VII. évfolyam 1-2. szám
Szemelvények az ítélkezési gyakorlatból – Publikált határozatok
Az Európai Unió Bíróságának döntései
2025. március 6-i Cymdek ítélet, C‑20/24., ECLI:EU:C:2025:139
1) A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11‑i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének g) pontját és 3. cikke (2) bekezdésének a) pontját a következőképpen kell értelmezni:
a beszállókártya az első rendelkezés értelmében vett olyan „más igazolásnak” minősülhet, amely jelzi, hogy a helyfoglalást a légi fuvarozó vagy az utazásszervező elfogadta és nyilvántartásba vette, és így az ilyen kártyával rendelkező utast úgy kell tekinteni, mint aki az említett rendelkezések közül a második értelmében vett „megerősített helyfoglalással” rendelkezik az érintett légi járaton abban az esetben, ha nem bizonyított rendkívüli körülmények fennállása.
2) A 261/2004 rendelet 3. cikkének (3) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:
az utas e rendelkezés értelmében nem tekinthető úgy, hogy térítésmentesen, vagy a nyilvánosság számára közvetlenül vagy közvetetten nem elérhető csökkentett viteldíjjal utazik, ha egyrészt az utazásszervező a légi járat árát piaci alapon fizeti meg az üzemeltető légi fuvarozónak, másrészt pedig az utazási csomag árát nem ezen utas, hanem harmadik személy fizeti meg e szervezőnek. E légi fuvarozó feladata, hogy a nemzeti jogban előírt módon bizonyítsa, hogy az említett utas térítésmentesen vagy ilyen csökkentett viteldíjjal utazott.
2025. április 30-i Nastolo ítélet, C‑370/24., ECLI:EU:C:2025:300
A gépjármű‑felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16‑i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének (2) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:
egyrészt az ezen irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szervezetnek kell a kártérítési kötelezettsége alóli mentesülésének érdekében bizonyítania, hogy közlekedési baleset esetén a kárt okozó gépjárműbe saját akaratából beszálló károsultnak tudomása volt arról, hogy e gépjármű lopott volt, és másrészt azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely a nemzeti szabályozást akként értelmezi, hogy ilyen helyzetben e személynek kell a kárának megtérítése érdekében bizonyítania, hogy nem volt tudomása arról, hogy e gépjármű lopott volt.
2025. április 30-i Mutua Madrileña Automovilista ítélet, C‑536/23., ECLI:EU:C:2025:293
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkének (2) bekezdését e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben a következőképpen kell értelmezni:
a munkáltatóként eljáró, valamely közlekedési balesetben megsérült köztisztviselő jogaiba lépő tagállam, amely e köztisztviselő munkaképtelenségének időtartama alatt tovább folyósította e köztisztviselő díjazását, az e 13. cikk (2) bekezdése értelmében vett „károsultként” perelheti – ha a közvetlen keresetindítás lehetséges – az e balesetben érintett gépjármű közlekedésével kapcsolatos polgári jogi felelősséget fedező biztosítótársaságot, de nem az e köztisztviselő lakóhelye szerinti, hanem az e köztisztviselőt alkalmazó közigazgatási szerv székhelye szerinti bíróság előtt.
BH 2025.1.11 Nem felel meg a törvényi követelményeknek az, ha a beteg az általános érzéstelenítés (altatás) szükségességéről közvetlenül a műtéti beavatkozást megelőzően, csak azt követően kapott szóbeli tájékoztatást, hogy arról az egészségügyi szolgáltató alkalmazottainak háttérbeszélgetéséből értesült, és emiatt a kérdések feltevésére alkalmatlan, felzaklatott állapotba került [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 134. § (1) bek., 135. § (1) bek.].
BH 2025.1.12
I. A jogellenesség mint a kártérítési felelősség szükségképpeni feltétele hiányzik, ha a kárt jogos védelemnek minősülő jogos önhatalom gyakorlásával okozták.
