VI. évfolyam 1.szám
Közlemények, hírek, események
Konferencia – „Micsoda évek voltak! Az új Ptk. kártérítési joga, a bírói gyakorlat változásai, szemelvények a joggyakorlatból II.”
A Magyar Jogász Egylet Bank- és Értékpapírjogi, valamint Biztosítási Jogi Szakága, a Kártérítési és Biztosítási Jog folyóirat Szerkesztőbizottsága és az AIDA Biztosítási Jogi Egyesület konferenciát rendezett 2024. február 1. napján „Micsoda évek voltak! Az új Ptk. kártérítési joga, a bírói gyakorlat változásai, szemelvények a joggyakorlatból II.” címmel.
A MABISZ székház földszinti tárgyalója teljesen megtelt, mintegy 100 kolléga, jogtanácsos, ügyvéd, törvényszéki bíró és egyetemi oktató hallgatta a tavaly indult előadássorozat folytatását. A konferencia résztvevőit Dr. Kerékgyártó Csaba (főtitkárságvezető, MABISZ) köszöntötte elsőként a rendezvény helyszínének otthont adó Magyar Biztosítók Szövetsége nevében. Dr. Csurgó Ottó (Magyar Jogász Egylet Bank- és Értékpapírjogi, valamint Biztosítási Jogi Szakága, elnök; AIDA Biztosítási Jogi Egyesület, társelnök) a szervezők nevében is köszöntötte a résztvevőket és ismertette a konferencia programját.
Dr. Döme Attila, a Kúria tanácselnöke „A deliktuális objektív felelősség új Ptk.-beli gyakorlata” című előadását a deliktuális objektív felelősség fogalmi alapjainak értelmezésével vezette be. Emlékeztetett, hogy éppen 150 éves a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről szóló 1874. évi XVIII. törvénycikk, és idézte is a törvénycikkből a felelősség megállapítására és a felelősség alóli mentesülésre vonatkozó rendelkezéseket. Dr. Döme Attila előadásában az új Ptk. gyakorlatából emelt ki mérvadó, a veszélyes üzem fogalmával, valamint a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség alóli mentesülés szabályával kapcsolatos ügyeket. A tényállások összefoglalását követően az első- és másodfokú eljárásban, illetve a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéleteket, illetve indokolásaikat ismertette a jogszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatos kérdéseken keresztül. Előadását a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség alóli mentesülés törvényi feltételeinek (a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső és elháríthatatlan ok) értelmezésével kapcsolatos elméleti megfontolásokkal zárta.
Dr. Szabó Klára, a Kúria tanácselnöke „Szemelvények az új Ptk. biztosítási szerződési jogi gyakorlatából – anyagi- és eljárásjogi összefüggések” című előadásában kiemelte, hogy a Kúria elé került új Ptk.-s ügyekben eddig döntően a kizárás és a mentesülés jogintézményeit érintő rendelkezéseket kellett alkalmazni, továbbá, hogy az ítéleteket a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárásjogi rendelkezések együttes figyelembevétele mellett szükséges értelmezni. Dr. Szabó Klára a kizárás jogintézményével kapcsolatos kúriai gyakorlatot olyan alapfogalmak definitív meghatározásából kiindulva mutatta be, mint a biztosítási esemény, a biztosítási érdek, a biztosított személye. A biztosítottat és a szerződő felet terhelő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettséggel, valamint a biztosító szolgáltatási kötelezettség alóli mentesüléssel kapcsolatos Ptk. rendelkezések esetében pedig nemcsak a nyelvtani, hanem a történeti, valamint a teleológiai (célelvű, céltételező) jogértelmezést is felhívva ismertette a kapcsolódó ügyeket. Az ügyek bemutatásakor külön kiemelésre került az is, hogy a Kúria hogyan foglalt állást arról, hogy a vizsgált jogkérdés elbírálásának alapjául szolgáló tények bizonyítása a bizonyítási érdek szabályai szerint melyik felet terhelte.
Dr. Boronkay Miklós, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere, MKIK választottbíró „Versengő kárszámítási módok a kontraktuális felelősség körében” című előadásában a fedezeti ügyleten és a piaci áron alapuló kárszámítás kérdéseit tárgyalta egy elméleti bevezetőt követően esettanulmányokon keresztül. A nemzetközi adásvételi szabályok, valamint a szerződési jogi mintatörvények rendelkezéseinek összevetése után a korábbi magyar bírói gyakorlatról, a Ptk. tervezetek szabályozási megoldásairól, majd a hatályos Ptk. rendelkezéseiről adott áttekintést. Előadásában amellett érvelt, hogy a fedezeti ügyleten és a piaci áron alapuló kárszámítás egymást kizáró kárszámítási módok, és a fedezeti szerződésen alapuló kárszámításnak van elsődlegessége. Két ítélőtáblai ítélet és egy választottbírósági ítélet ismertetésén keresztül mutatta be szemléletesen a jogintézmények alkalmazása során felmerülő joggyakorlati kérdéseket.
Az előadás prezentációja:
