IV. évfolyam 4. szám
Szemelvények az ítélkezési gyakorlatból – Publikált határozatok
2022. június 30-i, HW és társai kontra Allianz Elementar Versicherungs AG ítélet, C-652/20., ECLI:EU:C:2022:514
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy amennyiben e rendelkezés alkalmazandó, az azon tagállam bíróságának joghatóságát és illetékességét írja elő, amelynek illetékességi területén a felperes lakóhelye található.
BH 2022.7.179
Rendkívüli halál esetén a rendőri szervnek az eljárás során együtt kell működnie az ügyfelekkel, az eljárást úgy kell lefolytatni, hogy az ne sértse a hozzátartozók kegyeleti jogait. Ennek elmulasztása esetén az ügyfél megalapozottan érvényesít a kegyeleti jog megsértésére alapított követelést [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (2) bek. a) pont, 5. § (2) bek. a) pont; 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 9. § (1)-(2) bek.; 1999. évi XLIII. törvény 24. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. § (1) bek. a) pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek., 406. § (1) bek.].
BH 2022.7.183
A vagyoncsökkenés fogalma alatt a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésének alkalmazásában az adós gazdálkodó szervezet befektetett eszközökből és forgóeszközökből álló, tehát aktív vagyonának a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben bekövetkező csökkenését kell érteni [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § (1) bek.; 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. § (1) bek. b) pont].
BH 2022.8.209
A szerződéses jogviszony tartama alatt felmerülő vis maiorként minősülő körülmény többféle joghatás kiváltására is alkalmas lehet a felek közötti jogvita tárgyától függően. A szerződés erre vonatkozó kikötése alapján okot adhat a szerződés megszüntetésére egyoldalú jognyilatkozattal. Ha a szerződésben a vis maior okok felsorolása példálózó jellegű, a bíróságnak a konkrét eset összes körülményeit mérlegelve kell megítélnie azt, hogy az adott esemény vis maiornak minősül-e [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:212. § (3) bek., 6:213. § (1) bek.].
BH 2022.8.215
Ha a munkáltató bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, mentesül az ellenőrzési körébe eső munkabalesetért fennálló felelősség alól [a munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek. b) pont].
BH 2022.9.237
A jogérvényesítés folytán felmerülő költségek megtérítését az általános kártérítési felelősség szabályaitól eltérően, az ezt szabályozó speciális jogszabályi rendelkezések (eljárási szabályok) alapján lehet követelni a költségre okot adó eljárásban [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (1) és (2) bek.; 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 156. §].
BH 2022.9.252
“Az állam környezetszennyezés miatti felelősségét nem kizárólag aktív magatartás alapozhatja meg, mivel a környezetet veszélyeztető magatartás tevékenység vagy mulasztás formájában is megvalósulhat.” [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 427. §, 428. §].
Az egészségsértés bekövetkezésének elvi lehetősége önmagában még nem eredményez személyiségi jogsérelmet. A sérelemdíj alkalmazásához elengedhetetlenül szükséges a személyiséget ért nem vagyoni sérelem, amely hátrányos testi vagy lelki változásokban, illetve a személyiséget körülvevő társadalmi, természeti környezet személyiségre gyakorolt hátrányos hatásában állhat [2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:43. § a) pont; 2:52. § (1) bekezdés].