II. A jogos önhatalom korlátját jelentő szükséges mérték meghatározása a tilos önhatalomnak, vagyis a birtokháborításnak és a birtokos annak elhárítása érdekében kifejtett magatartásának összevetését igényli. Az egyik fél részéről történt, a másik arcára mért ütéssel nem lehet egyenértékűnek tekinteni a zajhatással járó szerszám áramellátásának megszüntetését, és az meghaladja a birtokállapot fenntartása érdekében tehető intézkedések körét [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:6. § (1) bek., 6:520. § b) pont.]
BH 2025.1.14
I. A kármegelőzési kötelezettség megszegése körében értékelendő a vadászatra jogosult vadveszélyt jelző tábla kihelyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos mulasztása, amely önmagában alkalmas a felróhatóság és ennek következtében a kártérítő felelősség megállapítására.
II. A vadveszélyt jelző tábla kihelyezéséről, ellenőrzéséről a vadászterületen áthaladó, vagy két vadászterületet elválasztó útszakaszon, vadveszélyes területen a vadászatra jogosultnak kell gondoskodnia; ha mindkét oldalon vadveszélyes terület található, akkor mindkét vadászatra jogosultat terheli ez a kötelezettség. Tekintettel azonban arra, hogy az adott vadászterületről kiváltó vad az úttest bármelyik sávjában haladó gépjárművel ütközhet és a közlekedési jelzőtáblát a KRESZ 10. § (3) bekezdése szerint az úttest mellett a menetirány szerinti jobb oldalán kell elhelyezni, a vadveszélyes terület vadászatra jogosultjának az úttest ezen oldalán kell kihelyeznie a vadveszélyt jelző táblát. Ez a bal oldalon megismételhető és ugyanilyen módon kell figyelmeztetni a szembejövő forgalmat is a vadveszélyes terület kezdetére a másik menetirányból [1996. évi LV. törvény (Vtr.) 75/A. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:539. §, 6:563. § (1) bek.].
BH 2025.1.17
I. A szerződésszegés miatti kártérítési felelősséget a Ptk.-nak a kontraktuális felelősség megállapításának feltételeire, illetve a kontraktuális kártérítés mértékére vonatkozó szabályaitól lényegesen eltérően szabályozó felelősségkorlátozó – vagy kizáró általános szerződési feltétel – kivéve, ha megfelel a felek között kialakult korábbi gyakorlatnak, vagy nem tér el lényegesen a szokásos szerződési gyakorlattól – csak külön tájékoztatás és kifejezett elfogadás esetén válik a szerződés részévé.
II. A szokásos szerződési gyakorlatnak megfelelő feltételnek az adott üzletágban hasonló szerződések alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szerződéses feltétel minősül. Az ilyen feltételtől lényegesen eltérő általános szerződési feltétel külön figyelemfelhívás és kifejezett elfogadás után válhat a szerződés részévé.
III. A felek között valamely általános szerződési feltétellel összefüggésben kialakult korábbi szerződéses gyakorlat kimutatható rendszeres és ismétlődő forgalmi kapcsolatot jelent. Ennek megállapításához az szükséges, hogy a szerződő felek kapcsolatában a feltételt már több alkalommal alkalmazták és szükséges az is, hogy ne legyen kétség abban a tekintetben, hogy a tartalmát a másik szerződő fél ismerte [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:8. § (3) bek., 6:78. § (2)-(3) bek., 6:142. §, 6:143. § (2) bek.].
BH 2025.2.37
I. Ha az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés tartalmazza az építés alperes által vállalt befejező időpontját, a birtokbaadási határidő kikötése hiányában is meghatározható az az időpont, amikor a szükséges hatósági eljárások és azok jogszabályban meghatározott határideje alapulvételével meghatározható, mikor kellett volna az ingatlant birtokba adni.
II. A Ptk. 6:142. §-ában meghatározott kimentési okok vizsgálatára csak a kontraktuális felelősség szükségképpeni feltételeinek, vagyis a szerződésszegés, a kár és a kettő közötti okozati összefüggés fennállása esetén van szükség [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:35. § (3) bek., 6:142. §].
