BH 2024.9.207
I. A kártérítési járadék lényegadó ismérve, hogy az a jövőben rendszeresen felmerülő, pontosan kiszámítható időszakonként visszatérő, összegszerűségében is előre meghatározható károk megtérítésére szolgál. Adott esetben az olyan bizonytalansági tényezők, mint például a technika fejlődése, a károsult állapotából adódó szükségleteinek változása miatt a gyógyászati segédeszköz költsége olyan kár, amely akkor sem alapozza meg a járadékigényt, ha már most előre látható, hogy bizonyos idő múlva felmerül a csere szükségessége.

II. Abban a kérdésben, hogy valamely tény vagy körülmény megítélése vagy megállapítása igényli-e szakértő bevonását, illetve hogy a bíróság rendelkezik-e a szükséges szakértelemmel a perben felmerült releváns szakkérdésekben, magának a bíróságnak kell állást foglalnia. A szakértői bizonyítás szükségességéről ezért a bíróságnak a feleket tájékoztatnia kell [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:527. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 3. § (3) bek.].

BH 2024.10.233

A foglaló a teljesítés meghiúsulásának a szankciója. Jogkövetkezményeinek alkalmazásához nem a felek magatartásának felróhatóságát, hanem a szerződés meghiúsulásáért való felelősségüket kell vizsgálni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:142. §, 6:185. §].

BH 2024.11.265

Kártérítés iránti perben a káresemény minősül ténynek, az okozati összefüggés fennállásának vagy hiányának a megítélése viszont nem ténykérdés, hanem tényekből levont jogi következtetés, így anyagi jogi jogkérdés. Az előreláthatóság nem azonos az okozatossággal. Az okozati összefüggés vizsgálata második fázisába tartozó, az okozati összefüggésen belüli okszűrő szempont [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §, 6:521. §, 6:548. §].

BH 2024.11.266

Az elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans) mértékének/összegének megállapítása – természetéből adódóan – összetett kérdés. Ilyen típusú kártérítési igény esetén valójában egy meg nem valósult (hipotetikus) helyzetet kell értékelni. Ez szükségszerűen vonja maga után azt, hogy a bíróság a kár, illetve a kártérítés összegét tipikusan mérlegelés útján és nyilvánvalóan közelítő jelleggel tudja meghatározni, ami eljárásjogi oldalról a régi Pp. 206. § (1) és (3) bekezdésének alkalmazását jelenti [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2) bek. b) pont; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 177. § (1) bek., 206. § (1) és (3) bek.].

BH 2024.11.267

I. Veszélyes üzemi felelősség esetén a kimentéshez megkövetelt, a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan ok két feltétel egyidejű fennállását jelenti: a kár okának egyrészt a veszélyes üzem működési körébe nem tartozónak, vagyis külsőnek, másrészt elháríthatatlannak kell lennie. A konjunktivitásból következően bármelyik feltétel hiánya a másik feltétel fennállásának vizsgálatát szükségtelenné teszi.

II. A veszélyes üzem működési körén kívül eső, külső ok vizsgálatánál a balesethez vezető közlekedési helyzetet is értékelni kell.

III. Az elévülés nem más, mint az időmúlásnak – a Ptk. 6:21. §-ában a jogvesztéstől megkülönböztetett, a követelés bírósági eljárásban való érvényesíthetőségét megszüntető – anyagi jogi joghatása. Számítására ezért értelemszerűen a Ptk. 8:3. §-ának rendelkezései irányadóak.

IV. A Ptk. 8:3. § (3) bekezdése munkanap és munkaszüneti nap között tesz különbséget, és arra az esetre rendelkezik az eltérő határidő-számításról, ha a határidő utolsó napja nem munkanap. Vagyis: e jogszabályhely alkalmazása során a munkaszüneti nap fogalma nem szűkíthető le annak az Mt. által használt definíciójára [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:532. §, 6:535. § (1) bek., 6:538. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.].

BH 2024.11.269 A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 26. § (2) bek., 31. § (2) bek. c) pont].

