BH 2026.4.80

I. Azokat a tényeket, amelyekből a szerződésszegés szándékosságára lehet következtetni – a bizonyítás bizonyítási érdekből következő általános szabálya alapján – a károsultnak kell bizonyítania [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. § (1)-(3) bek., 265. § (1) bek., 370. § (4) bek.].

II. A szerződés teljesítésének elmaradása, így a pénztartozás határidőben való megfizetésének az elmulasztása önmagában nem értékelhető szándékos szerződésszegésként [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:155. § (1) bek., 6:143. § (3) bek.].

BH 2026.5.100

I. A felülvizsgálati kérelemben önmagában a megsértett anyagi jogszabály megjelölése a bizonyítás eredményének mérlegeléséről rendelkező jogszabály [Pp. 279. § (1) bekezdés] megjelölésének és a hozzá kapcsolódó adekvát indokolás előadásának hiányában kizárja annak vizsgálatát, hogy a tényállás megállapítása során a másodfokú bíróság bizonyítás eredményének mérlegelésére nyilvánvalóan helytelen, okszerűtlen következtetése vezetett-e [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 413. § (1) bek., 423. §].

II. A vagyoncsökkenés fogalma az adósnak a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet alatti aktív vagyonához kötődik, vagyis a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésében szabályozott felelősségi tényállás első fordulata a hitelezői követelések fedezetét jelentő aktív adósi vagyon védelmét kívánja biztosítani, illetőleg az e vagyon csökkenését eredményező, a hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyó vezetői magatartást kívánja szankcionálni [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 3. § (1) bek. e) pont, 33/A. §].

BH 2026.6.114

I. A Ptk. 6:439. § (1) bekezdése alapján a biztosító köteles a biztosítási esemény bekövetkezte esetére a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. Ez olyan kötelezettség, amely a biztosító szerződésszerű teljesítéséhez tartozott. Ennek a teljesítésnek az elmaradása a szerződés megszegését jelenti [Ptk. 6:137. §]. Amennyiben a szerződés fenti megszegésével (a szolgáltatás nem teljesítésével) a biztosító a vele szerződő félnek kárt okoz, úgy köteles azt megtéríteni [Ptk. 6:142. §].

II. A biztosítási szerződésben foglalt szolgáltatás teljesítésének megtagadása akkor nem szerződésszegés a biztosító részéről, ha valóban nem következett be a biztosítási esemény, vagy egyéb teljesítés megtagadását megalapozó ok áll fenn.

III. A régi Ptk. kárfelelősségi szabályai alapján született határozat (ami a Ptk. deliktuális kárfelelősségi szabályozásának felel meg) nem irányadó az objektív alapú kontraktuális kárfelelősségi szabályokon nyugvó jogviszony elbírálása esetén [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:439. § (1) bek., 6:142. §, 6:137. §].

BH 2026.6.117

I. A vitás szerződéses tartalom megállapításához figyelembe kell venni az eset összes körülményét, ide tartozóan a feleknek a szerződéskötést megelőző tárgyalásait, a szerződés megkötésekor vagy utóbb tett nyilatkozatait, ráutaló magatartását. Releváns körülmény a szerződés tartalmának feltárásához a feleknek a szerződéssel ténylegesen elérni kívánt célja és a szerződéses szolgáltatások rendeltetése.

II. A szerződés értelmezésre váró tartalmáról a fenti értelmezési módszer alkalmazásával – annak eljárásjogi értelemben vett szükségszerű megfelelőjeként – a bizonyítékok értékelésével és összevetésével lehet állást foglalni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:8. § (1) bek., 6:86. § (1) bek.].

BH 2026.6.118

I. A bizonyítékok nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegelésének hiányában a bizonyítok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs mód. Csak az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, ha a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott határozattól eltérő következtetésre lehet jutni [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.].

II. Az ellenőrzési kör fennállása esetén nem kell vizsgálni, hogy a károkozó körülmény bekövetkezésével a munkáltatónak kellett-e számolnia, volt-e lehetősége a kár elhárítására. E kérdéseknek csak az ellenőrzési kör hiányában van jelentőségük [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek. a) pont].

