IV. évfolyam 4. szám

Közlemények, hírek, események

In memoriam Harmathy Attila

Folyóiratunk ezzel a – másutt nyilvánosan még nem közölt – laudációval emlékezik a Professzor Úrra. A laudáció a Magánjogot Oktatók Egyesületének (MOE) 2017. évi rendes konferenciáján az Egyesület életműdíjának átadásakor hangzott el. A díjazott Harmathy Attila volt. A szerző Fuglinszky Réka (akkor bírósági titkár, jelenleg bíró), akinek a professzor úr a doktori témavezetője volt és Fuglinszky Ádám, Harmathy Attila tanszéki kollégája, a MOE elnökségi tagja és folyóiratunk tudományos tanácsadója.

Laudatio

Michel Tournier a Goncourt-díjas francia író úgy fogalmazott, hogy hat kritérium alapján ítélhetjük meg életünket […], ezek a fizikum, a család, a kor (amelyben élünk), a barátságok, a szerelem és a karrier.

Ez az impozáns sor a tudományokban tevékenykedőknél kiegészíthető és kiegészítendő egy hetedik kritériummal, nevezetesen, hogy mennyire sikerül átadni a tudást másoknak.

A Magánjogot Oktatók Egyesületének az alapszabályában rögzített egyik célja éppen ez: a tudás átadása és annak támogatása, amely célt generációkon átívelő szakmai fórum teremtésével, valamint a tudomány és az oktatás civil megbecsülésének emelésével törekszik megvalósítani.

A Magánjogot Oktatók Egyesülete 2016-ban határozott a Mentor-díj alapításáról, amelyre egyúttal életműdíjként tekint. Az elismerésben azon tagjait kívánja részesíteni, akik eddigi életpályájuk során kiemelkedő módon támogatták a fiatal kollegák „útkeresését”; tudományos munkáját és életpályáját; fiatal kollegák nemzedékeinek mutattak példát tudásukkal, igényességükkel, elhivatottságukkal, szakmai alázatukkal.

A Magánjogot Oktatók Egyesülete idén első ízben adja át e Mentor-díjat, melynek kitüntetettje a magyar civilisztika és összehasonlító jogtudomány köztiszteletben álló professzora: Harmathy Attila.

Bár az Egyesület határozata aligha szorul indokolásra (hiszen a díjazottat mindannyian ismerjük), hadd utaljak arra, hogy a döntés az eddigi életút három pillérét figyelembe véve született meg: egyrészt Professzor Úr tudományos és oktatói életútja (1), másrészt a jogászképzés és továbbképzés melletti elkötelezettsége (2), s végül, de nem utolsó sorban oktatói-vezetői kvalitásai és fáradozásai (3). Had szóljak mindegyik pillérről röviden.

ad (1) – tudományos és oktatói életút

Harmathy Attilát az ELTE ÁJK professor emeritusát, az összehasonlító polgári jog nemzetközi és hazai szaktekintélyét, volt alkotmánybírót (1998–2007), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját (1998-tól) szakmai életútjának java az ELTE ÁJK szellemi műhelyéhez köti: Itt végezte egyetemi tanulmányait 1955-től 1959-ig, 1974-től másodállású, majd főállású egyetemi docens, 1982-től pedig egyetemi tanárrá nevezték ki ugyanitt; 1990-től 1993-ig a Kar Dékánja, majd 1993-tól 10 éven át a Kar Doktori Tanácsának elnöke volt. Személye garancia a szellemi műhely kontinuitására, Harmathy Attila híd a „nagy öregek” és az ifjabb generációk között.

Életútjában karakteres elem a más jogrendszerekre és kultúrákra való nyitottság. Tanulmányait követően 1962-ben részt vett a Cambridge-i egyetem nyári jogi tanfolyamán, 1964 és 1967 között elvégezte a Strasbourgi Egyetem Nemzetközi Összehasonlító Jogi Kara négy évfolyamát. Nemzetközi kutatásokban vett részt, számos külföldi egyetemre és kutatóintézetbe látogatott el előadóként és meghívott kutatóként, nemzetközi konferenciák előadója és szervezője volt. A Nemzetközi Összehasonlító Jogi Akadémia rendes tagja, a kelet-európai szekció elnöke, 1998 óta az Akadémia alelnöke. Tagja az Academia Europaea, az International Academy of  Commercial and Consumer Law, a Société de Législation Comparée, az Academy of Private Lawyers tudományos társaságoknak. 2003 óta tagja az UNIDROIT igazgató tanácsának.

