VI. évfolyam 3. szám
Szemelvények az ítélkezési gyakorlatból – Publikált határozatok
2024. július 4-i MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyrt. kontra Mercedes Benz Group AG ítélet, C 425/22., ECLI:EU:C:2024:578
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12 i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének 2. pontját a következőképpen kell értelmezni:
„a hely, ahol a káresemény bekövetkezett” fogalma nem terjed ki azon anyavállalat székhelyére, amely kártérítési keresetet indít a harmadik személy EUMSZ 101. cikkbe ütköző versenyellenes magatartása következtében kizárólag a leányvállalatainál bekövetkezett károk megtérítése iránt, még akkor sem, ha azt állítják, hogy ezen anyavállalat és e leányvállalatok egyetlen gazdasági egységet képeznek.
2024. július 29-i HDI Global ítélet, C 771/22. és C 45/23. egyesített ügyek, ECLI:EU:C:2024:644
Az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25 i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikkének (1) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:
az utazóknak az utazásszervező fizetésképtelenségével szemben nyújtott biztosíték vonatkozik arra az esetre, amikor az utazó ezen irányelv 12. cikkének (2) bekezdése alapján, elháríthatatlan és rendkívüli körülmények miatt felmondja az utazási csomagra vonatkozó szerződését, és az utazásszervező e felmondást követően fizetésképtelenné válik, és ezen utazó számára e fizetésképtelenség bekövetkeztét megelőzően nem térítették vissza a befizetett, az utóbbi rendelkezés értelmében őt megillető teljes összeget.
2024. szeptember 5-i HUK-COBURG-Allgemeine Versicherung II ítélet, C 86/23., ECLI:EU:C:2024:689
A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.”) szóló, 2007. július 11 i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkét a következőképpen kell értelmezni:
nem tekinthető az e cikk értelmében vett „elsőbbséget élvező kötelező rendelkezésnek” az olyan nemzeti rendelkezés, amely azt írja elő, hogy a közlekedési balesetben elhunyt személy közeli hozzátartozói által elszenvedett nem vagyoni kár megtérítését a bíróság méltányossági alapon állapítja meg, kivéve ha – a szóban forgó tényállásnak az eljáró bíróság szerinti tagállamhoz való kellően szoros kapcsolódása esetén – az eljáró bíróság e nemzeti rendelkezés szövegének, általános rendszerének, célkitűzéseinek, valamint elfogadása körülményeinek részletes elemzése alapján megállapítja, hogy a betartását e tagállam a jogrendjében döntő fontosságúnak ítéli, mivel e nemzeti rendelkezés olyan alapvető közérdek védelmére irányuló célt követ, amely az e rendelet 4. cikke alapján kijelölt jog alkalmazásával nem érhető el.
2024. szeptember 19-i Matmut ítélet, C 236/23., ECLI:EU:C:2024:761
A gépjármű felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16 i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének első bekezdését és 13. cikkének (1) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:
azokkal ellentétes – kivéve ha a kérdést előterjesztő bíróság joggal való visszaélés fennállását állapítja meg – az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi egyrészt a közlekedési balesetben érintett gépjármű utasával szemben, aki e baleset károsultja és egyúttal a biztosított is, a gépjármű felelősségbiztosítási szerződésnek az e biztosított által az érintett gépjármű szokásos vezetőjének személyére vonatkozó, e szerződés megkötésekor tett valótlan nyilatkozatból eredő semmisségére való hivatkozást, másrészt pedig azt, hogy a biztosító – abban az esetben, ha ilyen semmisségre ilyen „károsult utassal” szemben ténylegesen nem lehet hivatkozni – az ezen utasnak a biztosítási szerződés teljesítéseként általa megfizetett teljes összeg megtérítését igényelje az ezen utas által az e szerződés megkötésekor megvalósított szándékos vétkes magatartáson alapuló, utóbbival szemben benyújtott kereset útján, amennyiben az ilyen megtérítés teljesen megfosztaná ezen irányelv rendelkezéseit a hatékony érvényesüléstől, aránytalanul korlátozva a károsult kötelező gépjármű felelősségbiztosításon alapuló kártérítéshez való jogát.
