VI. évfolyam 4.szám
Közlemények, hírek, események
Pataky Tibor: Beszámoló a Magyar Jogász Egylet Biztosítási Jogi Szakágának 2024. október 16-i üléséről
[1] A Magyar Jogász Egylet Biztosítási Jogi Szakága 2024. október 16-án tartotta A Pénzügyi Békéltető Testület biztosítókkal kapcsolatos eljárásainak tapasztalatai című ülését, melynek előadói Dr. Szabó Ildikó hivatalvezető és Dr. Sebestyén Ádám osztályvezető volt.
[2] A prezentációt Dr. Szabó Ildikó kezdte, aki elmondta, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) két osztályra tagozódik, melyek közül az egyiknek a vezetője Dr. Sebestyén Ádám, aki kezdetektől fogva a PBT-nél dolgozik. A PBT testületi tagjai szakvizsgázott jogászok és közgazdászok, akik közül mindenki elvégezte a mediátori képzést, valamint a tagok pénzügyi oktatást is kaptak. A PBT munkáját jogi előadó és szakértő is segíti. Az elmúlt mintegy két évben a kibercsalások miatti ügyek a legjelentősebbek.
[3] Az előadó felhívta a figyelmet a PBT honlapjára, amin keresztül a legfontosabb jogszabályok elérhetők, így különösen a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény. Felhívta a figyelmet arra, hogy az általános ügyekben és a határon átnyúló ügyekben kötelező a nyomtatvány használata, míg a méltányossági ügyekben ilyen kötelezettség nincsen. A PBT honlapján az ajánlások és a kötelezések is elérhetők, továbbá megtalálhatók a nem teljesítő és a nem együttműködő szolgáltatók, valamint az alávetési nyilatkozatot tett szolgáltatók is.
[4] 2022-ben vált online formájúvá az ügyintézés. Ez a szolgáltatói oldal számára kötelezettség, míg az ügyfelek számára ez csak lehetőség. Az előadó kitért arra is, hogy a vármegyeszékhelyeken az MNB pénzügyi tanácsadói irodák elérhetők. 2024. december 23. és 2025. január 6. között meghallgatási szünetet tart a PBT. Az online vitarendezés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, évente hozzávetőleg két ilyen ügy van. A honlapon szakmai cikkek és az éves jelentések megtalálhatók.
[5] 2011. július 1-jén alakult meg a PBT, 2013-tól az MNB részeként működik. 2015-ben hozták létre a méltányossági ügyekre vonatkozó eljárást. 2015-től vezették be az egyes eljárást, addig tanácsok járat el. 2016-ban új helyre költözött a PBT. 2017-ben bevezették a kötelező alávetést az 1 millió forint alatti ügyekben, mely 2024-ben 2 millió forintra változott.
[6] 2022-től a kibercsalásos ügyek száma jelentősen megemelkedett. Minden negyedik ügy kibercsalásos.
[7] 2024. január 1-jétől egységes jogorvoslati rendet vezettek be. A PBT határozata ellen nincsen helye fellebbezésnek, hanem ajánlás és kötelezés hatályon kívül helyezése érdekében 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez lehet fordulni keresettel. A PBT eljárásban hozott határozat nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Ami az ügyintézési határidőt illeti, 90 nap, ami legfeljebb egyszer 30 nappal meghosszabbítható. A biztosítási ügyekben ritkább a méltányossági ügy. A méltányossági ügyekben vagy megállapodnak a felek, vagy az eljárás megszüntetésére kerül sor. A határon átnyúló ügyek esetében az eljárás nyelve az angol. Alávetés hiányában csak tájékoztatás adható a fogyasztónak.
[8] Az alávetéssel kapcsolatban kiemelte az előadó, hogy az lehet általános, vagyis a konkrét ügy ismerete nélkül tett pénzügyi szolgáltatói kötelezettségvállaló nyilatkozat, ami ügykör és érték szerint korlátozható vagy korlátlan. Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás termékek esetében kötelező. Az alávetés lehet eseti is, ami a konkrét ügy ismeretében az ügyre vonatkozóan tett kötelezettségvállaló nyilatkozat. Az eseti alávetés azonban igen ritka. Emellett a jogszabályi alávetés is kiemelendő, melynek értékhatára 2 millió forint. Kötelezés vagy alávetés esetében, vagy 2 millió forint alatti ügyekben hozható.