Több mint 15 könyv szerzője, illetve társszerzője, többnek ezek közül szerkesztője is. Közel kétszáz tanulmányt jegyez, melynek mintegy fele idegen nyelven jelent meg. „Szerződés, közigazgatás, gazdaságirányítás” című művéért az Akadémiai Kiadó nívódíjában részesült. Több kiemelkedő külföldi és hazai szakmai folyóirat tanácsadó, illetve szerkesztőbizottsági tagja. Tudományos munkássága mellett gyakorló jogászként is tevékenykedett: dolgozott a Magyar Külkereskedelmi Bankban, a Malévnál jogi előadóként, valamint választottbíróként részt vett számos hazai és nemzetközi jogvita elbírálásában.

ad (2) – elkötelezettség a jogászképzés és továbbképzés mellett

Harmathy Attilát a jogászképzés és továbbképzés, a tudás átadása iránti elkötelezettsége is érdemessé teszi a díjra. Utalunk e körben arra, hogy Professzor Úr

• támogatott és támogat minden kezdeményezést, amely tehetséges fiatalok szakmai kiteljesedését célozza. Ahogy egy interjúban fogalmazott: mindig is érdekelte az értelmes fiatalokkal való foglalkozás, továbbá fontos feladatnak tekintette a tehetséges fiatal szakembereknek történő segítségnyújtást. A Magánjogot Oktatók Egyesületéhez is elsők között csatlakozott, rendszeres előadója Konferenciáinknak, és sosem mulasztja el felhívni a figyelmet a tudás átadásának szükségességére; arra ösztönözve mindannyiunkat, hogy bátran keressük, kérdezzük azokat, akik előttünk járnak az úton.
• A rendszerváltást követően a doktori képzés megszervezésének időszakában az ELTE ÁJK dékánjaként, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyetteseként, illetve a Doktori Tanács elnökeként a tudományos továbbképzésről, a tudományos fokozatokról rendelkezésére álló széles körű tájékozottsággal, kutatásirányítási tapasztalataival saját alma materén kívül, szélesebb körben is segítséget nyújtott a doktori képzés megszervezésében.
• Az ELTE ÁJK-n a Kar Doktori Tanácsának elnökeként és azóta is következetesen képviseli a minőségi munka követelményét, s felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalomtudományok, így az állam- és jogtudományok területén is lassú az érési folyamat, amely energia- és olykor pénzbefektetést is igényel, továbbá több idegen nyelv magas szintű ismeretét.

ad (3) – oktatói, vezetői tevékenysége

Egy oktatót nemcsak azzal jellemezhetünk, hogy milyen életutat járt be (1), vagy hogy mi tekinthető ars poeticájának (2), hanem azzal is hogy milyen ismereteket és legfőképpen hogyan adott és ad át (3).

Harmathy Attila oktatói tevékenységében különösen markánsan jelenik meg a komplex látásmód, miszerint a jogot történeti, gazdasági és társadalmi összefüggéseiben kell látni és láttatni; továbbá a hagyományok fenntartása iránti elkötelezettség és a minőségi szemlélet, az az önmagával és másokkal szemben támasztott követelmény, hogy minden feladatot a legjobb tudásunk szerint, képességeinket latba vetve oldjunk meg, mert minden feladattal – Sík Sándor szavait idézve – „fölébe nőhetsz tenmagadnak”. És ez bizony komoly szellemi erőfeszítést kíván, s ahogy Professzor Úr maga is arra inti PhD-hallgatóit: a kutatómunka folyamata a hosszútávfutó magányosságához hasonlít leginkább.

Fontos, hogy őt nemcsak mi, közvetlen és közvetett kollégák látjuk így, hanem a hallgatók is. Erről tanúskodnak az egyetemi évekből származó szájról-szájra járó anekdoták, illetve akár az internetes tanárértékelő oldalakon személyére tett bejegyzések, amely utóbbiak közül álljon itt néhány, s e laudatio lezárásaképpen beszéljen a legifjabb jogásznemzedék:

• „Született gentleman, régi vágású úriember: klasszikus műveltsége, tudományával szembeni alázata, és az esztétikai érzékenységgel átélt professzori szerepe révén egyedülálló jelenség.”
• „Hihetetlen tudású, emberséges, az előadásai pedig nagyon sokat adnak, csak nem a szokványos módon. Inkább gondolkodásmódot tanít, aminek a hatása nem vizsgán, hanem hosszabb távon érződik. […] kevés oktató van, aki ennyire felkészülten és ekkora szeretettel jön be órát tartani, ahogy azt Ő teszi. Emberileg és szakmailag nagy ember.”
• „Rá meg kell érni…[…]. Megtanít gondolkodni, példában, jogesetben, valóságban de rendszerben is. Rengeteget lehet tőle tanulni, ha összeszeded magad és figyelsz és készülsz. Szerettem.”
• „I sincerely respect and admire him as one of his international students. […] Even after almost 2 decades I remember him as a great Hungarian Professor. It’s been pleasure and privilege to be taught and examined by him.”

Hadd egészítsem ki a fentieket egy további véleménnyel, amelyet egy egyetemi ismerősöm mondott a Professzor Úrról, Attiláról sok évvel ezelőtt: „Ez az ember annyira kedves volt, olyan jót beszélgettünk, felvillanyozódva jöttem ki; s már a Ferenciek terén jártam, amikor leesett, hogy én most éppen megbuktam.”

Kedves Professzor Úr, kedves Attila a sors különös ajándékának tekintem, hogy – Görög Márta Elnök Asszonnyal együtt – én nyújthatom át Neked a Magánjogot Oktatók Egyesületének mentordíját! Fogadd szeretettel mindannyiunk nevében!

Budapest, 2017. május 26.

Fuglinszky Réka – Fuglinszky Ádám