I. A bíróság a sérelemdíj megfizetése iránti keresetnek a perben keresetfelemeléssel érvényesített követelésrész tekintetében való teljesítését nem tagadhatja meg, és nem tekintheti a keresetet az eredetileg érvényesített összeget meghaladóan eleve megalapozatlannak arra hivatkozással, hogy a felperes a kereset felemelésekor állított állapotrosszabbodását nem bizonyította.
II. A sérelemdíj összegét meghatározó jogerős ítélet akkor sérti a Ptk. 2:52. § (3) bekezdését és a régi Pp. 206. § (3) bekezdését, ha nem mérlegeli az eset összes körülményét, vagy mérlegelése nem felel meg a logika követelményeinek [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 206. § (1) és (3) bek.].
BH 2024.5.113
Amennyiben az egyik szerződéskötő fél egy törvényben szabályozott, ezért erkölcsi értelemben értéksemleges szerződés megkötése által valósíthatja meg a súlyos bűncselekménynek minősülő magatartását, ez a körülmény akkor is jóerkölcsbe ütközővé teheti a szerződést, ha erről a szándékról a másik szerződéskötő félnek nem volt tudomása [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 200. § (2) bek., 339. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 264. § (1) bek.].
BH 2024.5.114
I. A közbenső ítélethez fűződő anyagi jogerőhatás nem zárja ki, hogy abban a kérdésben, hogy a keresetben megtéríteni kért kiadások közül melyek azok, amelyek megfeleltethetőek az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét megalapozó, vagyis a gyermek egészségkárosodottan történt megszületéséből eredő károknak, a követelés összegére vonatkozóan folytatott eljárásban a bíróság állást foglaljon.
II. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététele időpontjától kötelező, és a Kúriának is kötelező az eljárásának időpontjában irányadó jogegységi határozatot alkalmazni [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 355. § (4) bek.; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 206. § (1) bek., 229. § (1) bek.; 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 42. § (1) bek.].
BH 2024.6.131
A Ptk.-nak a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség körében a károsulti közrehatás szabályait rögzítő 6:537. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén nincs szükség az üzembentartó – vagy helyette a tényleges károkozó – magatartása felróhatóságának vizsgálatára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azokban az esetekben, amikor az üzembentartó, avagy a tényleges károkozó a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásából eredő kárt valamely felróható magatartással okozta, azt a kármegosztás arányának meghatározásakor ne kellene értékelni. Ez a felróható magatartás az üzembentartó számára terhesebb kármegosztás alkalmazását indokolja [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:537. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) és (3) bek.].
BH 2024.7.155
I. A kárt okozó ügyvéd – mögöttes felelősségének érintése nélkül – az ügyvédi irodával együtt is perelhető. Ennek alapján a károsult szabadon dönthet arról, hogy igényét kizárólag az ügyvédi irodával szemben érvényesíti vagy együttesen a mögöttes felelős ügyvéddel. A károsult ugyanakkor a kártérítési igényét közvetlenül az ügyvéddel szemben nem érvényesítheti, ennek előfeltétele, hogy az iroda vagyona a követelést nem fedezi.
II. Az elévülés nyugvását eredményező menthető ok közelebbi jogszabályi meghatározásának hiányában minden esetben egyedi mérlegelést igényel annak megítélése, hogy egy adott körülmény alkalmas-e az említett joghatás kiváltására [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (2) bek.; 1998. évi XI. törvény 10. § (1) bek., 69. § (2)-(3) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:24. § (1)-(2) bek.].
BH 2024.7.164
Ha a munkavállaló a munkaviszonyának jogellenes megszüntetését követően álláskeresési járadékot nem igényel, elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt és aktív álláskeresését egyéb módon sem igazolja, elmaradt jövedelemből származó kártérítésre a kárenyhítési kötelezettsége megsértése miatt nem tarthat igényt. Ez esetben megalapozottan nem hivatkozhat arra, hogy a munkáltató a bizonyítási érdeke ellenére bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 167. § (2) bek.].
BH 2024.7.165
I. Az Mt. 177. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 6:532. §-ának értelmében a kártérítés a károsodás bekövetkezésével nyomban esedékes. Az Mt. 175. § (1) bekezdésében meghatározott szakaszos elévülés szabályai viszont azt a helyzetet kezelik, amikor azzal a sérelemmel összefüggésben, amelyért a munkáltató kártérítési felelőssége fennáll, eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő – jellemzően elmaradt jövedelem – kárigény származik. Az okozati összefüggés bizonyítása esetén az Mt. 166. § (2) bekezdése és 167. § (1) bekezdés második mondata szerinti kimentéses bizonyításnak már nincs helye, mert ezek a kérdések a felelősség jogalapját érintik [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 175. § (1) bek.].