[9] 2023-ban 3876 ügy érkezett a PBT-hez, amiből 1079 volt biztosítási ügy. 2024 első nyolc hónapjában 685 biztosítási ügyet nyújtottak be a PBT-hez. Az ügyek mintegy 15%-át nem fogadják be. A hivatalvezető az előadása végén megköszönte az együttműködést a biztosítókkal.
[10] Ezt követően Dr. Sebestyén Ádám osztályvezető folytatta az előadást, aki kifejtette, hogy a biztosítási ügyek nagyjából azonos számúak, évente hozzávetőleg 1000 biztosítási ügy érkezik, vagyis az ügyek 28-30%-a biztosítási ügy. Az ügyek nagy többségében egy meghallgatásra kerül sor. Az ügyek mintegy 36%-a megállapodással zárul. Az egyezséget jóváhagyó határozat végrehajtható. Azt is sikerként értékeli a PBT, hogy számos ügyben a felek az eljáráson kívül állapodnak meg, ezeket nevezi a PBT kvázi megegyezéses ügyeknek. Az elmúlt öt évben 273 ügyben az ügyfél elfogadta a biztosító álláspontját. Ezen elmúlt öt esztendőben 8 ajánlás és kötelezés született, melyek közül a biztosítók mindet teljesítették. Az esetek 98%-ában biztosító vagy biztosító egyesület ellen indul meg az eljárás. Alkusszal vagy ügynökkel szemben elenyésző számú kérelmet nyújtanak be.
[11] Az életbiztosítási ágba tartozó ügyek száma csökken. Sok ügyfél nincsen tisztában a biztosítási fogalmakkal, valamint azzal, hogy az ügyfélnek mit kell bizonyítania.
[12] A lakásbiztosítási szerződésekkel kapcsolatban a vihar-, felhőszakadás-, jégverés- és egyéb, természeti (elemi) károk mellett a tűz- és robbanáskárokkal, valamint a betöréses lopáskárokkal kapcsolatban alakult ki a fogyasztók és a biztosítók között jogvita. Az előadó szerint a főbb vitakérdések a következők: biztosítási esemény-e a káresemény vagy sem; bizonyítási kérdések: kárkép, kizárások, mentesülések, összegszerűség; alulbiztosítottság (pro rata térítés): építőanyagárak, vállalkozói díjak drasztikus emelkedése. A lakásbiztosítási kampány során felmondott biztosítások esetén sok vita keletkezett a tartamkedvezményhez kapcsolódó díj-visszakövetelés miatt.
[13] 2023-ban az elintézett lakásbiztosítási ügyek száma 324 volt, melyből 121 ügyben született egyezség vagy megegyezés. Nagy számban vezetett sikerre a bekövetkezett káresemények tényállásának teljes körű feltárására vonatkozó egyeztetés, melynek eredményeképpen a biztosítók gyakran módosították a kárrendezési eljárásban kialakított, a jogalappal kapcsolatos vagy a biztosítási szolgáltatás összegszerűségére vonatkozó álláspontjukat.
[14] Ami a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos ügyeket illeti, fedezetlenségi díjjal, díj-nemfizetés miatt megszűnt szerződések miatt fordulnak a PBT-hez. Több esetben lehet azzal találkozni, hogy az ügyfél általi át nem gondolt elektronikus kommunikáció miatt adódnak elő problémák. Bonus-malus besorolással kapcsolatos ügyek is kerülnek a PBT elé. Díjtarifa változások miatt is vannak ügyek a PBT előtt. Károsulti igények is kerülhetnek a PBT elé, azonban az előadó hangsúlyozta, hogy szakértői bizonyításra nincsen lehetőség, így ilyen ügyekben gyakran korlátozottan tud eljárni a PBT. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál legtöbbször a károsulti igények összegszerűségre vonatkozóan vezetett sikerre a felek egyeztetése. Az ügyfelek több esetben sikerrel bizonyították a gépjármű EUROTAX-értékelés során figyelembe nem vett extra felszereltségét, egyéb paramétereit, és az így újra kalkulált kárkori érték alapján számos esetben megegyezés született. Casco-s ügyek alacsony számban érkeznek, melyek közül a jogalapi viták ritkák, inkább összegszerűségi viták fordulnak elő. 2023-ban 294 elintézett ügy volt, amiből 242 ügy lett érdemben elbírálva. Ebből mintegy 40%-ban egyezséggel vagy megegyezéssel zárult az ügy.
