Jogegységi határozatok

1/2026. JEH (Jpe.IV.60.032/2025/11. szám) a súlyos gondatlanság polgári jogi fogalmának értelmezéséről a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvénnyel összefüggésben

1. A súlyos gondatlanság fogalmát a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 45. § (3) bekezdése alkalmazásában úgy kell értelmezni, hogy az ügyfél szubjektíve tisztában volt a magatartása következményével, számolnia kellett a kár bekövetkezésével, a gondosság olyan szintű elhanyagolása valósult meg, amely már közel áll a szándékossághoz, vagyis a hátrányos következményekkel kapcsolatban megállapítható az ügyfél nagyfokú közömbössége, felelőtlensége.
2. A Kúria indítványozó tanácsa a Pfv.20.685/2024/5. számú határozatban kifejtett jogértelmezéstől nem térhet el.

Jogegységi határozat hatályú jogegységi panasz határozatok

Jpe.II.60.034/2025/11. számú határozat

A Kúria megállapítja, hogy a Gfv.30.319/2024/4. számú, jogegységi panasszal támadott ítélet jogkérdésben eltér a Gfv.30.246/2023/11. számú – a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett – határozattól.

Az eltérés nem volt indokolt.

Az indokolatlan eltérésre figyelemmel a jogegységi panasszal támadott ítéletet hatályon kívül helyezi, és a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A Kúria a bíróságokra kötelező jogértelmezésként megállapítja, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 2009. június 1-től 2017. január 14-ig hatályos 88/C. §-át úgy kell értelmezni, hogy az említett rendelkezésben szereplő vélelem a versenyjogi jogsértés következtében jelentkező áreltérítés mértékére vonatkozik, következésképpen nem mentesíti a felperest a kár tényleges bekövetkezésének bizonyítása alól.

A Kúria Gfv.30.319/2024/4. számú ítéletének ezzel ellentétes jogértelmezése és bármely más, hasonló tartalmú határozat a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozható.

BH 2026.1.9

Az ügyész a védett természeti értékben okozott kár megtérítése iránti, hárommillió forintot meg nem haladó követelést kizárólag bírói úton, polgári peres eljárásban, keresettel érvényesítheti [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. b) pont, 254. § (1) bek.; 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 60. § (2) bek.; 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 1. § (2) bek., 3. § (2) bek.; 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 1. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (5) bek. e) pont; Alaptörvény 28. cikk, 29. cikk (2) bek. d) pont].

BH 2026.1.12

A Ptk. a biztosító megtérítési igényét a régi Ptk.-tól eltérő dogmatikai alapra helyezte, az nem törvényi engedménynek, hanem harmadik személy részéről történt teljesítésnek minősül. A biztosító e jogcímen előterjesztett követelését ennek alapulvételével kell elbírálni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:57. § (1) bek., 6:468. § (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 558. § (1) bek.].

BH 2026.1.16

Amennyiben az adózó a nyugta-, számlakibocsátási kötelezettségének nem tesz eleget a jogszabály által írt, az esetére irányadó időpontig, akkor a mulasztás bekövetkezik, függetlenül attól, hogy egy utóbbi időpontban gondoskodik a számlakibocsátásról; e vonatkozásban a mulasztásként való minősítés helyett a magatartás késedelmes teljesítésként való meghatározása nem lehetséges [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 159. § (1) bek., 163. § (1) bek. a) pont, 163. § (2) bek. b)-c) pont; 2017. évi CL. törvény (Art.) 220. §, 228. §].

BH 2026.2.24

I. A nem természetes személy kamarai bejegyzett jogtanácsosa törvényen alapuló, önálló képviseleti joggal rendelkezik, ekként a büntetőeljárásban törvényes képviselőnek minősül [Be. 10. § (5) bek., 61. §, 69. § (5) bek.; Ptk. 3:30. §; Ütv. 66. § (1), (4) bek. b) pont].

