VIII. évfolyam 1. szám
Tanulmányok
Pataky Tibor : *PhD ügyvéd
A külföldi részes közlekedési balesetek joggyakorlati kérdései[1]
1. Bevezetés
[1] Ezzel az előadással és az előadás szerkesztett változatával kívánok megemlékezni Csurgó Ottóról és tisztelegni a munkássága előtt. A témaválasztás alapgondolatát az adta, hogy Csurgó Ottó volt 1988. június 6. és 1990. november 27. között az akkori AVUS-ÁB Nemzetközi igényérvényesítési, kárrendezési szolgáltató és tanácsadó Kft. ügyvezetője.
2. Külföldön történt közlekedési balesetek egyes kérdései
[2] Amennyiben magyarországi lakos vagy magyarországi székhelyű cég tulajdonát képező gépjárművel szenvednek közlekedési balesetet külföldön, felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet a károsult kártérítési igényét érvényesíteni.
[3] Ami a károkozó kötelező felelősségbiztosítójának a meghatározását illeti, elképzelhető, hogy a károsult a helyszínen is tud információt beszerezni erről, vagy akár a károkozó gépjármű biztosítási zöldkártyáját lefényképezheti. Ha ezt az adatot nem sikerült beszerezni, akkor a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) tud információt szolgáltatni arról, hogy a baleset időpontjában a károkozó gépjármű mely biztosítónál rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel. A MABISZ tájékoztatása egyúttal arra is kiterjed, hogy a külföldi biztosítónak mely szervezet a magyarországi kárrendezési megbízottja.
[4] Kérdés az, hogy a kártérítési igény érvényesítéséhez szükséges jogalapi iratokat magyar ügyvéd külföldi rendőrségtől vagy ügyészségtől be tudja-e szerezni. A magyar ügyvéd Európai Unión belüli külföldi eljárását szabályozza az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1977. március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelv. Gyakorlati tapasztalatunk az, hogy az illetékes külföldi ügyvédi kamarához való bejelentés nélkül is általában a jogalapi iratokat a károsult magyar jogi képviselőjének a külföldi rendőrség vagy ügyészség kiadja, bár Németországban találkoztunk olyan esettel is, hogy az adott német ügyészség megkereste a helyileg illetékes ügyvédi kamarát, hogy a kérelmet előterjesztő ügyvéd bejelentkezett-e az adott német ügyvédi kamaránál, s mivel erre az ügyészség nemleges választ kapott, a jogalapi iratok kiadását megtagadta. Ugyan Svájc nem tagja az Európai Uniónak, azonban azt tapasztaljuk, hogy akár a svájci rendőrség, akár a svájci ügyészség a jogalapi iratokat megküldi a károsult magyar jogi képviselőjének. Azt tapasztaljuk, hogy a francia hatóságok általában választ sem küldenek a magyar jogi képviselőnek, hiába francia nyelven lett megfogalmazva a kérelem. Esetenként azzal is szembesülünk, hogy amennyiben külföldi károsultja van a közlekedési balesetnek, nem mindig tűnik alaposnak a rendőrségi munka.
[5] Amennyiben magyar ügyvéd nem tudja beszerezni a külföldi hatóságtól a jogalapi iratokat, akkor az adott országban tevékenykedő ügyvéd közreműködése vállhat szükségessé.
[6] A külföldön történt balesetek esetében általában nem a magyar anyagi jog az irányadó a kártérítési jogviszonyra. Az Európai Unión belül hangsúlyos szerepet kap a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (a továbbiakban: Róma II. rendelet). E rendelet 4. cikk (1) bekezdése értelmében a jogellenes károkozásból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetkezik, függetlenül attól, hogy mely országban következett be a kárt okozó esemény, valamint függetlenül attól, hogy ezen esemény közvetett következményei mely országban vagy országokban következnek be. Ez a főszabály, és noha ez alól vannak kivételek, azt tapasztaljuk, hogy az esetek döntő többségében a főszabály alapján szükséges meghatározni az alkalmazandó anyagi jogot.
