VI. évfolyam 1. szám
Fórum
Kiss Ferenc Kálmán: Néhány szó az idei goslari konferenciáról
A szerkesztő mentegetődzése
[1] Lapunk induló, 2019. szeptemberi első száma azonos címmel tudósított az az évi tanácskozásról, még arra is ígéretet tett, hogy a konferencia munkájára, az ott elfogadott ajánlások részletes ismertetésére következő számainak valamelyikében visszatér. Az ígéret azóta sem teljesült, igaz a lap 2020.évi első száma az újabb konferencia ajánlásait ismertette, a részletes ismertetés azonban ezúttal is elmaradt. A mulasztást most már aligha pótolhatjuk, de mivel a német közlekedési jogi napokat jövőre is megrendezik Goslarban, ígéretünket legalább a jövőre nézve teljesíthetjük.
A korábbi konferenciák,1999 és 2022 közt tartott teljes anyaga egyébként az alábbi honlapon érhető el:
https://deutscher-verkehrsgerichtstag.de/pages/dokumentation/dokumentationen.php
Az eddigi, 1963 és 2022 közt tartott összes konferencia ajánlásai pedig az alábbi honlapon érhetők el:
https://deutscher-verkehrsgerichtstag.de/pages/dokumentation/themenempfehlungen.php
A 2024. januári konferencia állásfoglalásaiból
[2] Az I. munkacsoport ajánlása szerint ittas vezetés esetén a gépkocsi legyen elkobozható éspedig nemcsak a szándékos bűncselekmények esetében, hanem akkor is, ha az elkövető speciális visszaeső, vagyis a mostanit megelőző öt éven belül már ugyanezért volt büntetve. Az elkobzás nincs az ittasság mértékéhez kötve, akkor is sor kerülhet rá, ha az elkövető más autóját vezette.
[3] A II. munkacsoport ajánlása szerint, ha a károsult a háztartás vezetésére képtelen, nem tud már porszívózni, egységesíteni kell a kárigény megalapozásával kapcsolatos, bíróságonként országszerte eltérő gyakorlatot. A táblázatok használata nem könnyítheti meg a követelés megalapozását, a kár mértékének átalányszerű meghatározása nem jöhet szóba. A munkacsoport az eset egyedi körülményeihez igazodó számszerűsítést szorgalmazza. A táblázatok azonban hasznos segédeszköznek bizonyulhatnak, de a kár konkrét kimutatását nem pótolják. Észszerűnek tűnik, hogy a táblázatokon az adatállomány naprakészsége tekintetében javítsanak, az adatgyűjtés pedig reprezentatív legyen. A kormány feladata, hogy az amúgy is zajló kérdésfeltevéses időmérleg-kutatás keretében külön értékelje a háztartásvezetési tevékenységet és rövidítse a számbavételi időközöket. A kár mértékének vizsgálatakor tekintetbe kell venni, hogy a műszaki fejlődéssel sok minden könnyebb lett.
[4] Az V. munkacsoport ajánlása szerint a német Btk. cserbenhagyásra vonatkozó szabálya megújításra szorul. Annyira bonyolult, hogy sokszor a közlekedés résztvevőinek és a károsultaknak is meghaladja a képességeit. Érthetőbben, a gyakorlat követelményei szerint kell újrafogalmazni. A csak anyagi káros cserbenhagyás is maradjon meg bűncselekménynek, ne legyen csupán szabálysértés. Rögzítse a jogszabály a legrövidebb várakozási időt. Az ajánlás kitér arra is, hogy a baleset részeseit a baleset helyszínén, ill. utóbb is terhelő együtttműködési kötelezettségüket egy létesítendő, központi semleges intézmény tájékoztatása útján is teljesíthessék. A kárrendezés szempontjából fontos adatokat is itt hagyhatják. Ajánlják azt is, hogy a tevékeny megbánásnak a német Btk. szerinti feltételeit változtassák meg úgy, hogy az ne korlátozódjék a folyamatos forgalmon kívüli történt balesetekre. Minden cserbenhagyás esetén lehetséges legyen a baleset után 24 órán belül tevékeny megbánás. A tevékeny megbánás esetében az utólagos bejelentés önkéntessége maradjon meg. A tevékeny megbánás járjon a büntetés alóli mentességgel. A dologi káros baleset helyszínérő való engedély nélküli eltávozás esetében a jogosítvány bevonása nem alkalmas eszköz. A Btk. szerinti vezetésre való alkalmatlanság vélelmét azokra az esetekre kell korlátozni, ahol valaki meghalt vagy komolyabb sérülést szenvedett.
[5] A VI. munkacsoport az előzménykárok és a kárszakértői vélemény kérdésével foglalkozott. Az ajánlás megállapítása szerint a Szövetségi Felsőbíróság (BGH) újabb ítélkezési gyakorlata megszabta, milyen követelmények támaszthatók a károsulttal szemben az előzménykárok dokumentálásával kapcsolatban. A gyakorlat azonban néha jóval túlmegy ezeken a kereteken, továbbá ritkán élnek a minimális kár becslésének lehetőségével, jelentős problémák vannak a peren kívüli kárrendezésben is.
A munkacsoport ajánlása:
Mivel a peren kívüli kárszakértői véleménynek a kárrendezés szempontjából döntő jelentősége van, a javítás módját abban átfogóan és utóbb felidézhetően kell rögzíteni. Ebbe beletartozik az előzménykárokra, azok esetleges javítására vonatkozó alapos megállapítás. Ennek a gépjármű szakértő személyesen végzett vizsgálatán és a károsult közlésein kell alapulnia.
A javításról szóló okiratok igazán akkor hasznosak, ha az észlelt javítási eredményre és amennyire lehetséges, a javítás módjára vonatkozó konkrét adatokat tartalmaznak.
A peren kívüli kárrendezés érdekében a biztosítótól elvárható, hogy az előzménykárokkal kapcsolatos kifogásait már ebben a szakaszban és ne csupán a perben pontosítsa. Ilyenkor a felelősségbiztosító szakértőjével közösen tartott pótszemle ésszerű lehet.