II. Nem állapítható meg a rágalmazás vétsége kapcsán a panaszjog gyakorlása mint jogellenességet kizáró ok, amennyiben az elkövető nyilvánvalóan rosszhiszeműen, az irányadó panaszeljárás rendjétől jelentősen eltérve, nagy nyilvánosság előtt fogalmaz meg becsületsértő tényállítást [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont; 2013. évi CLXV. törvény 1. § (2)-(3) bek.; 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 288. § (1) bek.].

BH 2026.2.23

A büntetőeljárást foganatosító rendőr értelmi színvonalának a társadalmilag elvárthoz képest elmaradó szintjére való hivatkozás nem a közhatalmi tevékenység kritikája, hanem öncélú bántás, amely a becsületsértés vétségének megállapítását megalapozhatja. A közlésben meg nem jelenő tartalom a közlés jogi jellegének megítélése során közömbös, a tanú érdekében eljáró ügyvéd pedig nem mentesülhet a felelősség alól azon az alapon, hogy – bűncselekményt megvalósító – megbízásnak megfelelően járt el. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésében megfogalmazott védettség a büntetőeljárásban eljáró védőre vonatkozik, másra, így a tanú érdekében eljáró ügyvédre nem interpretálható [Btk. 227. § (1) bek. a) pont; Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bek.; Be. 649. § (6) bek.].

BH 2026.2.30

A közigazgatási szerv eljárása jogellenességének megítélése – amennyiben van helye közigazgatási bírói útnak – kizárólag közigazgatási bíróságra tartozhat, amelynek a közigazgatási tevékenység jogszerűsége kérdésében hozott döntése előfeltétele a kárigény érvényesíthetőségének [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 24. § (3) bek., 176. § (1) bek. c) pont, 240. § (1) bek. a) pont, 379. §, 405. § (1) bek.].

BH 2026.2.31 

I. A felülvizsgálat alapja nem lehet a felek közötti szerződésnek az ügy érdemére kiható megsértése. Felülvizsgálatot jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, a felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértést kell előadni, valamint a Kúria az így megjelölt jogszabálysértést vizsgálhatja. Ennek során a Kúria a felek közötti szerződés tartalma alapján bírálhatja el a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben állított jogszabálysértést.

II. A Kúria akkor vizsgálhatja a másodfokú bíróságnak a biztosítási szerződés értelmezésével kapcsolatos következtetésének helyességét, ha a fél felülvizsgálati kérelmében megsértettként megjelölte a szerződés értelmezésére vonatkozó anyagi jogszabályi rendelkezést [2016. évi CXXX. törvény (Pp) 406. § (1) bek., 413. § (1) bek., 423. § (1) bek.].

BH 2026.2.32

A régi Ptk. hatálya alatt kötött szerződés csak a Ptk. szabályainak ismeretében megtett jognyilatkozattal helyezhető a Ptk. hatálya alá. A felek erre irányuló megállapodásának egyértelműnek, minden kétséget kizárónak kell lennie. Az általánosság szintjén mozgó olyan szerződéses kikötés, amely szerint a Ptk. fogalma alatt a felek a mindenkori hatályos jogszabályokat értik, nem tekinthető a Ptké. 50. § (2) bekezdése szerinti megállapodásnak [2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. §, 50. § (1)-(2) bek.].

BH 2026.2.33

I. A Cstv. 33/A. § (1) bekezdés második fordulata alapján akkor állapítható meg a vezető tisztségviselő felelőssége, ha a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetében a hitelezők érdekeit figyelmen kívül hagyva vezetői intézkedésével vagy mulasztásával a vagyoncsökkenésen kívüli, más okból hiúsíthatja meg a hitelezői igények kielégítését.

II. A Cstv. 33/A. § (5) bekezdése nem önálló felelősségi szabály, hanem a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségi tényállás egyes elemei vonatkozásában rendelkezik a bizonyítási érdek megfordításáról.

