VII. évfolyam 3. szám
Közlemények, hírek, események
Csöndes Mónika:
Beszámoló az „Átfogóan a mesterséges intelligenciáról – nem csak biztosítási szakjogászoknak, avagy MI a MABISZ-ban” konferenciáról
„Átfogóan a mesterséges intelligenciáról – nem csak biztosítási szakjogászoknak, avagy MI a MABISZ-ban” címmel rendezett a Magyar Biztosítók Szövetsége konferenciát 2025. október 7. napján – a Magyar Jogász Egylettel együttműködve. A jogász kollégák számára szervezett képzésen az MI alkalmazásához, alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó technológiai és jogi kérdések voltak a középpontban. A konferenciának fontos aktualitást adott, hogy egyre elterjedtebb, hogy biztosító társaságok MI-alapú megoldásokat alkalmaznak a biztosítási folyamatokban.
A konferenciát Kerékgyártó Csaba MABISZ főtitkárság-vezető nyitotta meg, kiemelve, hogy a természetes intelligencia (az emberi tényező) mellett jelenik meg a mesterséges intelligencia napjainkban. Fontos, hogy a kettőt egymásra tekintettel és a mesterséges intelligenciát a természetes intelligenciát segítve, ne azt helyettesítve alkalmazzuk – gondolva itt gyermekeinkre, s a jövő generációkra is.
Zsedrovits Tamás egyetemi docens (PPKE ITK) „A mesterséges intelligencia a tudomány oldaláról (információs technológiai megközelítés)” c. előadását olyan példák bemutatásával kezdte, ahol amerikai és európai biztosítótársaságok a kárbejelentés és a kárrendezés folyamatában már MI technológiákat alkalmaznak. Előadásának fő témája volt, hogy hogyan működik a MI technológia, miért olyan gyors, valamint melyek a működésének előnyei és korlátai. Egy példán keresztül szemléltette, hogy ma már szinte eldönthetetlen egy kárbejelentési igényre adott válaszról, hogy az egy GPT-4 generált válasz volt, vagy azt egy emberi biztosítási szakértő adta. Az előadó kiemelte, hogy a MI nem „érti” a szöveget úgy, mint az ember, mert működése statisztikai mintázatok keresésén alapul. A nagy nyelvi modellt úgy jellemezte, hogy az olyan „mint egy zseniális, de tudattalan gyakornok”, aki nem tudja, miért hoz meg egy döntést, mert azt nem tudja magyarázni. Hangsúlyozta a technológia „etikai vakságát” és az empátia teljes hiányát. Az előadó a technológia alkalmazási korlátai miatt a megoldást a hibrid, másként ún. augmented intelligence (kiterjesztett intelligencia: együttműködés az ember és a gép között) modellben látja. Megfelelőbb, ha az MI végzi az előszűrést, a rutinfeladatokat, az adatelemzést, de az ember hozza meg a komplex döntéseket végzi az etikai mérlegelést, a szokatlan esetek értékelését, magyarázatát. Az előadó tehát a vitás és etikai ügyekben mindig az emberi döntést javasolta. Technológiai kihívásként azonosította az adatvédelmet, az elfogultság/torzítás problémáját és a diszkriminációt, a black box jelenséget, valamint környezeti hatást. Zsedrovits Tamás következtetése az volt, hogy az MI nem helyettesíti a biztosítási szakembert, hanem átalakítja annak szerepét.
Menyhárd Attila egyetemi tanár (ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék), kutatóprofesszor (NKE), ügyvéd „A mesterséges intelligencia általános jogi kérdések és a kapcsolódó felelősségi kérdések” c. előadásában az MI technológia alkalmazási kockázataiból és az EU MI Rendeletből (AI Act)[1], valamint a kapcsolódó uniós jogszabályi környezetből kiindulva vázolta fel, hogy a vállalati működés szintjén milyen kihívásokat jelent az MI alkalmazása. Hangsúlyozta, hogy bár az EU MI Rendelet szerint a szolgáltatóhoz képest az alkalmazónak, a MI rendszer használójának (a személyes használót kivéve) kevésbé terhes kötelezettségei vannak, de nem feltétlenül van kisebb kockázatnak kitéve. Következtetése szerint olyan új szerződéstípusok és szerződési tartalmak fognak kialakulni, amelyek a szabályozásra és a kihívásokra figyelemmel fogják rendezni a szerepek, kockázatok és felelősségek megosztását a szolgáltatók és az alkalmazók között. Az előadó új kötelezettségként jelölte meg, hogy a jogi megfelelőség alatt immár az alapjogi megfelelést is kell érteni, és ezzel összefüggésben az emberi méltóság, az egyenlő bánásmód követelménye és a magánélethez való jog védelmét emelte ki. A felelősségi kérdések kapcsán utalt arra, hogy a termékfelelősség hatálya alá nem tartozó tényállásokra a tagállami jogok kárfelelősségi szabályai alkalmazandók és kiemelte, hogy az ok-okozati összefüggés megállapítása az automatizált döntéshozatal keretei között voltaképpen megállapíthatatlan. Menyhárd Attila előadásának végén pedig röviden ismertette a C-634/21. sz. ügyet, ahol az Európai Unió Bírósága a GDPR 22. cikke szerinti automatizált döntéshozatalként értelmezte, amikor egy vállalkozás magánszemélyek személyes adatain alapuló „hitelképességi értékelést” automatizált módon végzett.