II. Az Alaptörvény XII. cikkében garantált, a munka szabad megválasztásához való jogból következően a munkavállaló még a kárenyhítés kötelezettsége keretében sem kötelezhető arra, hogy a képzettségének és az egészségi állapotának megfelelő, általa betöltött munkakör ellátása mellett magasabb díjazással járó elhelyezkedési lehetőséget keressen [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 167. § (2) bek.].
BH 2024.8.182
I. A vétőképesség a felróható közrehatásnak is szükségszerű feltétele.
II. A sérelemdíjnál a büntető funkció figyelembevétele nem történhet automatikusan, csak az eset összes körülményének értékelésével.
III. Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a sérelemdíj összegét leszállította, a felülvizsgálat kizártságának a Pp. 408. § (2) bekezdésében megkövetelt feltétele nem áll fenn. Ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokaival – többek között az I. rendű felperes vétőképessége, felróható közrehatása és a közrehatás aránya vonatkozásában – egyetértett [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) és (3) bek. 408. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (2) bek., 6:522. § (2) bek. c) pont, 6:537. § (1) bek.].
BH 2024.8.184
I. Ha a jogalkotó utólag kiküszöböli az alaptörvény-ellenességet előidéző szabályozási hiányosságot, akkor az ezt követő negatív vagyoni következmények a közjogba tartoznak, amelyekre nem terjed ki a Ptk. hatálya.
II. Az általános kártérítés anyagi jogszabályként, a szabad belátás szerinti döntés lehetősége eljárásjogi rendelkezésként biztosítja a kártérítés összegének bíróság általi meghatározását abban az esetben, ha az a bizonyítékok alapján nem állapítható meg.
III. Az anyagi pervezetés alkalmazási feltételeinek hiányában a bíróság nem avatkozhat bele a peranyag szolgáltatásába, mert a tárgyalási elv alapján a perben jelentős tények állítása és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli.
IV. A bíróság a felek jogi érveléséhez nincs kötve, az érvényesített jogon, a kereseti kérelmen és az ellenkérelmen belül a fél jogi érvelésétől eltérő indokok mentén is határozhat [Alaptörvény C) cikk (1) és (3) bek., R) cikk (2) bek., T) cikk (1)-(2) bek., 24. cikk (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:1. §, 1:2. § (2) bek., 2:1. §, 3:1. §, 3:405. § (1) bek., 6:2. § (1) bek., 6:3. §, 6:519. §, 6:520. §, 6:522. §, 6:531. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 4. § (2) bek., 6. §, 7. § (1) bek. 8. pont, 170. § (2) bek., 237. §, 279. § (3) bek., 317. §, 342. § (1) és (3) bek., 369. § (4) bek., 384. §; 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 2. § (2) bek.].
BH 2024.8.189
A kártérítés módjának, időtartamának, mértékének módosításáról a felek peren kívül is megállapodhatnak, azt közösen is módosíthatják, de arra is lehetőségük van, hogy a bíróságtól kérjék annak módosítását. Nincs lehetőség azonban arra, hogy a kártérítést a munkáltató egyoldalúan csökkentse vagy megszüntesse. Erről vagy újabb megállapodást köthet, vagy a módosítás érdekében a bírósághoz kell fordulnia. A munkavállaló által megindított munkaügyi perben a munkáltató által előterjesztett ellenkérelem ilyen igény előterjesztésére nem alkalmas [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 174. § (1) bek.].