III. A Cstv. 31. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kötelezettségek késedelmes teljesítése önmagában nem alapozhatja meg a Cstv. 33/A. § (5) bekezdésének alkalmazását, ha a vezető tisztségviselő nem akadályozta meg, illetve nem nehezítette az adós valós pénzügyi helyzetének feltárását [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. § (1) bek. a)-d) pont, 33/A. § (1)-(5) bek.].

BH 2026.3.51

I. A dolog használata általános magánjogi korlátjának megsértésére alapított birtokperben a felperes jogállítása részeként állítja a zavarás és annak szükségtelensége törvényi tényállási elemeinek a fennállását, a tényállítás részeként pedig azokat a konkrét történeti tényeket, amelyekre alapozva állítja a szükségtelen zavarás törvényi tényállási elemeinek a megvalósulását.

II. A zavarással kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy az alperes részéről tanúsított (tényként megállapított) magatartás, valamint az abból keletkező – tényként megállapított – (fizikai) behatás a szintén tényként megállapított egyedi körülmények figyelembevétele mellett anyagi jogilag zavarásnak minősül-e. A zavarás annak szükségtelensége esetén válik jogellenessé, amelynek megítélése szintén anyagi jogkérdés.

III. Nem valósul meg szükségtelen zavarás, ha a felperesek olyan mezőgazdasági területen vásároltak ingatlant, amelyre jogszabály nem állapít meg zajkibocsátási határértéket, olyan ingatlan közvetlen szomszédságában, amely egyértelműen gazdasági tevékenység színhelye, ezt követően pedig még növelték is lakóépületük kitettségét a szomszédos ingatlan felé; az alperes ugyanakkor mezőgazdasági területen végez mezőgazdasághoz kapcsolódó, a korábbiakat nem meghaladó mértékű zajjal járó tevékenységet a technológiai követelményekhez igazodó módon [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:5 § (1) bek., 5:7. § (1) bek., 5:22. §, 5:23. §].

BH 2026.3.54

I. A Ptk. 6:539. § (1)-(3) bekezdéseiben írt szabályok irányadóak akkor, ha a veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt. Az üzembentartók egymással szembeni kártérítési felelősségét meghatározó háromlépcsős szabályrendszer alkalmazásának szükséges és egyben elegendő feltétele a kárnak a fokozott veszéllyel járó tevékenységek folytatásával okozati összefüggésben való bekövetkezése.

II. Kizárhatja az elsőbbségadásra kötelezett felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése (a megengedett sebesség jelentős túllépése) következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette. Ebben az esetben a felróható magatartások közül egyedül okozatosnak az elsőbbségre jogosult közlekedési szabályszegése minősül [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:539. § (1) bek.].

ÍH 2026.12 JÓHÍRNÉV VÉDELME, SÉRELEMDÍJ ÖSSZEGSZERŰSÉGE

I. A más személyre tett közlés sértő jellegének megállapítása során a bíróságnak a kialakult társadalmi közfelfogásra figyelemmel azt kell vizsgálnia, hogy külső, objektív szemlélet alkalmazása mellett a hallgatók, nézők számára a kifogásolt közlések milyen tartalmat közvetítenek; az általános élettapasztalat alapján kell megítélni, hogy a közlés alkalmas-e az érintett személy sérelmének kiváltására. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (2) bekezdés]

II. Nem mellőzhető a sérelemdíj megfizetésére kötelezés azon okból, hogy a sérelmezett tényállítás más sajtótermékekben történt közzététele miatt a jogsértőt már kötelezték sérelemdíj megfizetésére; a bírói gyakorlat szerint az ismétlődő valótlan közlés éppen fokozottan alkalmas lehet arra, hogy a közvélekedés részévé váljon és az érintettről kialakult értékítéletet befolyásolja. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bekezdés]

ÍH 2026.13 A SÉRELEMDÍJ MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA

I. A sérelemdíj mértékének bírói meghatározása abban az esetben ütközik az irányadó anyagi és eljárási szabályokba, ha a mérlegelés nem terjed ki teljeskörűen a Ptk. 2:52. § (3) bekezdésében meghatározott körülményekre, illetve, ha a döntés önkényes, okszerűtlen, a logika szabályaival ellentétes.