[7] Magyar jogász számára kihívást jelent a külföldi jog tartalmának a meghatározása. Noha rendelkezésre állnak olyan szakkönyvek, amelyek az egyes európai országok kártérítési jogi jogszabályait és bizonyos mértékben a kárrendezési gyakorlatot ismertetik, egyik sem olyan részletes, hogy magyar ügyvéd az adott külföldi jog tartalmáról olyan részéletes képet kapjon, ami alapján megnyugtatóan tud tanácsot adni a károsultnak.[2]
[8] Azt javasoljuk, hogy a magyar ügyvédnek célszerű az adott ország jogában jártas külföldi kollégával együttműködni, hogy a károsult kártérítési igénye hatékonyan legyen érvényesíthető. Sőt súlyos személyi sérüléses ügyben az a gyakorlati tapasztalatunk, hogy a károsult érdekét az szolgálja a legjobban, ha a károsult mind magyar, mind pedig külföldi ügyvédnek ad megbízást.
[9] Ha a kártérítési igény érvényesítésére külföldi biztosító előtt kerül sor, a külföldi biztosító ugyan válaszol a magyar ügyvédnek, de azt tapasztaljuk, hogy abban bízik a külföldi biztosító, hogy a magyar ügyvéd nem olyan jártas a külföldi jogban. Sokkal jobb kárrendezési ajánlatokat lehet elérni, ha az adott ország jogában és joggyakorlatában tapasztalattal rendelkező ügyvéd jár el a külföldi biztosító előtt.
[10] Lehetséges az, hogy az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen belül a károsult a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv) 21. cikke alapján a külföldi biztosító magyarországi kárrendezési megbízottjához forduljon a károsult vagy a károsulti jogi képviselő. Ennek az az előnye, hogy a kártérítési igény rendezését magyar nyelven lehet kezdeményezni.
3. Megtérítési igény külföldön történt balesetek esetében
[11] Mivel a baleset külföldön következett be, e körben is irányadó az, hogy valószínűleg a külföldi anyagi jog az alkalmazandó a kártérítési jogviszonyra. Ez azt jelenti, hogy a keresetet tartalmazó iratban vagy a keresetlevélben szükséges levezetni, hogy a károkozó az adott külföldi jog alapján milyen jogszabályi rendelkezések szerint és miért felelős a balesetért. Vagyis e vonatkozásban is felmerülnek azok a nehézségek, amire a korábbiakban hivatkoztunk a külföldi anyagi jogot illetően.
[12] Gyakorlati tapasztalatok alapján a külföldi részes balesetek esetében a rendőrségi munka színvonala kérdéses. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy a rendőr és külföldi részes nyelvi nehézségek miatt nem tudja egymást megérteni.
[13] Megtérítési igény esetében is felmerülnek azok a bizonyítási problémák, amire jelen cikkben hivatkozunk.
4. A kárrendezési megbízott szerepe[3]
[14] A konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv (34)-(40) preambulumbekezdései tartalmazzák a kárrendezési megbízottra vonatkozó szabályozás indokait, míg az egyes szabályok ezen irányelv 21. cikkében találhatók meg. A magyar biztosítók kárrendezési megbízottjainak a listája a MABISZ honlapján megtalálható.[4]
[15] Fontos azt kiemelni, hogy a károsult számára csak lehetőség az, hogy a kártérítési igényét a kárrendezési megbízottnál terjessze elő. A károsult akár dönthet úgy is, hogy a károkozóval vagy annak felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül érvényesíti az igényét. A gyakorlati tapasztalatok alapján a dologi károk rendezésénél előnyös a kárrendezési megbízotthoz fordulni, míg súlyos személyi sérüléses ügyekben – akár külföldi ügyvéd közreműködésével is – célszerű inkább közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójával felvenni a kapcsolatot, ugyanis az esetek döntő többségében a kártérítési jogviszonyra irányadó jog nem a károsult lakóhelye szerinti jog, márpedig a kárrendezési megbízott munkatársai nehezebben tudnak kezelni olyan bonyolult személyi sérüléses ügyeket, melyekre számukra kevéssé ismert jog az alkalmazandó.
[16] Mind a hazai, mind az európai uniós bírósági gyakorlatban felmerült az a kérdés, hogy a károsult a lakóhelye, illetve székhelye szerinti tagállamban a kártérítési per alperese lehet-e a kárrendezési megbízott vagy pedig csak a külföldi biztosítóval szemben indíthat pert a károsult. Tehát a kérdés az, hogy a kárrendezési megbízott passzív perbeli legitimációval rendelkezik-e.
[17] A Budai Központi Kerületi Bíróság előtt 5.G.22.319/2016. szám alatt folyamatban volt ügyben az egyik magyarországi székhelyű biztosító indított kártérítési pert egy külföldi biztosító magyarországi kárrendezési megbízottjával szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság I. fokon jogerőre emelkedett ítéletében az alperes passzív perbeli legitimációjának a hiánya miatt utasította el a felperes keresetét.