I. Teherautóval a menetirány szerinti bal oldali sávba történő kanyarodási manőver, amellyel a vezető mindkét forgalmi sáv teljes szélességét elzárja, és ezzel balesetet okoz, a közlekedési szabályok olyan mértékű megsértése, amelyek a tényállásban írt eredmény bekövetkezte esetén kimerítik a közúti baleset okozásának törvényi tényállásában írt magatartást. [Btk. 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont, KRESZ 18. § (1) bek. c) pont, 25. § (2) bek., 31. § (1) bek. a) pont, (4) bek., (5) bek. c) pont]
II. A járművezetéstől eltiltás alkalmazásának kérdései. [Btk. 55. § 38/2007 BK. vélemény]
ÍH 2024.62 ILLETÉKESSÉGI ÖSSZEÜTKÖZÉS
Ügyvédi felelősségbiztosításra alapított megtérítési kötelezettség megállapítására irányuló perben a kizárólagos illetékességi szabály nem alkalmazható, mivel hiányzik az alkalmazhatóságnak azon törvényi feltétele, hogy felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő törvényi rendelkezés alapján a károsult a kártérítési igényét a károkozótól eltérő harmadik személlyel szemben is érvényesítheti. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 26. § (2) bekezdés; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:473. § (1) bekezdés]
ÍH 2024.68 ÜGYVEZETŐI FELELŐSSÉG
I. A felszámolás alá került gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét kártérítési felelősség terheli, amennyiben a társaság tevékenységet záró mérlegében feltüntetett vagyont nem adja át a felszámolónak.
II. Az alperes kártérítési felelősségét nem mentheti ki arra való hivatkozással, hogy valós ügyvezetői tevékenységet nem végzett, mert az operatív irányítást másnak engedte át. [A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:22. § (3) bekezdés, 3:24. § (1) bekezdés, 3:112. § (2) bekezdés, 6:142. §]
ÍH 2024.70 TÁRSASÁGI RÉSZESEDÉS ROSSZHISZEMŰ ÁTRUHÁZÁSA
I. Az üzletrészét rosszhiszeműen átruházó tag az adós ki nem elégített kötelezettségeiért felel, ez pedig a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, kielégítetlenül maradt hitelezői igényekért való felelősséget jelenti. A felelősség megállapításának nem feltétele, hogy a kielégítetlen hitelezői igény keletkezése, vagy a kielégítés meghiúsulása okozati összefüggésben álljon a tag magatartásával, és közömbös az is, hogy a tartozás az üzletrész átruhását megelőzően, vagy azt követően keletkezett.
II. A Csődtv. 63/A. §-a alapján indított perben a felperesnek nem kell bizonyítania az adós fizetésképtelenségét vagy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetét. Az alperest terheli annak bizonyítása, hogy az üzletrész átruházásakor az adós nem volt fizetésképtelen, vagy nem volt fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, és ha ezt nem bizonyítja, neki kell bizonyítania azt is, hogy jóhiszeműen, a hitelezői érdekeknek megfelelően járt el. A felperest e körben sem tényállítási, sem bizonyítási kötelezettség nem terheli. [1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 63/A. §]
ÍH 2024.80 MENTESÜLÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ALÓL
I. Nem eredményezi a munkáltató kártérítési felelősség alóli mentesülését az a tény, hogy a büntetőeljárást a nyomozóhatóság bűncselekmény hiányában megszüntette, és azt állapította meg a határozat indokolásában, hogy a baleset bekövetkezéséért senki sem vonható büntetőjogi felelősségre. E megállapítás a bíróságot a kártérítési felelősség megítélése során nem köti.
II. Kizárja a kizárólagos és elháríthatatlan munkavállalói magatartást és ezzel a munkáltató Mt. 166. § (2) bekezdés b) szerinti mentesülését, ha a károkozó körülményt a munkáltató átlagos erőfeszítéssel, a technika általános eredményeinek felhasználásával (irányító kijelölésével és hatékony ellenőrzéssel) elkerülhette volna. [Mt. 166. § (2) bek. b) pont, Mvt. 51. § (4) bek., Mvt. 54. § (7) bek. b) pont, Mvt. 60. § (1) bek.]