II. Nincs a bírói mérlegelést korlátozó olyan szabály, amely szerint, ha a bizonyítékok teljeskörűen nem támasztják alá a felperes által – állítása szerint – elszenvedett hátrányokat, akkor mindenképpen eltúlzottnak kell tekinteni a keresetben követelt sérelemdíjat [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bekezdés, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (3) bekezdés].

ÍH 2026.14 A BETEG TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOGA

Az egészségügyi szolgáltatót terhelő betegtájékoztatás megtörténtének, tartalmának a bizonyítása nem telepíthető a károsultra. Az általánosság szintjén mozgó, konkrétumokat nem tartalmazó tájékoztatás nem felel meg a törvényi követelményeknek [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 13. § (1)-(2) bekezdés, 132. § (1) bekezdés és 136. § (2) bekezdés].

ÍH 2026.25 BIZONYÍTÁSI ÉRDEK A SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT KÁR MEGTÉRÍTÉSE IRÁNT INDÍTOTT PERBEN

Szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránt indított perben a felperes bizonyítási érdekéből eredő bizonyítási kötelezettsége, hogy a követelésének alapjául megjelölt szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával létrejött, és a felek annak valamennyi lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésében megállapodtak [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:58. §, 6:63. § (2) bekezdés, 6:142. §; 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 265. § (1) bekezdés].

ÍH 2026.30 ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE

Üzleti titoksértés nem valósulhat meg nyilvános adatbázisból megismerhető vagy már korábban nyilvánosságra került adatok vonatkozásában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 8. §; 2018. évi LIV. törvény (Üttv.) 1. §]

ÍH 2026.33 MUNKAVÁLLALÓI KÁRFELELŐSSÉG

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettség megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni a munkáltató részére. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amely abból származott, hogy a munkáltató a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. [2012. évi I. törvény (Mt.) 6. §, 179. §]

ÍH 2026.37 A NYELVTANI, LOGIKAI, RENDSZERTANI, TÖRTÉNETI ÉS TELEOLÓGIAI JOGSZABÁLY-ÉRTELMEZÉSI MÓDSZEREK EGYÜTTES ALKALMAZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE

A veszélyhelyzeti jogalkotás körében megalkotott kormányrendelet az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körét illetően szűkítést tartalmaz, és csak az annak hatálybalépésekor már egyetemes szolgáltatási szerződéssel rendelkező mikrovállalkozások számára teszi lehetővé az egyetemes szolgáltatás további igénybevételét. [217/2022. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés b) pont, 2. § (4) bekezdése]

BDT2025. 4989.

A Cstv. 33/A. § (5) bekezdése akkor alkalmazható, ha a vezető az ott felsorolt kötelezettségeit neki felróhatóan szegi meg. A felróhatóság megállapítását azonban már önmagában az is megalapozza, ha az adós irányítását, valamint az ebből eredő kötelezettségek teljesítését önként és tudatosan másra hagyja, továbbá tevékenyen részt vesz abban is, hogy ez a személy a társaság ügyeiben – jogellenesen – intézkedni tudjon. *  ​

Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 33/A. §

BDT2025. 4990.

Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Pvkit.) 11. §-át az Alaptörvény 28. cikkében megkövetelt észszerű és gazdaságos célt szolgáló értelmezés és a jogalkotó célja alapján úgy kell értelmezni, hogy a Pvkit. 5–8. §-a szerint elrendelt és foganatosított intézkedéssel szemben a közvetve érintett személy vagy szervezet jogorvoslattal élhet abban a kérdésben, hogy a vagyoni korlátozó intézkedéssel célzott alanynak minősül-e, ha erre nézve megfelelő adatot, információt, egyéb bizonyítékot szolgáltat. *  ​

Alkalmazott jogszabályhelyek: Pvkit. 2. § 6. pont, 5–8. §, 11. §; 269/2014/EU tanácsi rendelet 2. cikk (1) bek.

