II. évfolyam 3. szám tartalmából:
Beköszöntő-2020/3
Úgy tartják, hogy ha egy folyóirat megéri az egy évet, akkor már van esélye az életben maradásra. Örömmel jelentjük, hogy szeptemberi számunkkal folyóiratunk immár egyéves, ami a jövőt illető bizakodás kifejezésén túl arra is alkalmat ad, hogy röviden visszatekintsünk az eddig végzettekre. Úgy tűnik, sikerült elérni potenciális olvasóközönségünket vagy legalábbis annak egy részét, amit az adatok igazolnak. A folyóirat weboldalát egy év alatt több, mint hétezren keresték fel, az oldalmegtekintések száma meghaladta a húszezret. Ez nyilván annak is tulajdonítható, …
A Covid-19-járvány és a szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülés egyes kérdései
A tanulmány a Covid-19-járvány következtében felmerülő kérdésekre figyelemmel tárgyalja a szerződésszegésért való felelősség általános esetét és a mentesülés feltételeit (Ptk. 6:142. §), foglalkozik továbbá a vis maior, az ellenőrzési körön kívüli körülmény és az előreláthatóság fogalmának értelmezésével.
Az életbiztosítások szerződőit megillető elállási jog hatékony érvényesülése az EU Bíróságának gyakorlatában
Az Európai Unió Bíróságának a C 355/18–C 357/18. és C 479/18. sz. egyesített ügyekben hivatkozott ítélete sajátos helyzetet teremtett a magyar jogban az életbiztosítási szerződéstől való elállás lehetőségét és jogkövetkezményeit illetően. Az ítéletben rögzített elvek ugyanis ellentétben állnak a magyar polgári jog biztosította lehetőségekkel. A cikk ismerteti az Európai Bíróság álláspontját és érveit és kifejti a hatályos magyar polgári jog alapján fennálló diszkrepanciák lényegét és következményeit.
Nem publikált határozatok 2020/3
A megelőző időszakban keletkezett – máshol szerkesztetten még nem közölt – figyelemre méltó jogerős döntések. Az egyes döntések ismertetése a tényállás bemutatásával és az ítélet alapjául szolgáló jogi érvelés lényegének összegzésével, valamint a hivatkozott jogszabályhelyek felsorolásával és kulcsszavak hozzárendelésével történik.
Néhány gondolat a gyorsított perről szóló törvényről
2020. július 8. napján hirdették ki a Magyar Közlönyben és 2020. július 9. napján lépett hatályba a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény (a továbbiakban: gyorsított perről szóló törvény).
Az üdvözlendő, hogy a jogalkotó arra törekszik, hogy a bűncselekmények sértettjei mielőbb kártérítéshez és sérelemdíjhoz jussanak. E szándék vezérelte a jogalkotót az említett törvény elfogadásakor az előterjesztői indokolásból kitűnően.
Fórum 2020/3 – Egy jogeset margójára
Az ingatlan ( telek a rajta álló családi házzal) tulajdonosa X, a vele szomszédos építési telek tulajdonosa Y. A két ingatlan egy kertvárosi jellegű, családi házas lakóövezetben fekszik. Y a tulajdonában álló telken a szükséges hatósági engedélyek birtokában bevásárló központot épít, ami a környék jellegét, forgalmát, X telkének megközelíthetőségét, házának lakhatási minőségégt hátrányosan megváltoztatja, ennek következtében pedig X ingatlanának piaci értéke csökken. X az értékcsökkenésben manifesztálódó vagyonvesztést Y-al szemben kárként kívánja érvényesíteni.