ÍH 2024.85 MAGÁNÚT FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE
Abban az esetben, ha a rendszeres jármű és gyalogos forgalommal érintett magánterület nincs elzárva a közforgalom elől, akkor a kifejezetten kiépített pályaszakasz vagy nyomvonal létesítésének hiányában is (magán)útnak minősül, így a járművezetés ittas állapotban vétsége ott elkövethető. [Btk. 236. § (1) bekezdés, 1988. évi I. törvény 32. § (1) bekezdés, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének I. a), valamint 4. § (1) bekezdés c) pont]
ÍH 2024.86 GONDATLAN ÉS SZÁNDÉKOS ELKÖVETÉS ELHATÁROLÁSA
Amennyiben a közhiteles nyilvántartásban lévő adatok módosítását eredményező, valótlan adatokat tartalmazó, nem a szerződő felek által aláírt szerződést az ügyvéd úgy nyújtja be, hogy az ügyvédi törvényben írt kötelezettségeit megszegve nem ellenőrzi az adatok és aláíró személyek valódiságát, a közokirat-hamisítás elkövetési magatartása nem gondatlan, hanem szándékosan elkövetett. [Btk. 7. §, Btk. 342.§ (1) bekezdés c) pont, 2017. évi LXXVIII. törvény 44. § (1) bekezdés]
ÍH 2024.88 FOGLALKOZÁS KÖRÉBEN ELKÖVETETT VESZÉLYEZTETÉS
Foglalkozási szabály megszegésének hiányában nem valósítja meg a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét az a kezelőorvos, aki a beteget a saját szakterületéhez tartozó feladatok maradéktalan ellátásával a szakma szabályainak megfelelő ellátásban részesíti, majd – helyesen észlelve, hogy a beteg állapota a saját szakmai kompetenciáját meghaladó, más szakterületen jártas szakorvos (neurológus) bevonását teszi szükségessé – neurológia konzíliumot kér, és a továbbiakban a neurológus szakorvos diagnózisának és előírásainak megfelelően jár el.[Btk. 165.§ (1) és (2) bekezdés b) pont, 1997. évi CLIV. törvény 126.§ (2) bekezdés]
ÍH 2024.97 KÖZÜGYEK VITATÁSA SORÁN TETT KIJELENTÉSEK – SZEMÉLYISÉGI JOG MEGSÉRTÉSE – SÉRELEMDÍJ MÉRTÉKE
I. A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlását valósítja meg és ezáltal nem alkalmas – konkrét tények állítása nélkül – a személyiségi jog megsértésére beruházások túlárazottságának és az annak megvalósításában érdekeltségre vonatkozó közlés. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) és (2) bekezdés, 2:43. § d) pont, 2:44. § (1) bekezdés, 2:52. § (3) bekezdés]
II. Magasabb összegű sérelemdíjat indokol, ha a közlést tevő célzatosan a közügyek megvitatásával semmilyen módon nem összefüggő, az érintett származására tudottan sértő módon vonatkozó kijelentést tesz. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bekezdés]
ÍH 2024.98 KÖTBÉRFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI KIMENTÉS
I. Amennyiben a vállalkozó a teljesítés egész tartama alatt fennálló, a megrendelő szerződésszegésére visszavezethető akadályozó körülmények ismeretében vállalt módosított véghatáridő alatt sem teljesít, úgy a késedelmi kötbérfizetési kötelezettség alóli mentesülés érdekében nem hivatkozhat arra, hogy e körülményeket nem láthatta előre.
II. Ha a peres felek közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kötöttek egymással vállalkozási szerződést, a kötbér mértékének arányosságára és a kötbér mérséklésére alapot adó körülményeket a verseny tisztaságára, a versenyegyenlőség elvére is figyelemmel fokozott szigorúsággal indokolt értékelni. [2013. évi V. törvény 6:142. §, 6:186. § (1) bekezdés, 6:188. §]
ÍH 2024.109 KÉNYSZERTÖRLÉSI ELJÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ PER
A Ctv. 118/B. §-ára alapított perben a vezető tisztségviselőt terheli a bizonyítás abban a körben, hogy nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy nem az ügyvezetési tevékenysége miatt következett be az adósnál a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet. [2006. évi V. törvény (Ctv.) 118/B. § (4) bekezdés]
ÍH 2024.116 MUNKÁLTATÓI INTÉZKEDÉS – SZEMÉLYISÉGSÉRTÉS – SÉRELEMDÍJ