[18] A német szakirodalom is akként foglalt állást, hogy a kárrendezési megbízott passzív perbeli legitimációval nem rendelkezik[5], vagyis mindig az adott (külföldi) biztosítónak kell az alperesi pozícióban lennie.[6]
[19] Az Európai Unió Bírósága álláspontom szerint helyesen a C-558/15. ügyszám alatt folyamatban volt ügyben kimondta – ellentétben a főtanácsnok indítványával –, hogy a kártérítési pert a kárrendezési megbízottal szemben nem lehet megindítani, csak a külföldi biztosítóval szemben.
[20] Az előzőekben kifejtettek alapján egyértelmű, hogy a kártérítési per alperese a kárrendezési megbízott nem lehet, hanem csak a külföldi felelősségbiztosító ellen indítható meg a per. Ebben az esetben azonban felmerül a károsult részéről az, hogy a keresetlevelet annak mellékleteivel együtt le kell-e fordíttatnia a felelősségbiztosító székhelye szerinti ország hivatalos nyelvére, ami jelentős költséggel jár, valamint a keresetlevelet a bíróságnak külföldre kell-e kézbesítenie, ami a gyakorlati tapasztalatok szerint a belföldi kézbesítésnél időigényesebb még az Európai Unión belül is.
[21] Az Európai Bíróság C-306/12. számú ügyben meghozott ítéletében megállapította, hogy a konszolidált gépjármű-biztosítási irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a kárrendezési megbízott hatásköre a képviselt biztosító elleni kártérítési perben a kézbesítési megbízotti feladatok ellátására is kiterjed.
[22] Rámutatok arra, hogy az akkori Tolna Megyei Bíróság előtt 16.P.20.898/2009. szám alatt I. fokon és a Pécsi Ítélőtábla előtt Pf.III.20.691/2011. szám alatt II. fokon folyamatban volt perben – még a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) előtt hatályban volt, a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet szabályai alapján – a külföldi biztosító képviseletét a magyarországi kárrendezési megbízott látta el a kárrendezési megbízott jogtanácsosán keresztül.
5. A külföldi biztosító elleni per Magyarországon
[23] Az Európai Unió Bíróságának C-463/06. számú ügyben meghozott ítélete alapján egyértelmű, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező károsult a külföldi biztosító ellen Magyarországon kártérítési pert indíthat.
[24] Ebben az esetben tipikusan a baleset nem Magyarországon, hanem külföldön történt, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az esetek döntő többségében a Róma II. rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerint a baleset bekövetkezésének helye szerinti ország anyagi joga az irányadó. Következésképpen a magyar bíróságnak külföldi anyagi jogot kell alkalmaznia.
[25] Az a gyakorlati tapasztalatunk, hogy a külföldi jog és joggyakorlat tartalmának a tisztázása igen időigényes és költségigényes. Egy-egy összetettebb ügyben a külföldi jogra vonatkozó megkeresés és mellékleteinek a fordítási költsége akár az 500.000,- forintot is meghaladhatja. Az utóbbi időben a külföldi hatóságok válasza igen részletes és a megkeresésnek megfelelően a vonatkozó bírói gyakorlat ismertetésére is sor kerül, azonban ez azzal jár, hogy jelentős terjedelmű a külföldi anyagi jogra vonatkozó válasz, melynek fordítási költsége akár 700.000 – 1.000.000,- forint is lehet.
[26] Ilyen perben általában további nehézség az, hogy a tanúk külföldi lakosok, akik tipikusan nem jelennek meg a magyar bíróság idézésére a magyar bíróság előtt, hiába került lefordításra az adott ország nyelvére az idézés.
[27] A tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján ugyan az Európai Unión belül könnyebb a bizonyításfelvétel, azonban a következő gyakorlati problémákkal szembesültünk. Amennyiben a tanú meghallgatása érdekében a magyar bíróság megkeresi a külföldi bíróságot, akkor gyakran az adódik elő, hogy hiába lettek igen körültekintően feltéve a kérdések, a tanú válaszai alapján még további kérdések tisztázása válik szükségessé, amire csak akkor derül fény a magyar bíróság előtt, amikor a külföldi bíróság válaszának a magyar fordítása rendelkezésre áll. Ugyan ezen rendelet alapján nem kizárt technikai eszköz útján, vagyis távmeghallgatás keretében a tanú meghallgatása, azonban ehhez tisztázni szükséges, hogy a külföldi bíróságon is rendelkezésre állnak-e a szükséges technikai feltételek.
