I. évfolyam 1.szám / 2019. szeptember


 

Szemelvények az ítélkezési gyakorlatból – Máshol nem publikált határozatok


2019/I/3

A vagyonbiztosítási feltételek nyelvtani értelmezése alapján nem minősül árvízbiztosítási eseménynek, ha a homokzsákokból kiállított ideiglenes védmű a biztosított ingatlant a közvetlen elöntéstől megvédte, az alatta átszivárgó és fakadó vizek, valamint a talaj telítődése miatti víz abban mégis kárt okozott, de az nem a biztosított vagyontárgyak elöntésével történt, a folyó kiáradása ellen pedig árvízvédelmi védművekkel, nem csupán árvízvédelmi építménnyel, ideiglenes gáttal volt védelem.

(rPtk. 207. § , rPtk. 536. § (1), rPtk. 553. § (1), rPtk. 555. § (1))

 

Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P.86.536/2015/7., Fővárosi Törvényszék 48.Pf.637.953/2015/8.

A felperes ingatlanára vagyonbiztosítási szerződést kötött 2012. április 4. napján az alperessel. Az EASY I. módozatú Általános Háztartási Biztosítás alapján a kockázatviselés kezdete 2012. április 14. napja volt. A szerződés a biztosítási összeg erejéig többek között fedezetet nyújtott az épületkárokra, a háztartási ingókra. A felperesi ingatlan … térségében található. 2013 júniusában az adott szelvényben a Duna vízállása a 114,60 m Bf szintet érte el és a magas vízszint miatt a hatóságok a felperes ingatlana körül homokzsákokból ideiglenes védművet állítottak ki, amellyel sikerült a közvetlen elöntéstől az ingatlant megvédeni. A védmű alatt átszivárgó és fakadó vizek, valamint a talaj telítődése miatti víz azonban az épületben az ingóságokban – az udvaron tárolt tűzifában, illetőleg a lakóépületben lévő kazánban és beépített konyhabútorban, valamint laminált padlóban – kárt okozott.

Az általános háztartási biztosítás különös feltételeinek 4.9.1. pontja szerinti árvíz biztosítási esemény fogalma az árvízvédelmi védművekkel (ár- vagy belvízvédelmi gáttal, töltéssel) ellátott állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amelynek során a víz árvízvédelmi szempontból védettnek minősített területeken a biztosított vagyontárgyak elöntésével kárt okoz. A 4.9.2. d) pont szerint ez nem minősül biztosítási eseménynek, és a biztosító nem téríti meg a nem mentett árterületen, nyílt ártéren vagy hullámtéren bekövetkezett károkat.

A felperes módosított keresetében az alperes kötelezését kérte a bekövetkezett árvíz biztosítási eseményre, hivatkozással a rPtk. 536. § (1) bekezdése, a vagyonbiztosítási szerződés általános szerződési feltételei különös részének 4.9.1., 4.9.2., 4.9.2. d), valamint 12.6. fa) pontja alapján.

Az alperes ellenkérelmében a felperesi kereset elutasítását kérte elsődlegesen a jogalap hiányára tekintettel, a követelést összegszerűségében is vitatva. Hivatkozott arra, hogy a biztosítási szerződés alapján biztosítási esemény nem következett be, ugyanis a hivatkozott szerződési feltételek 4.9.1. pont alatti árvíz biztosítási esemény fogalmának a felperesi ingatlant ért káresemény nem felel meg, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződés alapján nem állt be. Hivatkozott arra is, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a 4.9.2. d) pont szerint kizárt kockázat esete áll fenn, így helytállási kötelezettsége nem állapítható meg.