III. Az ellenőrzési kör fennállása esetén a mentesülés érdekében a perben a munkáltatónak azt kell igazolni, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló maga okozta, és az a munkáltató részéről elháríthatatlan volt. Ha a baleset a munkáltató részéről elhárítható lett volna, a munkáltató a munkavállalója egészségi állapotában bekövetkezett károkért fennálló objektív felelőssége alól nem mentesülhet [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek. b) pont].

ÍH 2026.50 HATÁRON ÁTNYÚLÓ JOGHATÓSÁGI KIKÖTÉS

Abban az esetben, ha a felek a szerződésükben más tagállami bíróság joghatóságát kötötték ki, ez eltérő megállapodás hiányában kizárólagos, így nincs jelentősége annak, hogy ennek hiányában a honi bíróság joghatósága is megállapítható lenne. [1979. évi 13. tvr. (Nmjtvr.) 62/F. § (2) bekezdés; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 240. § (1) bekezdés a) pont, 176. § (1) bekezdés a) pont; 44/2001/EK rendelet (Brüsszel I); 1215/2012/EU rendelet (Brüsszel Ia)]

ÍH 2026.56 UTÓLAGOS BIZONYÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ ELLENI PERBEN

Utólagos bizonyításnak akkor is helye van, ha az olyan tény bizonyítására szolgál, amelyet a felperes a keresetlevél történeti tényállásában előad, de csak a per során – a szakértői véleményből – válik ismertté számára, hogy ennek a ténynek az egészségkárosodásában szerepe van. [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 220.§ (1) bekezdés e) pont, 214. § (3) bekezdés b) pont]

ÍH 2026.70 A SÉRELEMDÍJ ÖSSZEGE MÉRLEGELÉSÉNEK SZEMPONTJAI

A sérelemdíj mértéke megállapításánál kármegosztásnak nincs helye, ugyanakkor a sértett esetleges közrehatása – az alperes hivatkozása esetén – értékelendő. [2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1), (2) bekezdés, 167. § (1), (2) bekezdés, 173. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (1), (2), (3) bekezdés, 2:53. §, 6:52. §, 6:525. §, 6:518. §, 6:519. §; 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. § (2) bekezdés, 32. §, 44. § (1) bekezdés, 54. § (2), (3) bekezdés]

ÍH 2026.71 MUNKAVÁLLALÓ ÁLTAL OKOZOTT KÁR

A munkáltató a munkabérnek nem minősülő költségtérítésből jogszerűen vonhatja le a munkavállaló által okozott kár összegét. [2012. évi I. törvény (Mt.) 161. §, 162. §, 179. §]

ÍH 2026.72 MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE, A KÁR BEKÖVETKEZÉSE, KÁRTÉRÍTÉS ESEDÉKESSÉGE

A kártérítés iránti követelés időelőttisége fogalmilag kizárt, ha a kár felmerült, akkor esedékes is, ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy azt a jogosult beszámítás vagy viszonkereset útján érvényesíti.

Ha félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a felet személyesen nem kell a tárgyalásra megidézni. [2012. évi I. tv. (Mt.) 177. §, 179. § (5) bekezdés; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:49. §, 6:532. §; 2016. évi CXXX. törvény 136. § (1) bekezdés]

BDT2026. 5016.

Amennyiben az Alkotmánybíróság nem állapítja meg a keresetben hivatkozott jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességét, a jogalkotással okozott sérelem nem eredményezhet személyiségi jogsértésért való felelősséget sem.

Alkalmazott jogszabályhelyek: Alaptörvény 24. cikk (2) bek. c) és e) pont; Alapjogi Charta 15. cikk

BDT2026. 5018.

I. Általánosságban igaz, hogy a kártérítési per bírósága nem bírálhatja felül az alapügyben eljáró bíróság döntését, azt nem minősítheti tévesnek, ha azonban az alapügyben érintett jogkérdésben a döntés meghozatalát követően ellentétes jogi álláspontot kimondó jogegységi határozat születik, a kártérítési per bírósága is ehhez van kötve.