A munkáltató jogkörébe tartozik a munkaszervezet kialakítása, a munkavállalók elhelyezése, a munka megszervezése. Az ezekkel összefüggő munkáltatói intézkedések nem járhatnak a munkavállaló kirekesztésével, nem sérthetik az emberi méltóságot. A munkáltató jogsértő intézkedései a munkavállaló sérelemdíj igényét is megalapozhatják. [A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. §, 9. §, 286. §; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:52. §]
ÍH 2024.117 MUNKAVÁLLALÓ KÖZREHATÁSÁNAK SZEMPONTJAI
I. Amennyiben a munkavállaló határozatlan időre külföldön történő munkavégzésre köt munkaszerződést, úgy nem minősül kiküldetésben lévő munkavállalónak. Ha a munkaszerződést Magyarországon, magyar munkáltatóval kötötte a munkavállaló, így rá a magyar munkajogot kell alkalmazni, ugyanakkor a munkavédelem anyagi jogi szabályai tekintetében nincs jogválasztás, így a felek jogviszonyában a munkavégzés helye szerinti munkavédelmi anyagi jog az irányadó. [2017. évi XXVIII. törvény 9. § (1) bekezdés]
II. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott. Nem értékelhető a munkavállaló terhére a balesetet előidéző, a megfelelő munkavédelmi oktatás hiányában a munkáltatónál megtűrt gyakorlat, a munkáltató által betanított szabálytalan művelet. [2012. évi I. törvény (Mt.) 167. § (2) bekezdés]
A levéltitok megsértését nemcsak a levél felbontása, hanem annak illetéktelen személy részére történő továbbítása is megvalósítja. A jogosult oldalán jelentkező nem vagyoni sérelem hiányában a levéltitok megsértése nem eredményezi automatikusan sérelemdíj megítélését, mert a Ptk. nem állít fel megdönthetetlen jogi vélelmet arra nézve, hogy a személyiségi jogsértés ténye nem vagyoni sérelmet okoz.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:46. § (1)–(2) bek., 2:52. §
BDT2024. 4778.
I. Ha a büntetés-végrehajtási intézet a látássérült fogvatartott részére nem biztosítja a szabadságvesztés büntetésének végrehajtása során azt az elbánást, amelyet a látássérült állapota indokolttá tesz, az még akkor is alkalmas az emberi méltósághoz, magánélethez, egyenlő bánásmódhoz és egészséghez fűződő személyiségi jog megsértésére, ha a fogvatartott panaszt emiatt nem terjeszt elő.
II. A bíróság bocsánatkérésre nem, de arra kötelezhet, hogy az elmarasztalt fél az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését magánlevélben közölve adjon elégtételt.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:42. § (2) bek., 2:52. § (1)–(3) bek.; 2013. évi CCXL. tv. 9. §, 83. § (4), (7) és (8) bek., 98. § (1) bek., 118. § (2) bek., 122. §; a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett egyezmény (CRPD) 2. cikk, 14. cikk (2) bek.; 1998. évi XXVI. tv. 4. §, 7/A. § (1) bek.
BDT2024. 4781.
I. A sérelemdíj megállapítása során kármegosztásnak nincs helye, azonban a vagyoni kár megosztására alapot adó körülményeket a sérelemdíj összege mérlegelése során is figyelembe kell venni.
II. Az életet, testi épséget, egészséget érintő személyiségi jogi sérelem miatti sérelemdíj összegének meghatározásánál értékelendő szempontok.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:535. §, 6:470. §, 6:525. § (1) és (2) bek., 6:534. § (1) bek., 2:43. § a) pont, 2:52. § (1) és (2) bek.; 2009. évi LXII. tv. 12. §, 27. §, 28. § (1) bek.
BDT2024. 4808.
Nem minősül közigazgatási jogkörben okozott kárnak a közút kezelője által a közúti forgalom megszervezésével összefüggésben okozott kár; ebből következően az erre alapított perindításnak nem előfeltétele, hogy a közigazgatási ügyben eljáró bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:548. §; 1988. évi I. tv. 34. § (1) és (2) bek., 35. §; 2016. évi CXXX. tv. 24. § (3) bek.
BDT2024. 4809.
I. Az ügyvezető a polgári jog kontraktuális (szerződésszegésért fennálló) felelősség szabályai szerint tartozik helytállni a vezető tisztségviselői jogviszonyából fakadó kötelezettsége megszegésével a társaságnak okozott károkért.
II. A kereset elutasítására önmagában alapot ad, ha a felperest nem illetheti meg az általa érvényesített jog.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 339. § (1) bek.; 2006. évi IV. tv. 30. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 264. § (1) bek., 342. § (3) bek.
BDT2024. 4812.