BH 2025.2.38 A bírói gyakorlatban formálódó értékszínvonal az összeg meghatározásának csak a nagyságrendi behatárolásához ad szempontot. A személyiségi jogsértések és hátrányos következményeik különbözőségei nem teszik lehetővé az eltérő összegek ennél pontosabb összevetését. Az ítéletben nem azt kell megindokolnia a bíróságnak, hogy mennyiben tér el más korábbi döntésektől, hanem azt, hogy az adott ügy egyedi körülményei milyen összeg meghatározását indokolják [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (3) bek., 413. § (2) bek.].
BH 2025.2.49 A vad által okozott kár megtérítése során a vadászatra jogosult akkor tesz eleget a kártérítési kötelezettségének, ha a jogerős bírósági ítélettel megállapított tőkeösszeg és késedelmi kamat, perköltség fizetési kötelezettségének az ítélet által előírt teljesítési határidőben úgy tesz eleget, hogy a fizetési kötelezettség elszámolásánál a Ptk. 6:46. §-ában írt szabályra is figyelemmel a perköltség, a késedelmi kamat és a tőkeösszeg is határidőben megfizetésre kerül [1996. évi LV. törvény (Vht.) 75. § (2) bek., 81/B. § (1) bek., (5) bek. b) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:46. §, 6:522. § (2) bek.].
BH 2025.3.65
I. A bíróság az anyagi pervezetést a fél kérelmének és jogállításának korlátain belül gyakorolja. Az érvényesített jog megnevezése – azon túl, hogy kiindulási alap a felek és a bíróság számára az alkalmazandó anyagi jog azonosítása terén – egyben (a jogi érveléssel együtt) kiindulópontja és határa is az anyagi pervezetésnek.
II. A felülvizsgálati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása, mert ezek határozzák meg a Kúria felülbírálati lehetőségének tartalmi és perjogi kereteit. A felülvizsgálati eljárásban érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a törvény által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek, az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja.
III. A Kúria felülmérlegelési jogköre csak arra terjed ki, hogy az ügyben eljárt bíróságok a mérlegelés körébe vont adatok és bizonyítékok megállapítása és azok egybevetése során nem jutottak-e nyilvánvalóan helytelen, iratellenes vagy okszerűtlen következtetésre.
IV. A felperes ingóságainak vonatkozásában az alperest szerződés alapján terhelő őrzési kötelezettség letelte után az alperes felelős őrzővé vált azáltal, hogy az ingóságokat a felperes érdekében anélkül tartotta magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles lett volna [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 4. §, 196. § (1) bek., 277. § (5) bek., 318. §, 339. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 8., 11. pont, 237. § (5) bek., 279. § (1) bek., 413. § (1) bek., 423. § (1) bek.].
BH 2025.3.74 Ha az övezeti előírások változása az ingatlan forgalmi értékét csökkenti és ebből a tulajdonosnak kára származik, akkor a tulajdonost kártalanítás illeti meg [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. § (1)-(2), (6)-(7) bek.].
BH 2025.4.88 A Ptk. 6:102. § (1) bekezdése alapján tisztességtelen az a fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel, amely
– a fogyasztót a jogszabályi kötelezettségét jelentősen meghaladó mértékű és időtartamú titoktartási kötelezettséggel terheli;
– tisztességtelen kikötések kikényszerítését biztosítja kötbérrel;
– a közvetítő megkerülése szempontjából jelentőséggel nem bíró kötelezettségszegés esetén is kötbérkövetelésre ad lehetőséget;
– az együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget a közvetítői szerződést érintő lényeges kérdéseken túli, további, kizárólag a szerződő felek magánautonómiájába tartozó, egyúttal a vállalkozás számára szükségtelen információkra is kiterjeszti;
– azt a tájékoztatási kötelezettséget is a fogyasztóra telepíti, amely a jogszabály alapján a közvetítői szerződést kötő megbízót terhelné;
– a jogszabályban foglaltakhoz képest korlátozza a fogyasztó utasítási jogát;
– olyan felek közötti értékesítés esetén, akik között a vállalkozás nem közvetített, időkorlát nélkül díjfizetési kötelezettséget állapít meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:22. § (2) bek., 6:62. § (1) bek., 6:102. § (1) bek., 6:273. § (1) bek., 6:291. § (2) bek.].