ÍH 2022.82 A FOGVATARTOTT SZEMÉLYISÉGI JOGAINAK MEGSÉRTÉSE
I. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt igényelhető kártalanítás nem akadályozza a fogvatartottat abban, hogy a személyiségi jogok megsértésének objektív jogkövetkezményeit – a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, elégtétel adása, stb. – bíróság előtt perben érvényesítse. [2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 10/A. § (1) és (2) bekezdés]
II. A fogvatartott személyiségi jogát sértő magatartás objektív szankciójának érvényesítését nem kell a bv. törvény szerinti kártérítési eljárásnak megelőznie. [2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 143.§]
III. A személyiségi jogsértés bíróság általi megállapítása maga a szankció, a személyiségi jogsértés jogkövetkezménye, melynek alkalmazására – más szankciók mellett, vagy önállóan – a sérelmet szenvedett félnek alanyi joga van, ezért ez a megállapítás nem tehető függővé a megállapítási kereset polgári perrendtartás szerinti eljárásjogi feltételeinek fennállásától. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) és (2) bekezdés, Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) pont]
ÍH 2022.83 BŰNCSELEKMÉNNYEL OKOZOTT KÁR – SÉRTETT – GYORSÍTOTT PER
A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvényben (Gyptv.) meghatározott eljárásjogi könnyítést a jogalkotó csak a bűncselekmények sértettjeinek kívánta biztosítani. Azokban az esetekben, amikor a bűncselekmény annak sértettjén kívül másnak is kárt okoz, vagy másnak okoz kárt, a sértettnek nem minősülő károsult részéről nem vehető igénybe a Gyptv.-ben biztosított eljárásjogi könnyítés – az ilyen károsult csak az általános eljárási szabályok szerint indíthat kártérítés iránti pert, a bíróság hatáskörére és illetékességére is az általános szabályok irányadók. [2020. évi LXX. törvény (Gyptv.) 2. § (1) bekezdés; Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) 28. cikk; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 20. § (3) bekezdés a) pont, Pp. 25. § (1) bekezdés, Pp. 31. § (2) bekezdés b) pont]
ÍH 2022.84 BIZTOSÍTÁS
Ha az általános kizárás alapján nem áll fenn a biztosító teljesítési kötelezettsége, nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy a biztosító külön figyelemfelhívó tájékoztatását követően a biztosított elfogadta-e a teljesítési kötelezettséget kizáró záradékot és ezáltal az a szerződés részévé vált-e. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:62.§, Ptk. 6:78.§ (2) és (3) bekezdés, Ptk. 6:86.§]
ÍH 2022.95 A MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
Sem más munkavállaló esetleges hanyag munkavégzése, sem a munkáltató ellenőrzési kötelezettségének elmulasztása nem mentesíti a munkavállalót a kártérítési felelősség alól, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. [2012. évi I. törvény (Mt.) 42. §, 52. §, 179. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 110. §, 237. §, 365. §, 370. §, 371. §, 383. §, 508. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 1997. évi XLVII. törvény 4. §, 2011. évi CXII. törvény 5. §, Alaptörvény XXVIII. cikk.]
ÍH 2022.103 MUNKAVISZONY JOGELLENES MEGSZÜNTETÉSE, JÓHÍRNÉV MEGSÉRTÉSE, ELÉGTÉTELADÁS, CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉS SÉRELEMDÍJ IRÁNTI KERESET ELUTASÍTÁSA MIATT
I. Nem okszerű az azonnali hatályú felmondás, ezért jogellenes, ha az indoka ugyan valós, de a munkavállaló terhére rótt magatartás kötelezettségszegést nem valósított meg, mivel az a munkáltató félreérthető, többfajta értelmezést lehetővé tevő szabályzatán alapult. [Mt. 6. § (1) bekezdés, 52. § (1) bekezdés c) pontja, MK. 95. számú állásfoglalás I. a) pont]
II. Amennyiben a munkaviszony megszüntetésével személyiségi jogsérelem is megvalósul, nincs akadálya annak, hogy a bíróság ennek megállapítása mellett a munkáltatót megfelelő elégtételként közlemény közzétételére kötelezze. [Ptk. 2:43. § d) pontja, Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) és c) pontjai, Ptk. 2:52. §, Pp. 26. § (1) bekezdése]
III. Ha az elsőfokú bíróság a felperes személyiségi jogsértés megállapítására, elégtételadásra kötelezésre és sérelemdíj megfizetésére irányuló kereseti kérelmei közül a jogsértés megállapítása és az elégtétel adás iránti keresetnek helyt ad, és ezt az alperes fellebbezéssel támadja, a felperes csatlakozó fellebbezést nyújthat be a sérelemdíj megfizetésére irányuló keresete elutasítása miatt. [Pp. 372. § (1) bekezdése]
A gyorsított per szabályai – így az erre irányadó hatásköri és illetékességi szabályok is – csak akkor alkalmazhatók, ha a pert a bűncselekmény sértettje indítja a bűncselekmény elkövetőjével szemben, azaz a károsult a károkozóval szemben. Ha a felperes az igényét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény alapján a biztosítóval szemben érvényesíti, a per nem tartozik a gyorsított perről rendelkező törvény hatálya alá.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2009. évi LXII. tv. 27. §, 28. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 20. § (3) bek., 240. § (1) bek. e) pont, (3) bek.; 2020. évi LXX. tv. 2. §, 3. §
BDT2022. 4522.