[15] A baleset- és egészségbiztosítási szerződéssel kapcsolatos ügyekben legtöbbször az egészségkárosodás vagy a haláleset baleseti jellege, az egészségkárosodás mértéke vagy a korábbi meglévő betegségekkel való ok-okozati összefüggések fennállása vagy ennek hiánya merül fel kérdésként. 2023-ban 77 elintézett ügy volt, melyből 64 került érdemi elbírálásra. Ebből pedig 17 ügyben született egyezség vagy megegyezés.
[16] Az utasbiztosításokkal kapcsolatban kiemelte az előadó, hogy 10-ből 9 esetben szerepel a biztosítási feltételek között az, hogy Magyarország területén kell megkötni a biztosítást. Az előadó szerint a biztosítóknak erre hangsúlyosan fel kellene hívni a figyelmet. Az útlemondási biztosításoknál pedig fontos az, hogy az utazóképesség a biztosítási feltételekben hogyan kerül meghatározásra. A termékbiztosítások esetében kiugróan magas a megegyezések aránya, vagyis 5-ből 4 esetben megegyezésre kerül sor. A kiterjesztett garanciabiztosítások esetében fontos az, hogy a biztosítás csak akkor vehető igénybe, ha a gyártó garancia már lejárt.
[17] Ami a kockázati életbiztosításokat illeti, a jogviták a haláleseti szolgáltatás jogalapbeli elutasításával voltak kapcsolatosak legtöbbször azzal, hogy a halál oka a kockázatviselés kezdete előtt már fennállt betegség vagy egészségi állapottal állt-e ok-okozati összefüggésben vagy sem. A kérelem megalapozottságának eldöntése ezen ügyekben általában orvosi szakkérdés, ami már meghaladja a PBT hatáskörét. Vegyes életbiztosítások esetében a kérelmezők legtöbbször az elérési szolgáltatás összegszerűségét vitatták. Jellemző probléma, hogy az elérési szolgáltatás megállapításánál alkalmazott hozamszámítás alapját az életbiztosítási díjtartalék képezi, melynek mértéke – annak jellegénél fogva – előzetesen nem állapítható meg, így a szerződők számára annak pontos számítási módja előzetesen nem ismerhető meg. Az előadó kifejtette, hogy életbiztosítással kapcsolatos ügyekben a vagyonbiztosításokhoz képest kevesebb egyezség születik. Olyan ügyekben tudott egyezség létrejönni, melyeknél az elhunyt biztosított hozzátartozója hozzájárult a betegéletút lekérdezéséhez, benyújtotta a háziorvosi dokumentumokat, a kórházi zárójelentéseket, esetleg a néhai biztosított boncolási jegyzőkönyvét, így pontosan meghatározható volt a halál oka, illetve a halálhoz vezető betegség kialakulásának ideje a kockázatviselés kezdetéhez képest. 2023-ban 45 elintézett ügyből 37 ügy lett érdemben elbírálva, melyből 8 ügyben született egyezség vagy jött létre megegyezés a felek között.
[18] A befektetési egységhez kötött életbiztosításokkal összefüggésben az előadó kiemelte, hogy bonyolult termékekről van szó még átlagos jogász számára is. E tekintetben az előadó szerint gondot jelenthet egyrészt a szerződéskötés során nyújtott tájékoztatás, ugyanis gyakran merül fel az, hogy az ügyfél a tényleges szerződési tartalomtól eltérő szóbeli tájékoztatásra hivatkozik. E tekintetben lényeges a biztosításközvetítők szerepe. Az is fontos, hogy az ügyfél szóban is pontos tájékoztatást kapjon például a kezdeti költségről, az adminisztrációs költségről és egyéb költségek mértékéről, és ezek érvényesítésének módjáról. A visszavásárlási összeg is problémát szokott okozni a gyakorlatban, ami az idő előtt visszavásárolt szerződéseken érvényesített elvonás miatt adódik elő. Az előadó kitért az etikus életbiztosítási koncepcióra is. Gyakorlati tapasztalat, hogy az ügyfelek elősorban a 2016 előtti, tehát a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló 8/2016. (VI. 30.) számú ajánlást megelőző időszakban értékesített biztosítási termékek kapcsán fordultak a PBT-hez. A befektetési egységhez kötött életbiztosításokkal kapcsolatban jó gyakorlatnak tartotta az előadó az ún. verification call bevezetését, vagyis azt, hogy a biztosító munkatársa egy telefonhívás keretében meggyőződik arról, hogy az ügyfél valóban érti-e, hogy milyen biztosítást kötött. Az előadó rámutatott arra, hogy a biztosítók általában a szerződéses dokumentáció csatolásával igazolták, hogy a szerződő fél a vonatkozó szerződéses feltételeket megismerte, elfogadta a költségelvonásokat és a befektetés tekintetében fennálló önálló kockázatvállalást is ideértve. A kérelmezőknek ezen okirati bizonyítékokkal szemben kellett volna bizonyítaniuk azt, hogy a szerződéskötés során ettől eltérő tájékoztatást nyújtottak részükre a szolgáltatók, de ez az eljárások túlnyomó többségében nem volt eredményes. A biztosítók csak akkor egyeztek meg, ha a szerződéses dokumentáció valamilyen hibában, hiányosságban szenvedett. 2023-ban 72 elintézett ügy volt ezen a területen. Ebből 57 érdemben elbírált ügy mellett 13 ügyben született ajánlás, egyezség vagy megegyezés.