Az első fokú bíróság a kár megfizetésére kötelezte az alperest.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az általános háztartási biztosítás különös feltételei 4.9.2. d) pontjának értelmezésével a felperesi ingatlan a káresemény bekövetkeztéig nem veszélyeztetett területen – az addig előfordult legnagyobb vízszint felett mintegy 38 cm-rel kiemelkedő alapozáson – helyezkedett el, ekként a kár nem nyílt ártéren, hullámtéren következett be, mivel a káreseményt előidéző rendkívüli vízszint ellen a lakóház árvízvédelmi építménnyel – ideiglenes gáttal – védett volt, a felperesi lakóház mentett árterületen található, ezért az alperesi biztosító a helytállási kötelezettség alól nem mentesülhet.

Az alperes fellebbezésében a kereset elutasítását kérte

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes fellebbezését alaposnak találta. A vagyonbiztosítási szerződés különös feltételeinek 4.9.1. pontja szerint biztosítási eseménynek minősül az árvízvédelmi védművekkel (ár- vagy belvízvédelmi gáttal, töltéssel) ellátott állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amelynek során a víz árvízvédelmi szempontból védettnek minősített területeken a biztosított vagyontárgyak elöntésével kárt okoz.

A fenti fogalommeghatározás nyelvtani értelmezése alapján a másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fenti kitételben három feltétel együttes megvalósulása szükséges az árvíz biztosítási eseménynek minősüléséhez. A feltételek közül azonban hiányzik az elöntés megvalósulása, mivel a víz nem a biztosított vagyontárgyak elöntésével okozott kárt. Így a bekövetkezett káresemény nem felel meg az alperesi biztosítási feltételekben rögzített árvíz biztosítási esemény fogalomnak, ezért az alperest helytállási kötelezettség nem terheli. Ugyancsak hiányzik az árvíz biztosítási esemény másik feltétele is, mégpedig az, hogy a kiáradó folyó árvízvédelmi védművekkel legyen ellátva. Miután a Duna folyó a felperesi ingatlan fekvése szerinti területen nem minősült árvízvédelmi védművel ellátott vízfolyásnak, a felperesi ingatlan a káreseményt előidéző rendkívüli vízszint ellen csupán árvízvédelmi építménnyel, ideiglenes gáttal védett volt. A fenti feltételek hiányában a biztosítási esemény a szerződési feltételek fogalommeghatározása szerint nem következett be.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság jogerős ítéletének hatályon kívül helyezését kérte

Állította a rPtk. 207. § (1)-(2) bekezdésének, a rPtk. 536. § (1)-(2) bekezdés a) pontjának, a rPtk. 553. § (1) bekezdésének, a rPtk. 555. § (1) bekezdésének, valamint a rPp. 206. § (1) és rPp. 215. §-ának jogszabálysértő módon történő értelmezését a másodfokú bíróság részéről. Hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság jogértelmezése a biztosítási feltételek 4.9.1. pontja tekintetében sérti a rPtk. 207. § rendelkezéseit, miután a biztosító árvíz mint biztosítási esemény fogalom meghatározása olyan egyoldalúan kikötött szerződési feltétel, amely meglepő és szokatlan, így a fogyasztó (felperes) figyelemfelhívása e vonatkozásban nem történt meg, ezen szerződési feltételek tehát nem váltak a szerződés részévé. Továbbra is állította, hogy a káresemény bekövetkeztekor az ingatlana nem feküdt ártéren, így a 4.9.2. d) pont szerinti kizárási okok nem állnak fenn. Az ideiglenes védművel történő ellátása az ingatlannak a rPtk. 555. §-ában foglalt kárenyhítési kötelezettsége körébe tartozott, amennyiben ez nem történt volna meg, a felperes megszegte volna a kárenyhítési kötelezettségét. Hivatkozott arra, hogy az eljárt bíróságok a tényállást teljes egészében nem tárták fel, ezzel megsértették a rPp. 206. §-ában írt tényállás-felderítési kötelezettségüket, a nyúlgát szerepének a megítélése ui. feltáratlan maradt. Utalt arra, hogy a másodfokú bíróság a rPp. 3. § (2) bekezdése és a rPp. 215. § megsértésével hozta meg ítéletét, mivel az ellenkérelem korlátain túlterjeszkedett, ezen eljárási jogszabálysértése az ügy érdemére is kihatott, állította ugyanis, hogy az alperes a biztosítási esemény hiányára korábban nem hivatkozott, csupán a fennálló 4.9.2. d) pont szerinti kizárási okra történt az alperesi ellenkérelem előterjesztése.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság a 4.9.1. pont megfelelő értelmezésével helyesen állapította meg a biztosítási esemény hiányát. Vitatta, hogy az elsőfokú eljárás során a biztosítási esemény hiányára irányult volna az ellenkérelme, e körben már a 2015. január 19. napján kelt előkészítő iratban is előterjesztette ellenkérelmét.