II. Ha a közjegyző jogszerűen látta el végrehajtási záradékkal a közokiratot, magatartása olyan, a jog által megengedett magatartásnak minősül, amely kártérítési felelősséget – a károkozás jogellenessége hiányában – nem alapoz meg.

Alkalmazott jogszabályhelyek: Pp. 370. § (3) bek.; 1959-es Ptk. 339. §

BDT2026. 5021.

I. A kötbérfelelősség alóli mentesülés feltétele, hogy a szerződésszegéshez vezető körülmény a szerződésmódosítás időpontjában előre nem látható legyen. Nem tekinthető előre nem látható körülménynek az olyan akadály, amely a szerződésmódosítás időpontjában ismert volt, de amiatt a kötelezett nem kérte a szerződés módosítását, vagy az olyan akadály, amit a szerződésmódosítás során figyelembe vettek.

II. Az ítélet hatályon kívül helyezésére az indokolás hiányossága miatt a Pp. 380. § c) pontja alapján van lehetőség, de csak abban az esetben, ha az ítélet indokolási hiányossága az indokolás kiegészítésével nem orvosolható, és a Pp. 346. §-ban felsorolt tartalmi elemek – tényállás, bizonyítékok mérlegelése, jogi indokolás – vagy ezek valamelyike hiánya miatt nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság a döntését mire alapította, és ezért az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

III. A keresetlevél kötelező tartalmi elemeinek hiánya miatt a hiánypótlás esetleges elmulasztása eljárási szabálysértésként az eljárás későbbi szakaszában már nem vehető figyelembe, az ítélet hatályon kívül helyezésére és az eljárás megismétlésére nem ad alapot, ezért a hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezési kérelem alapján nem kell vizsgálnia a másodfokú bíróságnak a keresetlevél tartalmával kapcsolatosan felhozott kifogásokat.

Alkalmazott jogszabályhelyek: Ptk. 6:142. §, 6:186. §; Pp. 176. §, 364. §, 380. §

BDT2026. 5032.

A vezetői felelősség megállapításának törvényi feltételei a vagyoncsökkenésen alapuló igény esetén.

Alkalmazott jogszabályhelyek: Cstv. 33/A. § (1) bek.

BDT2026. 5048.

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatósági összeütközésre vonatkozó kötelező és közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó ügyekben a valamely tagállamban székhellyel rendelkező jogi személy a jogellenes károkozással kapcsolatos ügyekben nem csupán a székhelye szerinti tagállamban, hanem annak a helynek a bírósága előtt is perelhető, ahol a káresemény bekövetkezett. A káresemény bekövetkezésének a helye magában foglalja egyrészt azt a helyet, ahol a kár bekövetkezett, másrészt azt a helyet, ahol az e kárt okozó esemény bekövetkezett.

Alkalmazott jogszabályhelyek: Ptk. 6:519. §; Pp. 240. § (1) bek. b) pont bb) alpont, 240. § (1) bek. e) pont; 1215/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Brüsszel Ia. rendelet) 7. cikk 2. pont

BDT2026. 5055.

I. Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező bíróság számára az eljárás felfüggesztése kötelező, más eljárás bíróságának azonban mérlegelnie kell, hogy fennáll-e olyan, előkérdésnek minősített, folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásban felvetett jogkérdés, amelynek megválaszolása szükséges. A mérlegelésnél figyelembe kell venni az eljárás egyedi körülményeit, a vagyoni elégtétel iránti nemperes eljárásban pedig különösen a Pevtv. célját, funkcióját, a nemperes eljárással a törvény által védeni kívánt érdekeket is.

II. A vagyoni elégtétel megfizetése iránti nemperes eljárás nem függeszthető fel amiatt, hogy más bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett a kérelmezetti bíróság alapjogi sérelmére hivatkozással, mert a Pevtv. céljával ellentétes volna a kérelmezőnek az eljárás elhúzódása miatt bekövetkezett alapjogi sérelmének orvoslását a jogsérelmet okozó bíróság feltételezett alapjogi sérelméről történő előzetes állásfoglalástól függővé tenni.

Alkalmazott jogszabályhelyek: Pp. 126. § (2) bek.; Pevtv. 7. §