[28] Tehát az a meglátásunk, hogy a károsultat képviselő magyar jogi képviselőnek igen körültekintően kell eljárnia, hogy valóban az szolgálja-e a károsult érdekét a legjobban, hogy az említett helyzetben a külföldi biztosítót magyar bíróság előtt perelje be.
[29] Gyakorlati tapasztalatunk az, hogy hatékonyabbnak tűnik a károsult igényének az érvényesítése ebben a szituációban úgy, hogy a baleset helye szerinti bíróság előtt indul per a külföldi biztosítóval szemben. Ez nyilván azt jelenti, hogy külföldi ügyvédnek kell eljárnia az adott külföldi bíróság előtt, vagyis a károsultnak nemcsak magyar ügyvédet szükséges megbíznia, azonban ez még mindig kisebb költséggel járónak mutatkozik, mint egy bizonytalan per felvállalása magyar bíróság előtt a külföldi biztosítóval szemben.
6. A külföldi gépjárművel okozott kár megtérítésének kérdései
[30] A Gfbt. 41. §-a értelmében a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére harmadik ország, valamint a Rendszámegyezményhez nem csatlakozott tagállam területéről csak akkor léphet be, illetve Magyarország területén akkor közlekedhet, ha
a) üzemben tartója (vezetője) érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetet igazoló zöldkártyával rendelkezik, vagy
b) a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a Rendszámegyezmény részese.
[31] A Gfbt. 42. § (1) bekezdése alapján ha a külföldi telephelyű gépjármű üzemben tartója (vezetője) az érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennállását a Gfbt. 41. §-ában meghatározott módon nem igazolja, Magyarország területére való belépéskor köteles az e törvény szerinti biztosítóval, vagy biztosítók e célra létrehozott csoportjával határozott időre szóló szerződést (határbiztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító okiratot magánál tartani.
[32] A Gfbt. 43. §-a szerint ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű használatával okoztak kárt, a kártérítési igényt a Nemzeti Irodával, vagyis a MABISZ-szal szemben is lehet érvényesíteni. Ha a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója – a Nemzeti Iroda hozzájárulásával – a biztosítottjai által Magyarország területén okozott károk rendezésére levelezővel megállapodást kötött, a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli képviselete ellátását – a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában – e levelező, illetve képviselője végzi.
[33] Tehát amennyiben a külföldi telephelyű gépjárművel Magyarországon kárt okoznak, akkor célszerű a MABISZ-szal tisztázni, hogy a külföldi biztosítónak mely szervezet a magyarországi levelezője, vagy ha az adott külföldi biztosítónak nincsen levelezője, akkor a MABISZ jár el.
[34] Peren kívül a kártérítési igényt a levelezőhöz szükséges bejelenteni. Kártérítési pert azonban a levelezővel szemben nem lehet indítani, ilyen esetben a kártérítési per alperese a MABISZ a Gfbt. 43. §-a értelmében.
[35]A Pécsi Törvényszék a 2.Gf.20.189/2019/6. számú és 1.Gf.20.357/2020/5. számú ítéletében a levelező passzív perbeli legitimációját elismerte, majd a 2.Pf.20.211/2021/4. számú ítéletben már a passzív perbeli legitimáció hiányát állapította meg a Törvényszék. Véleményünk szerint az a helyes megközelítés, hogy a levelező a kártérítési perben passzív perbeli legitimációval nem rendelkezik.
7. A levelező hatásköre
[36] A Belső Szabályzat, ami a belga jog alapján nemzetközi közhasznú egyesületi formában[7] működő Irodák Tanácsa[8] által elfogadott szabályzat, alapvetően a nemzeti irodákra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, tehát a belső szabályzat a károsult számára közvetlenül jogosultságot nem keletkeztet. A nemzeti irodák mellett a levelezőkre[9] vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket a Belső Szabályzat.