A Kúria a másodfokú bíróság ítéletét, annak helyes indokai alapján hatályában fenntartotta

A felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatosan az alábbiakra mutat rá: A felek között nem vitatottan a rPtk. 536. § (1) bekezdése szerinti biztosítási szerződés jött létre. A szerződés részletes tartalmát a szerződés részévé váló EASY I. módozatú Általános Háztartási Biztosítás Általános és Különös Szerződési Feltételei határozzák meg. A felek jogviszonyát elsődlegesen ezen szerződési feltételek alapján kell elbírálni, amelyekhez képest a rPtk. 536. § (1), a rPtk. 553. § (1) és rPtk. 555. § (1) bekezdései háttérjogszabályként szolgálnak.

A hivatkozott szerződési feltételek közül az árvíz mint biztosítási esemény fogalmát a 4.9.1. pont rendelkezései részletesen meghatározzák. Ezen fogalommeghatározás alapján helytállóan foglalt állást a másodfokú bíróság a körben, hogy a biztosítási esemény nem következett be, a felperesi ingatlan károsodása a fenti fogalommeghatározás kitételeinek nem felel meg, biztosítási esemény hiányában pedig az alperes helytállási kötelezettsége nem áll be. Miután a biztosítási esemény bekövetkezte nem volt megállapítható, a 4.9.2. pontban foglalt kizárások, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezte esetére a biztosító helytállási kötelezettsége alóli kizárásokat jelentik, vizsgálata már szükségtelenné vált. Ezen szerződési feltétel tisztességtelen voltára a felperes nem kívánt hivatkozni, kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy ezen feltétel kizárására vonatkozóan a keresetét nem kívánja érvényesíteni.

Az eljáró bíróságok ennek következtében eljárási hibát nem követtek el, amikor ezen szerződés részévé váló feltételt a továbbiakban nem vizsgálták. A szerződéses kikötés értelmezése pedig a másodfokú bíróság által az ítélet indoklásában előadottakhoz vezet, vagyis alperes helytállási kötelezettsége nem állt be, miután a bekövetkezett káresemény nem minősül biztosítási eseménynek.

A fentiek miatt a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P.86.536/2015/7., Fővárosi Törvényszék 48.Pf.637.953/2015/8. Kúria

Közli: dr. Kiss Ferenc Kálmán ügyvéd

kfk@t-online.hu

 

Ez a webhely a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat (sütiket) használ. További információ

E honlap megfelelő működéséhez néha „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, ahogy azt más nagy webhelyek és internetszolgáltatók is teszik. A sütik kis szövegfájlok, melyeket a webhely az oldalaira látogató felhasználó számítógépén, illetve mobilkészülékén tárol el. Ezeket a sütiket nem kell feltétlenül engedélyeznie ahhoz, hogy a weboldal működjön, azonban lényegesen javítják a felhasználói élményt. Belátása szerint engedélyezheti a sütiket, de, ha nem teszi, lehetséges, hogy a weboldal egyes elemei nem fognak megfelelően működni. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban is. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát. A honlap bezárása után törölheti a sütiket.

Bezárás