[19] A nyugdíjbiztosítások esetében problémát okoz az, hogy az ügyfelek egy-két évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt abban a tudatban kötötték meg a szerződést, hogy az arra befizetett díj adójóváírással növelt összegét a nyugdíjkorhatár betöltését követően egyösszegben kifizeti részükre a biztosító, ezzel szemben a biztosító az adójogi jogszabályok alapján járadékszolgáltatást állapított meg, míg a unit-linked nyugdíjbiztosításoknál a vita a lejárati szolgáltatás összegszerűségével, a levont költségekkel, az érvényesített adókedvezménnyel és a visszavásárlási összeg elszámolásával kapcsolatban alakultak ki. A nyugdíjbiztosítások körében – az adójogi vonatkozások és a teljeskörű írásbeli ajánlati dokumentáció miatt – kevés megegyezés jön létre. Az ügyfelek által hivatkozott (szóbeli) tájékoztatás megtörténte, annak tartalma, kontextusa bizonyítási nehézségekbe ütközik. A létrejött egyezségek szinte kivétel nélkül a díj-nemfizetés folytán megszűnt szerződések reaktiválására vonatkoztak. 2023-ban a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatban 24 ügy érkezett, melyből mindegyik érdemben elbírált ügy volt. Ebből 4 ügyben született egyezség vagy megegyezés.
[20] Az előadó végül az PBT előtti eljárás előnyeit foglalta össze, miszerint az ügyfelek számára ezen eljárás idő- és költségmegtakarítást jelent, ugyanis ez ingyenes, költséghatékony eljárás, és gyors ügymenetet jelent. Fontos szempont a bizonytalanság elkerülése, vagyis egy esetleges peres eljárás esélyeinek feltérképezése. A kapcsolat megőrzése az ügyfél oldalán is fontos lehet, vagyis a biztosítóba vetett bizalom helyreállítása és a személyes kontaktus lehetősége. Az is lényeges szempont, hogy az ügyfél sajátjának érzi a döntést. Ezen előnyök a biztosítónál is jelentkeznek, valamint további előnye a PBT előtti eljárásnak az, hogy az eljárások során szerzett tapasztalatokat a termékfejlesztés során is fel lehet használni.
[21] Az előadást követően kérdések feltételére volt lehetőség. Dr. Nagy Magdolna ügyvéd arra kérdezett rá, hogy a PBT a precedensképes bírósági határozatokra figyelemmel van-e. Dr. Sebestyén Ádám válaszában kitért arra, hogy amíg van esély arra, hogy a felek megegyeznek (ez a fő csapásirány), addig nem jogászkodnak. Ha nem jön létre egyezség, akkor tekintetbe veszi a PBT a bírói gyakorlatot. Azt is kiemelte az előadó, hogy csak okirati bizonyítás lehetséges ezen eljárás során.
[22] Dr. Kovács Zoltán azt vetette fel, mennyire gyakori az, hogy az ügyfél jogi képviselővel jár el, hiszen nem kötelező a jogi képviselet. Dr. Sebestyén Ádám rámutatott arra, hogy sokszor hasznos, ha az ügyfél jogi képviselő nélkül érkezik. Azt javasolta, hogy az ügyvédek tekintsenek el a Pp.-s hozzáállástól, és a megegyezés létrehozására törekedjenek. A biztosítási ügyekben ritka az, hogy az ügyfél jogi képviselőt bíz meg. Dr. Szabó Ildikó hozzátette, hogy az ügyek mintegy 70%-ában nincsen az ügyfélnek jogi képviselője.