I. Kirívóan súlyos jogértelmezési és jogalkalmazási hibát vét a közjegyző, ha úgy látja el végrehajtási záradékkal a közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a végrehajtást kérő nem a nyilatkozattal vállalt kötelezettség jogosultja, és nem ellenőrzi, hogy megvalósultak-e az adós fizetési kötelezettségének beállásához szükséges, a nyilatkozatban meghatározott feltételek. Az ilyen jogértelmezési, jogalkalmazási tévedés felróható a közjegyzőnek.
II. A végrehajtás törvénysértő elrendelése miatt alaptalan, végrehajtásra utaló bejegyzések a különböző közhiteles nyilvántartásokban azt a – társadalmi és üzleti életben negatív megítélésre alkalmas – képet közvetítik a gazdasági társaságról, hogy nem teljesíti önként a vállalt kötelezettségeit, ezért sértik a társaság jóhírnevét.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:45. § (2) bek., 2:52. § (3) bek., 6:522. § (2) bek., 6:525. § (1) bek., 6:548. § (1) bek., 6:549. § (2) bek.
BDT2022. 4523.
I. A kivitelező objektív késedelme a teljesítési határidő lejártától kezdődik, és az eredményes átadás-átvételi eljárás megkezdéséig tart. A késedelem mint szerződésszegés jogkövetkezményei – így a kötbérfelelősség – alól akkor mentesül, ha ellenőrzési körén kívüli, elháríthatatlan, előre nem látható akadályozó körülményeket bizonyít.
II. Az építési naplót késedelembe esés esetén is vezetnie kell a vállalkozónak. Ennek elmulasztása az önhibán kívüli akadályoztatás bizonyítását nehezíti. Ilyen esetben szakértői vélemény beszerzése nélkül a késedelmi kötbér alóli kimentés általában nem vezethet eredményre.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:153. §, 6:186. § (1) bek., 6:142. §, 6:247. § (1), (2) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 191. § (1) bek., 220. § (1) bek., 237. § (1), (2) bek.
BDT2022. 4524.
Helyiségbérletnél a bérlemény szerződésszerű használatát kizáró valamely ok, körülmény akkor tekintendő a bérlő érdekkörébe tartozónak, ha a bérlő vagy az általa igénybe vett személyek állapotában, körülményeiben, helyzetében, magatartásában merült fel vagy arra vezethető vissza (betegség, gazdasági, finanszírozási, piaci, üzleti nehézségek, a bérleményben folytatott tevékenység gyakorlásának feltételeit meghatározó jogszabályi, hatósági előírások teljesítésének elmulasztása stb.). Minden egyéb, a bérlemény szerződésszerű használatát kizáró ok (a bérleményhez való hozzáférést akadályozó külső körülmények, a használatot, a hasznosítást korlátozó, kizáró hatósági, jogszabályi rendelkezések stb.) kívül esik a bérlő érdekkörén. A Covid19 koronavírus-világjárvány és az annak megfékezésére tett intézkedések a bérlő érdekkörén kívül álló oknak minősülnek.
Alkalmazott jogszabályhely: 2013. évi V. tv. 6:336. § (2) bek.
BDT2022. 4530.
Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, és indokolja az ideiglenes intézkedés elrendelését, ha a Down-szindrómával született gyermek számára életkorához igazodó intenzív fejlesztés szükséges, de azt a szülők korlátozott teljesítőképessége nem teszi lehetővé.
