I. évfolyam 1.szám / 2019. szeptember

Szemelvények az ítélkezési gyakorlatból – Máshol nem publikált határozatok

2019/I/1
A kárrendezési megbízott nem perelhető, ezért a bíróság az alkalmazandó jog kérdésével sem foglalkozhat.

2019/I/2
Ha biztosító úgy dönt, hogy mellőzi a gépjármű szemléjét, nem hivatkozhat alappal arra, hogy a casco biztosítási szerződés megkötésekor a biztosított által okozott, vagy felismert tévedésben volt.

2019/I/3
A vagyonbiztosítási feltételek nyelvtani értelmezése alapján nem minősül árvízbiztosítási eseménynek, ha a homokzsákokból kiállított ideiglenes védmű a biztosított ingatlant a közvetlen elöntéstől megvédte, az alatta átszivárgó és fakadó vizek, valamint a talaj telítődése miatti víz abban mégis kárt okozott, de az nem a biztosított vagyontárgyak elöntésével történt, a folyó kiáradása ellen pedig árvízvédelmi védművekkel, nem csupán árvízvédelmi építménnyel, ideiglenes gáttal volt védelem.

2019/I/4
A baleset és az egészségkárosodás összefüggése, a különböző közreható okok értékelése orvosi szakértői és jogi kérdés. A károkozó peren kívüli teljesítését a károsult eltérő rendelkezése hiányában a Ptk. szabályai szerint kell elszámolni.

2019/I/5
Ha kizárólag a sértett tanúvallomása áll az ügyészség rendelkezésére, a vád megalapozásához az is elegendő, ha az egyéb bizonyítékok azt nem cáfolják. Az ügyészséget nem terheli fokozott gondossági követelmény a vádemelésről szóló döntés meghozatala kapcsán. Az ügyészség vádképviseleti tevékenységének polgári jogi megítélésénél csak annak van relevanciája, hogy az ügyészség sértett-e tételes büntető eljárási szabályt, de nincs jelentősége önmagában annak, ha a vádképviseleti tevékenységnek vannak felróható elemei