[37] A levelezőkre vonatkozó rendelkezéseket a Belső Szabályzat 4. cikke tartalmazza. A nemzeti irodáknak meg kell határozni azokat a feltételeket, melyek szerint megadja, megtagadja vagy visszavonja a hozzájárulást a saját országában működő levelezőket illetően. A Belső Szabályzat szerint amennyiben az adott szervezet a külföldi biztosító kárrendezési megbízottjának[10] minősül, a nemzeti irodának ezt a szervezetet automatikusan el kell ismernie levelezőnek, ami csak akkor vonható vissza, ha a levelező a kötelezettségeit súlyosan megszegi. A levelezőnek ugyanazok a kötelezettségei, mint a nemzeti irodának a kárrendezés tekintetében. A külföldi biztosító és a levelező megállapodhatnak a kifizetett összeg visszatérítésének feltételeiről, valamint a kezelési díjról, azonban ez a megállapodás a nemzeti irodával szemben nem hatályos. Fontos az a rendelkezés is, hogy amennyiben a levelező az őt megbízó biztosítótól nem tudja a kifizetett kártérítési összegek visszatérítésére vonatkozó igényét eredményesen érvényesíteni, akkor a hozzájárulást adó, vagyis a saját országa szerinti nemzeti irodától kérheti a kifizetett összegek megtérítését.
[38] Fontos az a körülmény is, hogy a külföldi biztosító egy adott országban csak egy levelezőt jelölhet ki.
[39] Levelező lehet biztosító, ami vállalatcsoporton belül elég gyakori megoldás. Továbbá kárrendezést végző szervezet is szóba jöhet. Ezen túlmenően a kárrendezési megbízott[11] is elláthatja a levelezői feladatokat, ami szintén gyakran elő szokott fordulni, vagyis a kárrendezési megbízott egyben levelező is. Az sem kizárt, hogy egyéb személy vagy szervezet legyen levelező. Az azonban kiemelendő, hogy a külföldi biztosító által jelölt levelezőt a magyar nemzeti iroda feladatait ellátó MABISZ-nak[12] jóvá kell hagynia.
[40] A MABISZ Levelezői Szabályzatot[13] alkotott, melyben meghatározta, hogy a levelezőknek milyen feltételeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy az adott levelező működését jóváhagyja a MABISZ. A Levelezői Szabályzat 2020. május 1. napján lépett hatályba, s jelenleg a 2020. június 11-i változat az alkalmazandó.
[41] A levelezők listája a MABISZ honlapján elérhető.[14]
[42] Felvethető a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha az adott külföldi biztosító nem jelölt ki levelezőt, vagy ahhoz a MABISZ nem járult hozzá. Ezen esetben a Nemzeti Iroda feladatait ellátó MABISZ rendezi a kárt a Gfbt. 56. § (1) bekezdése alapján.
8. A külföldi károsult Magyarországon bekövetkezett balesetének egyes kérdései
[43] Amennyiben külföldi lakos szenved Magyarországon balesetet, vagy külföldi székhelyű jogi személy gépjárművét éri baleset Magyarországon, akkor a fentebb említettek szerint az esetek nagy részében a magyar anyagi jog az irányadó a kártérítési jogviszonyra.
[44] A gyakorlat során az merült fel kérdésként, hogy megtéríthető-e a külföldi gépjárműszakértői vélemény költsége, ami bizonyítja a gépjárműben keletkezett kárt. Ez olyan esetekben adódik elő, amikor a gépjármű a saját lábán hazavihető külföldre, vagyis a károsult a megsérült gépjárművel hamar elhagyja hazánkat. Az a tapasztalatunk, hogy ilyen esetekben a biztosítók peren kívül is megtérítik a szakértői vélemény számlával igazolt költségét.
[45] Tapasztalatunk szerint nem egységes a kárrendezési gyakorlat abban a tekintetben, hogy a hozzátartozó által végzett térítésmentesen végzett ápolás-gondozást milyen ár- és értékviszonyok alapján szükséges elszámolni, vagyis a magyar vagy a külföldi értékviszonyok az irányadóak. Egyfelől figyelembe veendő, hogy az esetek nagy részében a magyar anyagi jog az alkalmazandó, azonban a baleset után – amint szállíthatóvá válik a károsult – a lakóhelye szerinti országba hazaszállítják. Másfelől lényegesnek véljük azt a körülményt, hogy az ápolást és gondozást a hozzátartozó külföldön, vagyis a károsult lakóhelye szerinti országban nyújtja. Következésképpen az az álláspontunk, hogy ilyen esetben a külföldi értékviszonyokat lenne indokolt figyelembe venni és a kártérítést ez alapján meghatározni.