Alkalmazott jogszabályhely: 2016. évi CXXX. tv. 103. §
BDT2022. 4531.
I. Ha a szakértő írott szakmai szabályokra vonatkozik, azokat (így a módszertani levelet, protokollt, tankönyvrészletet, szakcikket stb.) forrásmegjelöléssel együtt a szakvéleménynek vagy a szakvélemény mellékletének kell tartalmaznia, a felek és a bíróság számára ez teszi ellenőrizhetővé a szakvéleményben írt megállapításokat.
II. Ha a felperes a keresetlevélben már előterjesztette az igazságügyi orvosszakértő kirendelése iránti bizonyítási indítványát, majd az igazságügyi orvosszakértői vélemény előterjesztése után annak kiegészítésére, ennek keretében további szakterülete(ke)n kompetens szakértő bevonására tesz indítványt, úgy utóbbi indítvány – az utólagos bizonyításra vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából – nem további bizonyítási, hanem az általa korábban már előterjesztett bizonyítási indítvány teljesítésének az eredményeként született szakértői vélemény kiegészítése iránti indítványnak minősül.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:518. §, 6:519. §, 6:520. §, 6:525. §; 1997. évi CLIV. tv. 77. § (3) bek., 244. §; 2016. évi CXXX. tv. 170. § (2) bek., 220. § (1) bek., 316. § (1) bek., 317. § (1) bek.; 2016. évi XXIX. tv. 45. § (4) bek., 47. § (4)-(5) bek.
BDT2022. 4535.
A vezető tisztségviselővel szemben az általa a gazdasági társaság bankszámlájáról felvett pénzösszeggel való elszámolás hiányára alapított kártérítési igény esetében az elszámolás tényét állító vezető tisztségviselő alperest terheli a bizonyítási kötelezettség az elszámolás megtörténte és a nem vitásan általa felvett pénzösszegeknek a gazdasági társaság érdekében való felhasználása tekintetében. Az állítási kötelezettség körében a vezető tisztségviselő alperesnek nem elegendő általánosságban a felhasználás tényére hivatkozni, hanem perfelvételi nyilatkozatában pontosan, részletesen elő kell adnia az azt alátámasztó bizonyítékok megjelölésével, hogy a gazdasági társaság vagyonát miként, milyen célra használta fel.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 3:23. §; 2016. évi CXXX. tv. 183. §, 194. §, 265. §
BDT2022. 4541.
I. A piaci viszonyok között a gazdasági körülmények megváltozása az üzleti kockázat része, így az ármozgások és a piaci viszonyok akár nagyobb mértékű változása sem eredményezi a szerződés lehetetlenülését.
II. A kötelezett a teljesítéshez igénybe vett közreműködő szerződésszegésére ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában általa előre nem látható körülményként csak akkor hivatkozhat, ha a közreműködő szerződésszegését is az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában általa előre nem látható körülményként okozta.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:142. §, 6:179. §, 6:180. §, 6:186. §
BDT2022. 4543.
I. A jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belül történő befejezéséhez való jogának sérelmére alapított igényérvényesítésnek akkor nincs helye, ha az alapjogi sérelem 2018. január 1-jét követően következett be.
II. E jogsérelemre alapított igényérvényesítés nem csak a polgári perekben, hanem a bírósági hatáskörbe tartozó nemperes eljárásokban is alkalmazható.
III. A sérelemdíj összegszerűségének a meghatározásakor a jogi érvelés során irányadók lehetnek a más ítéletekben elvégzett mérlegelések szempontjai, azonban az immateriális sérelmek nem mérhetők matematikai módszerekkel; pusztán az a tény, hogy más ítéletek hasonló jogsértések mellett más tartamú sérelmet vagy más összegű kompenzációt találtak alkalmasnak, önmagában még nem ad alapot az anyagi jogi felülmérlegelésre.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1952. évi III. tv. 2. § (3) bek.; 2013. évi V. tv. 2:52. § (3) bek.