I. A gyorsított perben történő igényérvényesítés konjunktív feltételei: a bűncselekmény elkövetésének bíróság általi jogerős megállapítása, a kártérítési, illetve nemvagyoni sérelemért való polgári jogi felelősség feltételeinek fennállása, polgári jogi igény megítélésének, illetve polgári per megindításának a hiánya.
II. A Gyptv. szabályai szerint indított per alperese a bűncselekmény elkövetője lehet.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2020. évi LXX. tv. 2. § (1) bek.
BDT2024. 4832.
I. Nem alapozhatják meg a módosított teljesítési határidő elmulasztása miatt kötbér fizetésére köteles fél kimentését olyan körülmények, amelyek az új teljesítési határidő vállalásakor már ismertek voltak.
II. A pénztartozás teljesítése is biztosítható kötbérrel, vita esetén azonban az a kérdés, hogy a kötbérkikötés a pénztartozás késedelmes teljesítésére is kiterjed-e, a szerződés értelmezése útján dönthető el.
III. A kötbér mérséklését kérő fél terhére kell értékelni, ha az adott mértékű kötbért pályázati versenyelőny elérése érdekében – kifejezett figyelemfelhívás ellenére – vállalta.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 207. § (1) bek., 246. §, 247. §
BDT2024. 4833.
A kirívóan súlyos jogsértés mint a közhatalom gyakorlásával okozott kárért való felelősség esetében a felelősséget megalapozó felróható magatartás akkor állapítható meg, ha a mérlegelés eredményeként a nyomozó hatóság, az ügyészség a logika alapvető szabályaival ellentétes, nyilvánvalóan okszerűtlen következtetést von le, iratellenes ténymegállapítást tesz.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:548. § (1) bek., 6:549. § (1) bek.
BDT2024. 4835.
I. Ha a károsult a felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő törvényi rendelkezés alapján a kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényét a károkozótól eltérő harmadik személlyel szemben is érvényesítheti, e harmadik személlyel szemben indított perre – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – kizárólagosan illetékes az a bíróság, amelynek a területén a nem természetes személy felperes belföldi székhelye található.
II. Az engedményezéssel az engedményes a kártérítési jogviszony jogosultjának helyébe lépve érvényesít követelést, amely egyéb elemeiben nem érinti a felelősségbiztosításon alapuló szerződésen kívüli kártérítési jogviszonyt, és ezáltal nem ad alapot a károsult jogállásával rendelkező felperes székhelyétől eltérő illetékességi szabály alkalmazására.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:193. §; 2016. évi CXXX. tv. 26. § (2) bek.
BDT2024. 4842.
A bűnügyi költség megfizetésére történő kötelezés a vádlott bűnösségéhez vagy felelősségéhez kapcsolódik, annak természete a jogutódlást kizárja.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2017. évi XC. tv. 567. § (1) bek. a) pont, 574. §
BDT2024. 4844.
I. A már fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének az a magatartása, hogy a társaság meglévő likvid vagyonát más fennálló, esedékes, utóbb részben vagy egészben kielégítetlenül maradt tartozásokat megelőzve a tag követelésének teljesítésére fordítja, ellentétes a hitelezők érdekeivel, ezáltal pedig kellő alapul szolgálhat a vezető tisztségviselő Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségének megállapításához.
II. A Cstv. 33/A. §-a alapján indított perben megállapított felelősség nem minősül a cég képviseletére jogosult személy cég tartozásaiért fennálló korlátlan felelőssége megállapításának, ezért azt a cégjegyzékben nem kell feltüntetni.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 33/A. § (1), (4), (9) bek.; 2006. évi V. tv. 26. § (1) bek. m) pont
BDT2024. 4848.
Ha a kényszertörlés alá vont gazdasági társaság cégjegyzékbe bejegyzett, határozott időre megválasztott/kinevezett képviselője jogviszonya megszűnésének a cégjegyzékben feltüntetett időpontja korábbi, mint a kényszertörlési eljárás kezdő napja, akkor nem minősül cégbírósági felügyeleti illeték viselésére kötelezhető vezető tisztségviselőnek.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1990. évi XCIII. tv. 66. § (1) bek.; 2006. évi V. tv. 24. § (1) bek. h) pont, 118. §; 2013. évi V. tv. 3:355. §