BDT2026. 4999.

A közigazgatási jogkört gyakorló jogi személy felelőssége akkor vethető fel, ha a jogsértő természetes személy közigazgatási jogkörben járt el, ami kifelé a közigazgatási jogkörrel felruházott jogi személy szervezetén kívüli célra irányul. A jogi személy belső igazgatási feladatainak ellátása nem tekinthető közigazgatási jogkör gyakorlásának. *  ​

Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:51. § (2) bek.

BDT2026. 5002.

I. Társaság vezető tisztségviselőjével szemben előterjesztett kártérítési igény érvényesítésének együttes feltétele a vezető tisztségviselő ezen jogkörében eljárva tanúsított károkozó magatartása, a felperest ért kár, a kettő közötti okozati összefüggés fennállta és a kár szándékos okozása. A fenti konjunktív feltételek bármelyikének hiánya a kártérítés teljesítésének követelését kizárja, ezért kár bekövetkezése hiányában kártérítés jogcímén a vezető tisztségviselő nem kötelezhető fizetésre. ​

II. Amennyiben a társasággal szemben indított perben hozott jogerős ítélet eredeti állapot helyreállítása címén a felperes vagyonában bekövetkezett vagyoneltolódást kompenzálja, úgy a társaság vezető tisztségviselőjével szemben kártérítési igénnyel addig nem lehet fellépni, amíg a végrehajtási eljárásban meg nem állapítják, hogy a megítélt összeg behajtása a társaságtól eredménytelen. * 

Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 3:24. § (2) bek., 6:519. §

BDT2026. 5003.

I. A kár bekövetkezte, és az arról való tudomásszerzés fogalma nem mosható össze, mivel az elévülési idő a károsodás bekövetkeztével minden esetben megkezdődik, a későbbi tudomásszerzésnek pedig annyiban van jelentősége, hogy addig a károsult a menthető okból nem tudja a követelését érvényesíteni. ​

II. Ha a károsult a kárát abból eredezteti, hogy a felszámolási eljárás során követelése kielégítetlen maradt, a kár bekövetkezésének időpontja a felszámolás jogerős befejezésének időpontja.

III. A felszámolási eljárásban a hitelező helyébe lépő engedményes nem új hitelező, hanem az engedményező jogutóda a bejelentett, reá engedményezett követelés tekintetében, követelése nem új hitelezői igény, így azt külön bejelentenie sem kell.

IV. A hitelezői igénybejelentés részeként bejelentett késedelmi kamatkövetelést sem az eredeti hitelezőnek, sem az engedményesnek nem kell a felszámolási eljárás során számszerűsítenie, azt a felszámolónak kell a követelés kifizetésekor, de legkésőbb a zárómérleg elkészítésekor kiszámítania.

V. Ha az engedményezésről történő értesítés az engedményezőtől származik, a felszámoló (a kötelezett nevében) nem követelheti az engedményezés tényének igazolását, így az engedményezési szerződés bemutatását sem, erre csak akkor van lehetősége – és ez esetben kötelezettsége –, ha az engedményezésről történő értesítés az engedményestől származik. * 

Alkalmazott jogszabályhelyek:1991. évi XLIX. tv. 28. § (1) bek. f) pont, 35. § (2) bek., 49/D. § bek., 54. §, 57. § (1) bek.

BDT2026. 5015.

A vagyoni elégtétel iránti eljárásban a kérelem akkor határozott, ha a kérelmező a vagyoni elégtétel megfizetésére irányuló követelését pontosan, forintban meghatározva jelöli meg. Nem felel meg ennek a követelménynek az a kérelem, amely szerint a bíróság a határozott (lejárt) vagyoni elégtétel összegét meghaladóan az ügydöntő határozata meghozataláig naponta további 400 forinttal növelt összegben marasztalja a kérelmezettet. 

Alkalmazott jogszabályhelyek: 2021. évi XCIV. tv. 12. § (1) bek. i) pont