BH 2025.4.91
I. A biztosítási szerződésből eredő igény elévülésének idejét egy évre lerövidítő általános szerződési feltétel azért tisztességtelen, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. A Ptk. általános elévülési időt megállapító szabályához képest olyan mértékben hozza a fogyasztót hátrányosabb helyzetbe, hogy annak elfogadását a szerződési feltétel alkalmazója egyedi megtárgyalást követően észszerűen nem várhatta el a fogyasztótól.
II. Tisztességtelen a biztosító egyoldalú díjemelését az előző évi átlagkár, kárgyakoriság és a közterhek változása miatt lehetővé tevő általános szerződési feltétel, mivel nem felel meg a világos és érthető megfogalmazás, illetve az átláthatóság követelményének [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:22. §, 6:102. § (1) bek., 6:103. § (2) bek.].
BH 2025.4.94 A munkáltató kártérítési felelőssége objektív, kockázatviselési jellegű, a munkavállaló e körben fokozott védelmet élvez. A munkáltató felelőssége megállapításához alapvetően három konjunktív feltétel együttes fennállta szükséges: a kár keletkezése, a munkaviszony fennállása, továbbá a munkaviszony és a kár közötti összefüggés fennállta, míg további feltétel az, hogy a munkáltató ne tudja kimenteni magát. A munkavállalónak kell bizonyítania a kár keletkezését és annak mértékét, a munkaviszony fennálltát, továbbá a kár és a munkaviszony közötti okozati összefüggést, míg amennyiben a munkáltató kimentésre hivatkozik, a kimentési ok bizonyítása az ő feladata [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1)-(2) bek.].
BH 2025.4.97 Az Étv. 30. § (7) bekezdése a 30. § (1) és (2) bekezdésével együttesen értelmezendő. A szerződő felek közötti megállapodásnak tartalmaznia kell a korlátozási kártalanítás jogalapját és az ahhoz kapcsolódó kártalanítás mértékét [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. § (1)-(2), (7) bek.].
BH 2025.5.102 A jogos védelmi helyzet időben akkor kezdődött, amikor a felfegyverkezett támadók a helyiség ajtaját a bent lévőkre rátörték, ekkor ugyanis a tettleges bántalmazás (személy elleni támadás) közvetlen veszélye teremtődött meg; a személy elleni támadás pedig rövid időn belül be is következett.
BH 2025.5.111
I. A károsult nem kötelezhető arra, hogy a szükséges költségeket maga előlegezze meg. A károkozó kártérítési kötelezettségén kívül eső körülmény, hogy a károsodás elszenvedéséből fakadó vagyoni veszteségek viseléséhez szükséges anyagi forrásokat a károsult saját jövedelméből, vagyonából teremti-e elő, vagy kötelmen kívül álló harmadik személyek előlegezik-e meg számára, és az is a felelősségi viszonyon kívül eső kérdés, hogy ezt ingyenesen nyújtják-e.
II. A kártérítési járadék lényegadó ismérve, hogy az a jövőben is rendszeresen felmerülő, pontosan kiszámítható időszakonként visszatérő, összegszerűségében is előre meghatározható károk megtérítésére szolgál. A meghatározott időszakonként ismétlődően szükségessé váló költségek nemcsak a jövőre nézve, hanem a perbeli igényérvényesítést és a bírósági határozathozatalt megelőző időre is járadékkal kompenzálhatóak [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (1)-(2) bek.].
BH 2025.6.141
I. A szerződés önmagában amiatt, mert annak biztosítására a felek túlzott mértékű kötbért kötöttek ki, nem nyilvánítható a jóerkölcsbe ütközés okán érvénytelennek.
Kapcsolódó határozatok:
II. Egy olyan jogügylet, amely a haszonszerzéshez a társaság tagja részéről is igényel befektetést, ezen elvárás miatt nem minősül nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközőnek [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:96. §, 6:108. § (2) bek., 6:188. §].
