VIII. évfolyam 2. szám

Beköszöntő

Tisztelt Olvasóink!

Több mint 12 év telt el a Ptk. hatályba lépése óta. Egy kódex életében ez nem túl hosszú idő, de arra elegendő, hogy számba vegyük a hozzá kötődő bírói gyakorlat által felvetett kérdések alakulását. Takáts Péter tanulmánya arra vállalkozik, hogy a biztosítási fejezet néhány fontos rendelkezését elemezze ebből a szempontból, a Ptk. és a Gfb. viszonyától, a kogencia-fogalom új megközelítésének, a biztosítási érdeknek, a biztosított kármegelőzési kötelezettségének vizsgálatán át, egészen a biztosító mentesülésének és az újabban ismét a szakmai figyelem fókuszába került súlyos gondatlanságnak a kérdéséig.

A kárrendezési és ítélkezési gyakorlat alakulására jelentős hatást gyakorolhat az az ítélet, amely deklarálja, hogy a károsulttól nem elvárható, hogy a kára részét alkotó és végső soron a biztosítót terhelő jelentős költségeket megelőlegezze azért, mert a rendőrség késedelmeskedik a szabálysértési határozat meghozatalával (Kúria VI. Pfv. 21.266/2025).

Most indítjuk útjára „A sérelemdíj gyakorlata” c. alrovatunkat azzal a kérdéssel, milyen struktúrában kellene elemeznünk a károsult életminőségét befolyásoló kárkövetkezményeket a sérelemdíj összegének meghatározásánál. Várjuk Olvasóink hozzászólásait a szerkesztoseg@kbj.hu e-mail címre.

Jó olvasást kívánunk!

A Szerkesztőbizottság