Tahyné Dr. Kovács Ágnes egyetemi docens (PPKE JÁK) „A mesterséges intelligencia egyes szabályozási- és etikai kérdéseiről” c. vizuális megjelenésében is figyelemfelhívó előadásában az MI alapfogalmai felől indulva mutatott rá az MI kulturális, társadalmi, környezeti hatásaira, valamint az MI alkalmazásához kapcsolódó etikai kérdésekre. Kiemelten foglalkozott az adatvédelem és a magánszféra, az elfogultság és a diszkrimináció, az átláthatóság és a magyarázhatóság, a felelősség és az elszámoltathatóság kérdésével. Az MI használata kapcsán az emberi autonómiát emelte ki, és kihívásként azonosította, hogy az MI az emberi döntéshozatalt támogató eszköz, ne pedig az emberi döntések helyettesítője legyen. Előadásában beszélt röviden a Vatikán mesterséges intelligenciára vonatkozó álláspontjáról, s arról is, hogy került az egyház érdeklődésének a középpontjába az algoretika, az algoritmusok etikai fejlesztése. Előadásának egyik fő üzenete az etikai kódexek fontossága. Tahyné Dr. Kovács Ágnes végül röviden utalt rá, hogy a Kormány megújította Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját a 2030-ig tartó időszakra, és megjelenítette ennek főbb elemeit.
Horváth Katalin ügyvéd, partner (CMS) az uniós szabályozási környezet átfogó bemutatásával és a kapcsolódó magyar (tervezett) végrehajtási szabályokkal kezdte az „AI a biztosítási szektorban” c. előadását. Kiemelte a biztosítási piac működése szempontjából releváns MI soft law dokumentumokat is, és hangsúlyozta az EIOPA azon véleményének jelentőségét, amely a tiltott MI-gyakorlatnak vagy nagy kockázatú MI-rendszernek nem minősülő MI-rendszerekre vonatkozóan konkretizálja a biztosítási ágazatra irányadó szektorális előírásokat és elvárásokat.[2] Előadásában részletesen beszélt az EU MI rendelet MI rendszer fogalmáról, majd a rendelet és a kapcsolódó bizottsági iránymutatás[3] alapján a fogalmat elemire bontva adott értelmező magyarázatokat. Az előadó gyakorlati példákat hozott arra, hogy a biztosítási szektorban milyen MI rendszerek alkalmazása kezd elterjedni. Áttekintette példákon keresztül, hogy a biztosítási szektorban mi minősülhet tiltott MI rendszernek (pl. manipulatív chatbot, social scoring, alkalmazottakra biometrikus adatok alapján érzelem felismerésére vagy befolyásolására szolgáló MI rendszer). Ezt követően ismertette a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóira és alkalmazóira vonatkozó legfontosabb kötelezettségeket, majd vázolta a MI Rendelet alapján előírt, a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó alapjogi hatásvizsgálat főbb elveit. Összefoglalta röviden (i) az általános célú MI-modell (GPAI) alapú kommunikációs MI rendszerek (természetes személyekkel való közvetlen interakcióra szánt MI-rendszerek, pl. hangalapú virtuális asszisztensek, chatbotok, személyre szabott ajánlórendszerek) többletkövetelményeit, valamint (ii) az olyan alacsony kockázatú MI rendszerekkel kapcsolatos kötelezettségeket, amelyek nem minősülnek GPAI-nak sem (pl. fraudmonitoring, ügyfélazonosítás, ügyfélhitelesítés). Előadásának végén Horváth Katalin jó gyakorlatokat említett az MNB AI célvizsgálat tanulságai alapján.
Bartal Iván ügyvéd, partner (Oppenheim Ügyvédi Iroda), a Mestersége(s) Ügyvéd Digitech & AI Blog szerzője a „Mesterséges intelligencia a gyakorló jogász mindennapjaiban” című előadásában komplexen járta körül, hogy mi (lehet) az MI szerepe és helye a jogi munkában. Beszélt a tipikus felhasználási esetekről, a főbb előnyökről, az MI asszisztencia vs. automatizáció funkciójáról, az emberi kontroll fontosságáról, a felelősségi kérdésekről, valamint a jó gyakorlatokról és a belső szabályozás jelentőségéről. Összehasonlította a hagyományos generatív MI és legaltech eszközöket formai és tartalmi szempontok alapján. Előadásának záró részében olyan kutatásokat ismertetett, amelyek az MI jogalkalmazásban betöltött szerepét vizsgálták (pl. esküdtékszék kiváltása, genAI eszközök és emberi drafting teljesítmények összehasonlítása), és utalt rá, hogy egyelőre minden esetben megmutatkoztak a jogi munkában való alkalmazás korlátai. Bartal Iván szerint a feladat dönti el, hogy az MI megfelelő eszköz-e, és jelenleg a tipikus felhasználás eseteiként nevesítette a document review-t, drafting-ot és a jogi kutatást.
A konferencia végén elhangzott, hogy a MI alkalmazásával kapcsolatos olyan témákat, kérdéseket, amelyeket a kollégák hasznosnak tartanának megtárgyalni, a MABISZ szívesen fogadja az oktatas@mabisz.hu e-mail címre.
________________________________
[1] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 RENDELETE (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg)
[2] https://www.eiopa.europa.eu/publications/opinion-artificial-intelligence-governance-and-risk-management_en
[3] https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/commission-publishes-guidelines-ai-system-definition-facilitate-first-ai-acts-rules-application