BH 2025.6.142
I. Az ingatlan forgalmi értéke az a becsült összeg, amelyért valós piaci környezetben, azaz megfelelő marketingtevékenységet követő független tranzakció keretében – ahol a felek kényszer nélkül járnak el – az adott ingatlan elkelhetne, arra eladási és vételi szándék (készség) mutatkozik; másképpen megfogalmazva: a forgalmi érték az ingatlan szabad forgalmú eladása esetén kapható vételárat jelenti.
Kapcsolódó határozatok:
II. Az olyan eladás során elért vételár nem tükrözi az ingatlan valós forgalmi értékét, amelynek kikötése nem volt független, kényszer nélküli. Ebben az esetben az ügyleti okirat nem bizonyítja az ingatlan vitatott forgalmi értékét, annak megállapítása szakkérdés.
III. Pusztán a pert megelőzően és más ingatlanokkal kapcsolatban végzett eseti szakértői tevékenység önmagában nem ad okot a szakértő kizárására.
IV. Ügyenként egyedileg kell azt megítélni, hogy a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményében és a fél által az álláspontja alátámasztásául beszerzett „magánszakértői véleményben″ foglalt eltérő álláspontok feloldásának az adott perben mi a legcélravezetőbb módja. Nincs olyan kötelező „eljárásrend″, amely a két álláspont ütköztetésének kizárólagos módjaként a kirendelt szakértő és a fél „magánszakértője″ tárgyaláson történő személyes meghallgatását írná elő [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 3. § (3) bek., 164. § (1) bek., 177. §, 182. § (1) és (3) bek., 195. § (1) bek., 196. § (1) bek. d), e) pont, 206. § (1) bek., 221. § (1) bek.].
ÍH 2025.11 GYORSÍTOTT PERBEN ÉRVÉNYESÍTHETŐ SÉRELEMDÍJ
I. A polgári perben eljáró bíróság a kártérítési, illetve sérelemdíj-fizetési kötelezettség körében a büntetőeljárásban meghozott, bűnösséget megállapító jogerős ítéletben foglaltaktól eltérő ténymegállapítást annyiban tehet, amennyiben az a bűnösség kérdésére nem hat ki.
II. A gyorsított perben kizárólag a jogerősen megállapított bűncselekmény miatt érvényesíthető sérelemdíj. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a gyorsított perben a személyiségi jogot sértő magatartásként azt lehet figyelembe venni, amely a bűnösség kimondásának alapjául szolgál, másrészt olyan személyiségi jog megsértése lehet a sérelemdíj alapja, amely a bűnösség alapjául szolgáló, a büntetőügyben eljárt bíróság e körbe eső ténymegállapításaiból következik és az adott bűncselekmény védett jogi tárgyát képezi. [2020. évi LXX. törvény (Gyptv.) 2. § (1) bekezdés, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 263. §, 264. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:52. §]
ÍH 2025.12 KÁRTALANÍTÁSI PERBEN KÖVETELHETŐ SÉRELEMDÍJ MEGÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJAI
Alaptalan szabadságelvonás miatt kártalanítás iránt indított perben a sérelemdíjat a kártalanítás esedékességekor irányadó ár-érték viszonyok figyelembevételével, valamint a szabadság elvonásával okozott nem vagyoni hátrányokkal és sérelemmel arányosan kell megállapítani. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bekezdés; 2017. évi XC. törvény (Be.) 853. § (1) bekezdés és (3) bekezdés b) pont]
ÍH 2025.16 A FOGVATARTÁS SORÁN ELSZENVEDETT SÉRELEMBŐL FAKADÓ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE
Az elítélt az őt a büntetésvégrehajtási intézetben ért személyiségsértés miatti objektív és sérelemdíj igényeit közvetlenül a bíróság előtt érvényesítheti. [2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 143. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bekezdés]
ÍH 2025.49 A MAGÁNTITOK VÉDELME
I. A magántitok védelme az olyan, személyhez kapcsolódó információra terjed ki, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.
II. A társasház működésével kapcsolatos levélben tett közlések, amelyek minden tulajdonostársat érintenek, nem minősülnek magántitoknak [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:43. §, 2:46. §].
