Kártérítési és Biztosítási Jog
Szerzőknek
A Kártérítési és biztosítási jog folyóiratban való publikálás általános feltételei
A kéziratot közvetlenül a szerkesztoseg@kbj.hu elektronikus levélcímen lehet benyújtani.
A Szerkesztőbizottság csak olyan kéziratot fogad be, amely egyéni, eredeti jellegű, a szerző saját szellemi alkotása, megfelel a folyóirat céljának, a szerkesztési elveknek és az előírt formai követelményeknek. Köszönjük, hogy a szerkesztési elvek és a formai követelmények betartásával segíti a folyóirat egységes megjelenését!
A beérkezett kézirat megjelentetéséről a Szerkesztőbizottsága dönt. Az értékelés alapjául szolgáló főbb szempontokat a folyóirat célkitűzései és a szerkesztési elvek határozzák meg.
A Szerkesztőbizottság a döntéséről (a kézirat megjelentetése, javaslat a kézirat átdolgozására vagy a kézirat megjelentetésének elutasítása) a Szerzőt értesíti.
A Szerkesztőbizottság a kéziratot csak a szerzői hozzájáruló nyilatkozat megérkezését követően közli.
A Szerkesztőbizottság köszönettel veszi a publikálási szándék előrejelzését is (téma, rovat, terjedelem, kéziratleadási határidő meghatározása).
Ha kérdése merül fel a tartalmi és a szerkesztési követelményekkel kapcsolatosan, a szerkesztoseg@kbj.hu elektronikus levélcímen tegye fel a kérdését.
1. Szövegszerkesztés
A kéziratot Word szövegszerkesztővel kell elkészíteni. A szöveget sorkizártra, a betűtípust Calibri, normál stílus, 12-es betűméretre formázva kell beállítani.
A kéziratot tagolni belső címrendszerrel kell. A címekben arab számok szerepeljenek, félkövér betűvel szedve, a tagolás legfeljebb három szinten történjen (pl. 1., 1.1.,1.1.1., de 1.1.1.1 már nem). A címek előtt és után egy sort kell kihagyni.
A bekezdések elején nem kell behúzást alkalmazni. A szöveget bekezdéspontok szerint kell tagolni, minden bekezdésnek – folyamatos számozással – kell adni egy számot szögletes zárójelben (azaz: [1], [2], stb), úgy hogy a zárójelben lévő számok a bekezdésszöveg részei legyenek. A bekezdések között egy sort kell kihagyni. A kiemeléseket (szavak, kifejezések) dőlten kell szedni (más szövegkiemelés nem használható).
A lábjegyzeteket „lábjegyzet beszúrással” kell beilleszteni és arab számmal kell jelölni.
A Tanulmányok, a Könyvismertetés, a Máshol nem publikált határozatok (Szemelvények az ítélkezési gyakorlatból) és a Közlemények rovatba szánt kézirathoz min. 3 darab kulcsszót kell mellékelni.
A Tanulmányok rovatba szánt kézirathoz absztrakt-ot kell megadni (350-400 karakter szóközzel).
A Tanulmányok rovatba szánt kézirathoz lehetőség szerint kérjük a címet és az absztrakt-ot angol nyelven is megadni.
2. Jogszabályi hivatkozások
A magyar jogszabályokra történő hivatkozás történhet a teljes, hivatalos jogi megnevezésével vagy rövid elnevezéssel vagy teljes rövidítéssel (elérhető a www.njt.hu oldalról a Közismert jogszabályok menüpontból). Az utóbbi két esetben a jogszabály első előfordulása alkalmával meg kell adni a megfeleltetését, a jogszabály címe, száma szerinti hivatkozás után zárójelben az „a továbbiakban: …” kifejezés használatával. Például: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
Az Európai Unió jogszabályai esetén minden esetben szükséges megadni annak pontos számát, címét, valamint a Hivatalos Lap adatait.
A külföldi joganyagot az adott ország szabályai szerint kell megjelölni.
3. Hivatkozás a jogalkalmazói döntésekre
A magyar jogalkalmazói döntésekre való hivatkozásoknál a bevett jelölési módokat kell alkalmazni (bíróság és ügyszám), de ha a döntést EBH-ként vagy BH-ként közzétették, akkor ne az ügyszámot, hanem a lap szerinti hivatkozást kell használni.
Az Európai Unió Bíróságának a döntéseit a http://curia.europa.eu/jurisp/cgi-bin/form.pl?lang=hu honlapon az esetszám alapján megtalálható magyar idézési mód szerint kell hivatkozni.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a döntéseit angolul kell jelölni, az idézési szabályok részletesen a https://www.echr.coe.int/Documents/Note_citation_ENG.pdf oldalról érhetők el.
4. Szakirodalmi hivatkozások
A szakirodalmi forrásban a szerző vagy a szerkesztő nevét doktori cím, tudományos fokozat stb. nélkül, több nevet gondolatjellel (előtte és utána szóköz) összekapcsolva kérjük megjelölni. Az idegen nyelvű irodalomnál a bibliográfiai adatok megjelölése is az eredeti nyelven történik.
A források ajánlott hivatkozási rendje:
Könyv
Szerző: A könyv címe. kiadásjelzés. kötetszám. Kiadó, Kiadás helye, évszám. oldalszám.
Példa Mádl Ferenc – Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. IX. átdolgozott kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2018. 35. o.
Könyvrészlet
Szerző: a fejezet/rész címe. In X. Y. (szerk.): Könyv címe. Kiadó, Kiadás helye, évszám. oldalszám.
Példa Sólyom László: Iskola a határon In Csehi Zoltán – Koltay András – Landi Balázs – Pogácsás Anett (szerk.): (L)ex Cathedra et Praxis: Ünnepi kötet Lábady Tamás 70. születésnapja alkalmából. Pázmány Press, Budapest, 2014. 15-19. o.
Folyóirat
Szerző: tanulmány/cikk címe. Folyóirat neve, évszám. folyóiratszám (sz. rövidítéssel). oldalszám.
Példa Lábady Tamás: Sérelemdíj versus nem vagyoni kártérítés. Állam- és Jogtudomány, 2016/1. sz. 42. o.
Internetes forrás:
Szerző: a cikk címe. az URL-cím (link) megadása. (a letöltés időpontja).
Példa Rátkai Márk: Önvezető autók a közúti forgalomban. https://arsboni.hu/onvezeto-autok-a-kozuti-forgalomban/ (2019. 06. 07.)
Ha a lábjegyzetek száma nagy, a hivatkozások rövidítése elvárt. A már idézett műre a hivatkozás történhet a „Szerző vezetéknév i.m. o.” megjelöléssel is. Ha a szerzőnek már több művére történt hivatkozás, akkor a hivatkozott mű megjelenésének éve zárójelben – a név után – kiegészíti az előbbit: „Szerző vezetéknév (2013) i.m. o.”.