ÍH 2024.138 VÉGREHAJTÓI JOGKÖRBEN OKOZOTT KÁR

A végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításának anyagi jogi feltétele a kár elhárítására alkalmas jogorvoslati lehetőségek igénybevétele. A végrehajtó jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása esetén igénybe vehető rendes jogorvoslati eszköz a végrehajtási kifogás. Ennélfogva ha a kárt az okozza, hogy a bíróság által kibocsátott végrehajtási lappal elrendelt végrehajtási eljárást az adós keresete alapján jogerős ítélet – anélkül, hogy a követeléséhez hozzájutott volna – a végrehajtási jog elévülése miatt megszüntette, a végrehajtást kérő károsult azonban az elévülési idő alatt végrehajtási kifogással nem élt, az igényérvényesítési feltétel teljesülése csak akkor állapítható meg, ha bizonyítja, hogy a kár végrehajtási kifogás előterjesztése esetén sem lett volna elhárítható. [1959. évi IV. törvény (1959. évi Ptk.) 349. §; 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 217. §]

ÍH 2024.154 KORLÁTOZOTT TAGI FELELŐSSÉGGEL MŰKÖDŐ, KÉNYSZERTÖRLÉSSEL MEGSZŰNT CÉG VOLT TAGJAINAK FELELŐSSÉGE A CÉG HITELEZŐJÉNEK KIELÉGÍTETLEN KÖVETELÉSÉÉRT

Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig az a volt tag, aki a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző három éven belül ruházta át a részesedését, ha a részesedésének átruházásakor rosszhiszemű volt. A tag a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el [2006. évi V. törvény (Ctv.) 118/A. § (3) bekezdés].

ÍH 2024.157 MÁS HATÓSÁG HATÁROZATÁHOZ KÖTÖTTSÉG

I. A közigazgatási perben megállapított munkavédelmi szabálytalanság önmagában nem jelent személyiségi jogsértést.

II. Az alapjogok megsértésére történő hivatkozás értékelésének szempontjai a sérelemdíj iránti igény érvényesítése során. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 264. § (2) bekezdés, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §; 2:43. §; 2:52. §]

ÍH 2024.158 MUNKÁLTATÓ MENTESÜLÉSE, KÁRTÉRÍTÉS, SÉRELEMDÍJ

I. Mentesül a munkáltató a kártérítési felelősség alól, ha a baleset bekövetkezésének egyetlen oka az volt, hogy a betanított üveges munkakörben nála közel egy éve dolgozó, az üveg szállítására és mozgatására irányadó szabályokat ismerő és addig betartó felperes nem az ismert szabályok és utasítások szerint járt el. [Mt. 166. § (2) bekezdés b) pontja]

II. Az orvosi alkalmassági vizsgálat esetleges hiányosságának a kártérítési felelősség szempontjából nincs jelentősége, ha a baleset nincs összefüggésben a munkavállaló egészségügyi állapotával.

III. Ha a munkáltató mentesült a kártérítési felelősség alól, abból az is következik, hogy a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételei sem állnak fenn. [Mt. 9. § (1) bekezdése, Ptk. 2:52. § (2) bekezdése]

ÍH 2024.159 VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ MUNKAVISZONYA

I.Egyszemélyes társaság vezető tisztségviselőjének jogviszonya.

II. Munkaszerződés megkötésére, megszüntetésére, munkáltatói nyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Érvényes a más által tett nyilatkozat egyebek mellett akkor is, ha a munkavállaló alappal következtethetett az eljáró személy jogosultságára.

III. Jogellenes a munkaviszony megszüntetésére irányuló munkáltatói jognyilatkozat, ha nem felel meg az Mt. alaki és tartalmi követelményeinek. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:112. §; 2012. évi I. törvény (Mt.) 42. §, 44. §, 45. §, 64. §, 20. § (1) és (3) bekezdés, 22. § (3) bekezdés, 82. §]

BDT2024. 4807.