ÍH 2025.51 A VAGYONI HÁTRÁNY KIKÜSZÖBÖLÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÖLTSÉG
A fogyatékkal született gyermek hozzátartozója költségpótló járadékként gondozási többletköltség mellett – amely az egészséges gyermek gondozásához képest jelentkező többletidő-ráfordítás miatt merül fel – a jövedelemveszteségét is érvényesíthet, ha a károkozó magatartás miatt nem tud jövedelemszerző tevékenységet folytatni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (1) bekezdés, 6:522. § (2) bekezdés b) és c) pont, 6:522. § (3) bekezdés].
ÍH 2025.69 ALPERESI PERBEÁLLÍTÁS FELTÉTELEI
Közigazgatási tevékenység – közúti jelzőtábla kihelyezése – jogszerűségének érdemi vizsgálatához nem elégséges feltétel a közútkezelő perbe állításának indítványozása, ahhoz társulnia kell a közútkezelővel szemben a keresetben előterjesztett konkrét kereseti kérelemnek és a közútkezelő tevékenységére vonatkozó jogsérelmi állításnak is. [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (3) bekezdés c) pont, 18. § (1) bekezdés, 25. § (2) bekezdés]
BDT2025. 4880.
I. Amennyiben a perbeli közlések az egyidejűleg több médiaplatformon megjelent, híresztelt sajtóanyagok körébe tartoznak, egyéb peradat hiányában vélelmezni kell, hogy a felperest ért nem vagyoni sérelem azok együttes hatása. Ezt támasztja alá, ha a felperes maga sem határozza meg, mennyiben tekinti elkülöníthetőnek a bekövetkezett nem vagyoni sérelmet a többi platformon megjelent azonos tartalmú közlések hatásától.
II. Alacsonyabb sérelemdíj meghatározását indokolhatja, ha a felperes a perben ugyanazokat a hátrányokat jelöli meg, mint amelyeket az előző perben eljárt bíróságok már értékeltek, új tényre, bizonyítékra pedig nem hivatkozik, az adott esetben.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:42. § (1)–(2) bekezdés, 2:43. § d) pont, 2:45. § (2) bek., 2:51. § (1) bek. a), b) és d) pont, 2:52. § (1), (2), (3) bek., 6:48. § (1) bek.; Alaptörvény VI. cikk (1) bek., IX. cikk; 2016. évi CXXX. tv. 81. § (2) bek., 83. § (1), (3) bek., 101. § (1) bek., 102. § (1) bek., 170. § (2) bek. c) pont, 266. § (2) bek., 346. § (5) bek., 369. § (3) bek., 370. § (1) bek., 383. § (2) bek.; 2012. évi C. tv. 226. § (3) bek.
BDT2025. 4884.
A jogos önhatalom korlátját jelentő szükséges mérték meghatározása a tilos önhatalomnak, vagyis a birtokháborításnak és a birtokos annak elhárítása érdekében kifejtett magatartásának összevetését igényli. Az egyik fél részéről történt, a másik arcára mért ütéssel nem lehet egyenértékűnek tekinteni a zajhatással járó szerszám áramellátásának megszüntetését, így az meghaladja a birtokállapot fenntartása érdekében tehető intézkedések körét.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:42. § (1), (2) bek., 2:43. § a) pont, 2:51. § (1) bek. a) pont, 2:52. § (1)–(3) bek., 5:6. § (1) bek., 6:519. §
BDT2025. 4888.
I. A vezető tisztségviselő Cstv. 33/A. §-a szerinti felelőssége nem járulékos jelleggel, az adós és a hitelező alapjogviszonyából származó követelésért mögöttesen áll fenn a hitelezővel szemben, hanem a vezető tisztségviselő kártérítés címén felel az alapjogviszonytól elkülönült magatartásával összefüggésben az adós gazdálkodó szervezetnél keletkező vagyoncsökkenés erejéig, vagy más okból a hitelezői követelések kielégítésének meghiúsulásának mértékéig a hitelezők felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de meg nem térült követeléseiért.
