb eredményeire figyelemmel.
Prof. Dr. Vékás Lajos az MTA rendes tagja, professor emeritus (ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék) a „Jövő és kártérítési jog: elmaradt haszon, esély elvesztése és általános kártérítés” c. előadásában a nem jogász hallgatóság számára is közérthetően indulva jutott el a kártérítési jog alapintézményeitől annak bemutatásához, hogy hogyan mérjük a kárt a jövőbeli károknál. A jövőbeli érdeksérelmekkel és kártételekkel (elmaradt vagyoni előny, jövőben felmerülő költségek, esély elvesztése), a járadékszámítással kapcsolatos joggyakorlatról az esetjogon keresztül adott összegző elméleti megállapításokat. Vékás Professzor előadásában az új Ptk. szabályait megalapozó kodifikációs célkitűzésekre és a korábbi joggyakorlatra figyelemmel beszélt a hatályos szabályozásról.
Dr. Kiss Ferenc Kálmán ügyvéd „A járadék-tőkésítés jogi problémái: utóper és baleseti járadék” c. előadását a hazai előzmények bemutatásával kezdte, kiemelve Benedek Károly 40 évvel ezelőtti „A baleseti járadék tőkésítése” c. tanulmányát (Biztosítási Szemle 1984/5-6. 102-104. o.), amelynek megállapításait később is hivatkozta. Fogalmi meghatározása szerint a tőkésítési megállapodás, a járadékmegváltás a kártérítési jogviszony részben vagy egészben egyezséggel történő módosítása, a jövőbeli kötelezettségek mostani tőkeösszeggel történő ellentételezése. A tőkésítés vagy a járadékfizetés közötti választást a tőkésítési káregyezséggel és az utóperrel kapcsolatos joggyakorlat, valamint a tőkésítés jogi szabályozása szempontjából értékelte, kitérve a tőkésítés előnyeire és hátrányaira is, a károsultra és a biztosítóra nézve is. A tőkésítés kapcsán hangsúlyozta a tájékoztatás jelentőségét a károsult szempontjából.
Kerényi István minősített magyar aktuárius, óraadó (BCE Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék) „A járadék megváltásának számszerűsítése és egyedi szempontok” c. előadásában a Bit. 123/A. § (4) bekezdésében foglalt szabályozásából indult ki, és annak értelmezéséhez az MNB egy vezetői körlevelét (2021. november 29.) idézte: „A hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján az MNB a járadék megváltási tőkeösszegének jelenértéke alatt a járadék tőkeösszegét érti”. Álláspontja szerint ez a megfogalmazás úgy lenne pontos, hogy „…a járadék megváltási tőkeösszegének jelenértéke alatt a járadék Szolvencia 2 szerinti biztosítástechnikai díjtartalékának legjobb becslését érti”. Előadásában rámutatott: a számításhoz használt képletben több olyan érték van, ami nem fix és annak meghatározása mérlegeléstől függ. Álláspontja szerint ebből következően az elmaradt haszon típusú károk számításánál a jogalkotó által rögzítettnek szánt határérték bizonytalan, de tapasztalata szerint utóbb ezeket az értékeket könyvvizsgálók nem bírálják felül, mert elfogadják a számítási módszer különbözőségeit. Az előadó a halandósági táblánál kívánatosnak tartaná a szabályozást a tekintetben, hogy milyen halandósági táblát kelljen alkalmazni. Utalt arra is, hogy a kamatlábnál van ugyan egy maximum jelenleg, ami meghatározza a minimális megváltási összeget, de ez álláspontja szerint túl kedvezőtlen a károsult számára, különösen inflációs időkben. Kerényi István előadásának végén kiemelte: értékelése szerint az nem helyes, hogy ha a károsult kezdeményezi a tőkésítést, akkor a Bit. 123/A. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, ilyenkor információs aszimmetria áll elő a károsult hátrányára.
Dr. Lakatos László Péter PhD FCCA okleveles könyvvizsgáló, jogász, intézetvezető egyetemi docens BCE Számviteli és Jogi Intézet „Pénz, Idő, Érték: a könyvvizsgáló és az igazágügyi szakértő szemével” c. előadásában elsőként a könyvvizsgáló és az igazságügyi szakértő szerepét hasonlította össze, majd a járadékmegváltást (számítását) értékelte a könyvvizsgáló és az igazságügyi szakértő szakmai szemszögéből. Bemutatta, hogy milyen szempontokat kell vizsgálnia a könyvvizsgálónak és az igazságügyi szakértőnek a tőkésítés lépései kapcsán, és hogy mindez hogyan képeződik le a számviteli beszámolóban. Meglátása szerint a diszkontálás gyakorlati megvalósulása nagyon diverz, ami következetlen kockázatértékeléshez vezet. Kerényi Istvánhoz hasonlóan foglalt állást: a járadékmegváltás számításnál a képlet alapján többféleképpen lehet számolni, ami eltérő összegekhez vezet, de álláspontja szerint a könyvvizsgáló nem fogja ezt kifogásolni, mert elfogadja, hogy a képlet alapján többféle számítás is lehetséges. Kritikával illette, hogy nem jogszabály, hanem egy MNB körlevél van a járadék tőkésítésének számításához. Dr. Lakatos László Péter előadását a járadékkal és annak megváltásával kapcsolatos tételeknek a pénzügyi kimutatásokban való megjelenésével összefüggő kérdések tárgyalásával zárta.
Az előadásokat egy kerekasztal-beszélgetés követte, ahol az előadók egymás előadásaira és gondolataira reflektáltak. A hallgatóság is aktív érdeklődéssel kérdezett. Az aktuárius kollégák a Ptk. járadékszabályairól, illetve a tőkésítés és a járadékpiac lehetséges kapcsolódási pontjairól kérdeztek. A MABISZ hallgatóságban jelenlévő képviselője jelezte, hogy biztosítási szektor igen nagy tapasztalattal rendelkezik a járadékok, a járadékok megváltása, tőkésítése tekintetében. A szektor évente több tízezres nagyságrendű járadékmegváltást kezel, ezek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a folyamat társadalmi megelégedettség mellett működik. A járadékok meghatározása, így azok megváltása is jelentős bizonytalansági elemeket tartalmaz mindkét fél oldalán, ezt a kockázatot azonban a felek kezelik, olyan anomália, ami szabályozói beavatkozást igényelne nem merült fel az elmúlt évtizedekben. Egy biztosító vezető jogtanácsosa pedig azt emelte ki, hogy az információhiány sokszor éppen a biztosító oldalán áll fenn, hiszen a kártérítést kérő fél egészségi állapota, személyi viszonyai csak korlátozottan ismerhetők meg a biztosító által, a másik felet pedig jellemzően specialista ügyvédek képviselik.
A konferencia meggyőző példája annak, hogy a biztosítási piac és biztosítási jog témájának ilyen többszempontú, több szakmai hivatás szemüvegén való megközelítése nemcsak érdeklődésre tart számot a gyakorló jogászok, aktuáriusok, könyvvizsgálók, számviteli és biztosítási szakemberek körében, hanem a különböző szakmai nézőpontok felszínre hozását, illetve ütköztetését, a közös gondolkodást is segíti. Az előadások utáni szakmai vita mutatta meg, hogy egy, a biztosítói oldalt bemutató előadás még inkább hozzájárult volna a téma teljesebb körű tárgyalásához.
Az előadások diái elérhetők itt: https://www.aidahungary.org/egyeb/mennyit-er-ma-a-jovo-a-karteritesben