I. A fogyasztókkal kötött szerződések részévé váló általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított közérdekű kereset elbírálására – a perlési jogosultságot biztosító anyagi jogszabály ilyen rendelkezése hiányában – nem a Pp. XLII. fejezetének szabályai irányadók. Ezért sem a jogosulti érintettség hiánya miatt az eljárás hivatalból történő megszüntetésének, sem a közérdekből indított per szabályainak mellőzése miatt az ítélet hatályon kívül helyezésének nincs helye.

II. A gépjármű vételárának a megrendelés és a gépjármű átadása közötti időszakban a gépjármű árát közvetlenül befolyásoló vám- és adóteher növekedéssel arányos, legfeljebb 10% mértékű megemelését lehetővé tevő kikötés nem tisztességtelen a vevő számára elállási jog biztosítása, továbbá – az említett közterhek kedvező alakulása esetére – a vételár csökkenését előíró kikötés mellett.

III. Nem vezet a vételár módosítására alapot adó szerződéses kikötés önellentmondására a köztehernövekedés pontos mértékének, valamint az ezt megalapozó közterhek felsorolásának hiánya, amennyiben ezek növekedése közvetlenül kihat a termék árára. 

Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:102. § (1)–(3) bek., 6:104. § (1) bek. d) pont, (2) bek. d) pont, 6:105. § (1) bek.

BDT2024. 4858.

I. A károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek körébe beletartozik a károsodott vagyontárgy helyreállításával, újraelőállításával felmerülő költség is.

II. Ha a kár abban áll, hogy a károsult lakóingatlana a károkozó magatartás következtében rendeltetésszerű használatra – lakhatásra – alkalmatlanná vált, és javítása nem lehetséges, a károsult a vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségként a lakóépület bontásával és újraépítésével kapcsolatos költségekre tarthat igényt.

III. Ha az újonnan felépítendő lakóház építési költségének kiszámítására oly módon kerül sor, hogy az igazodik a károsodott vagyontárgy műszaki paramétereihez, akkor nem valósul meg káronszerzés pusztán azért, mert a helyreállítás eredményeként a károsult új épülethez jut hozzá. Ez a kártérítési összeg biztosítja a teljes kártérítés elvének érvényesülését, azt, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, amilyenben a károsodást megelőzően volt, azaz, hogy rendeltetésszerű használatra alkalmas, lakható ingatlana legyen. 

Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:522. § (1), (2), (3) bek.

BDT2024. 4859.

I. Veszélyes üzemi felelősség esetén a kimentéshez megkövetelt, a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan ok két feltétel egyidejű fennállását jelenti: a kár okának egyrészt a veszélyes üzem működési körébe nem tartozónak, vagyis külsőnek, másrészt elháríthatatlannak kell lennie.

II. Nem zárja ki a veszélyes üzemi felelősség érvényesíthetőségét, azaz nem tekinthető külső körülménynek, ha a balesethez vezető veszélyhelyzetet harmadik személy idézte elő.

Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:535. § (1) bek.

BDT2024. 4865.

I. A közigazgatási bírói út mint eljárásjogi perelőfeltétel közigazgatási szervvel szemben előterjesztett kereset esetén vizsgálható.

II. A közigazgatási bírói út akkor biztosított, ha van olyan közigazgatási cselekmény vagy mulasztás (közigazgatási tevékenység), amellyel kapcsolatban a Kp. 38. § (1) bekezdése szerinti kereset előterjeszthető.

III. A hivatásos gondnok mint a gondnokság alá helyezett személy törvényes képviselője és vagyonának kezelője gondnoki feladatai ellátása során nem közigazgatási jogkörben jár el, és nem gyakorol közhatalmat.

IV. A Pp. 176. § (1) bekezdés h) pontja alapján akkor van helye a keresetlevél visszautasításának, ha a pert a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy, és nem a helytállási kötelezettséggel tartozó munkáltatója ellen indítják.

Alkalmazott jogszabályhelyek: 2016. évi CXXX. tv. 24. § (3) bek., 176. § (1) bek. c), h) pont, 255. § (1) bek.; 2017. évi I. tv. 38. § (1) bek; 2013. évi V. tv. 6:519. §, 6:548. §