II. Az adós vezető tisztségviselője felelősségének megállapítására vonatkozó jogerős bírósági meghagyást követően már ismételten nem tehető vitássá és nem értékelhető a felelősség megállapításának mellőzésére irányuló védekezés, mint ahogyan az sem, hogy az adott hitelezői követelések tényleges kielégítése milyen okból maradt el.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 3:118. §; 1991. évi XLIX. tv. 33/A. § (11) bekezdés
BDT2025. 4892.
A kár bekövetkezésének helye alapján akkor állapítható meg a bíróság illetékessége, ha az egy konkrét földrajzi terület, amely a károsodott vagyontárgy fizikailag meghatározott helye lehet. Nem minősül ilyenként a károsult lakóhelye arra hivatkozva, hogy a nem tárgyiasult, személyhez tapadó kár ott következik be.
Alkalmazott jogszabályhely: 2016. évi CXXX. tv. 28. § (1) bek. e) pont
BDT2025. 4910.
Ha az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezése és az azt kiváltó vagyoncsökkenés azonos napra esik, a vezető tisztségviselő felelőssége e vagyoncsökkenésért is fennáll, mivel a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet már a vagyoncsökkentő kifizetésre való kötelezettségvállalás előidézi.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 33/A. § (1) bek.
BDT2025. 4924.
A közéleti szereplő hitelességét súlyosan romboló, a magánéletét érintő valótlan tényállítás sérelemdíj iránti igényt alapoz meg.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:44. § (1)–(3), 2:52. § (1)–(3) bek.
BDT2025. 4927.
A fogvatartott által a büntetés-végrehajtási szervvel szemben érvényesített sérelemdíj iránti igény esetén a jogorvoslat (a panaszjog) kimerítésének hiánya az ezen jogorvoslattal elhárítható nemvagyoni sérelmen alapuló sérelemdíj iránti igény érvényesítését kizárja.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:52. §, 6:548. § (1) bek.
BDT2025. 4928.
A jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog megsértése esetén a jogsértéssel önálló magánjogi jogviszony jön létre a fél és a bíróság között. A fél jogsértésből eredő sérelemdíj iránti követelése a jogerős ítélet meghozatalával nyomban esedékessé válik, és az elévülést is ekkortól kell számítani, nem a jogerős határozat közlésétől.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:22. § (2) bek.
BDT2025. 4929.
I. Gyorsított perben kizárólag a jogerősen megállapított bűncselekmény miatt érvényesíthető kártérítés és sérelemdíj, a speciális eljárás szabályai kizárólag a megállapított jogsértéssel közvetlen okozati összefüggésbe hozható vagyoni és nem vagyoni hátrányok érvényesítésére szolgálnak.
II. Ez ugyanakkor nem jelenti azt általánosságban, hogy amennyiben a jogsértő magatartással összefüggésben álló valamely vagyoni vagy nem vagyoni jellegű hátrányt, következményt a Btk. minősítő körülményként is szabályozza, de a minősített esetet a büntetőügyben nem állapítják meg, az esetlegesen ilyenként értékelhető körülményre gyorsított perben ne lehetne hivatkozni a kártérítés vagy sérelemdíj iránti igény alapjaként.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2020. évi LXX. tv. 3. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 264. §
BDT2025. 4933.
I. Ha a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésére alapított perben a bíróság jogerősen megállapítja, hogy az adós vezetője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően vezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, és ezzel okozati összefüggésben a hitelezők összes bejelentett követelésének teljes mértékben történő kielégítése meghiúsulhat, ez a döntés ítélt dolgot eredményez az érintett vezető tisztségviselő és valamennyi hitelező vonatkozásában.
II. Ha bíróság a perfüggőséget nem észlelte, és ezért elmulasztotta a keresetlevél visszautasítását a Cstv. 33/A. § (7) bekezdése alapján, a korábban meghozott ítélet anyagi jogerő hatása miatt a per későbbi szakaszában az eljárást meg kell szüntetnie.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 33/A. § (1) bek., 33/A. § (7) bek., 33/A. § (11) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 360. § (1) bek.