[46] Gyakran tapasztaljuk azt, hogy a külföldi lakos károsultak nem beszélnek magyarul. Jó gyakorlatnak tartjuk a biztosítók részéről azt, hogy az egyezségi megállapodást a magyar mellett a felek olyan nyelven is aláírják, amit a károsult ért. Az esetek többségében ez az angol nyelv szokott lenni, de akár német nyelvű egyezségi megállapodással is találkoztunk. Viszont azzal is szembesülünk még most is, hogy egyes biztosítók mereven elzárkóznak attól, hogy az egyezségi megállapodás olyan nyelven is elkészüljön, amit a károsult ért. Nyilván az ilyen ügyeket vállaló jogi képviselők az ügyfél által értett nyelven elmagyarázzák, hogy az egyezségi megállapodásnak mi a joghatása, azonban a biztosítók érdekét is szolgálja az, hogy az egyezségi megállapodás pontos tartalmát igazolható módon megértse a károsult. Általában egy vagy két oldalas az egyezségi megállapodás, tehát a fordítási költség nem okozhat problémát egy biztosítónak.
9. Összefoglalás
[47] Azon jogászok számára, akik nemzetközi gépjármű-kárrendezéssel foglalkoznak, igen sok kihívást és megoldandó problémát jelent ezen ügyek peren kívüli ellátása és perben a felek jogi képviselete. Meglátásunk az, hogy ezen ügyekben fokozottan felmerül annak az igénye, hogy egy magyar ügyvéd külföldi kollégával együttműködjön, akár a jogalapi iratok beszerzése, akár a külföldi jog tartalmának a meghatározása, akár a károsult külföldi bíróság előtti jogi képviselete tekintetében.
[1] A Csurgó Ottó emlékkonferencián 2026. február 25-én elhangzott előadás szerkesztett változata.
[2] Lásd például: Feyock, Hans – Jacobsen, Peter – Lemor, Ulf D.: Kraftfahrtversicherung, C. H. Beck, München, 2009, Lemor, Ulf D.: Road Accidents – The Victim’s Guide to Europe, AVUS, 2008., Schröder, Stephan at al.: Verkehrssachen – Mandate zügig und erfolgreich bearbeiten, Deubner, Köln, 2025
[3] Lásd bővebben: Pataky Tibor: A kárrendezési megbízott jogállásának egyes kérdései Európai Jog 2018. évi 3. szám 27-30. o.
[4] https://mabisz.hu/wp-content/uploads/zoldkartya/karrendezesi-megbizottak-listaja.pdf; letöltve 2026. február 10.
[5] Michael Ludovisy – Detlef Burhoff – Christoph Eggert: Parxis des Straßenverkehrsrechts, ZAP Verlag, Münster, 2011, 1515. o.
[6] Oskar Riedmeyer: Rechtsprechung des EuGH zu Ersatzansprüchen aus Verkehrsunfällen, Sonderdruck aus Jahrbuch zum Strassenverkehrsrecht 2014, Stämpfli Verlag, 2014, 131. o.
[7] Az Irodák Tanácsának az alapszabálya angol nyelven a következő webcímen érhető el: https://www.cobx.org/sites/default/files/2023-12/Articles%20of%20Association.pdf, letöltve: 2025. február 10.
[8] Az Irodák Tanácsának a tagjai azon nemzeti szervezetek, amik a nemzeti iroda, garanciaalap és az információs központ feladatait látják el. Lásd az Irodák Tanácsa alapszabályának 4.1.1 pontját.
[9] A Belső Szabályzat magyar fordítása nem pontos, ugyanis kapcsolattartó szó szerepel benne. A helyes fordítás a levelező. A Gfbt. is a levelező szót használja. A Belső Szabályzat magyar fordítása, ami nem a legújabb változat magyar fordítása, a https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32003D0564&from=DE weblapon érhető el, letöltve: 2025. február 10. A Belső Szabályzat legújabb változatát Londonban, 2024. június 7-én fogadták el; forrás: https://www.cobx.org/sites/default/files/2025-01/Internal-regulations-1-January-2025.pdf, letöltve: 2025. február 10.
[10] A Belső Szabályzat magyar fordításában kárrendezési képviselőről esik szó, mely fordítás téves, ugyanis az uniós irányelvek a kárrendezési megbízott kifejezést használják.
[11] Lásd a Gfbt. 3. § 20. pontját.
[12] A MABISZ a Gfbt. 56. (1) bekezdése alapján látja el a nemzeti iroda feladatait.
[13] Lásd: https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2020/06/Levelez%C5%91i-Szab%C3%A1lyzat_20200611.pdf, letöltve: 2025. február 10.
[14] Lásd: https://mabisz.hu/wp-content/uploads/zoldkartya/levelezoi-lista.pdf, letöltve: 2025. február 10.