IV. évfolyam 1. szám
Szemelvények az ítélkezési gyakorlatból – Publikált határozatok
Az Európai Unió Bíróságának döntései
2021. szeptember 21-i Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. kontra NW végzés, C‑30/21., ECLI:EU:C:2021:753
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett „polgári és kereskedelmi ügyek” fogalmába tartozik – a valamely díjköteles út használata alapján fennálló jogviszonyt magánjoginak minősítő – törvény alapján megbízott társaság által indított, az ilyen úthasználathoz kapcsolódó díjnak bírósági úton történő behajtása iránti kereset.
2021. október 13-i végzés Liberty Seguros, Compañia de Seguros y Reaseguros, SA – Sucursal em Portugal, anciennement Liberty Seguros SA kontra DR végzés, C-375/20, ECLI:EU:C:2021:861
A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (1) bekezdését és 13. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek eredményeként a gépjárműbaleset károsultjaival szemben semmisnek minősül az olyan gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés, amely abból ered, hogy a szerződő fél engedély nélkül folytatott nemzetközi fuvarozási kereskedelmi tevékenységet, illetve a szerződő fél által a biztosító társasággal szemben e szerződés megkötésekor tett mulasztásokból vagy hamis nyilatkozatokból, a biztosítási kötvény jogosultja által a nemzetközi fuvarozással kapcsolatos kereskedelmi tevékenység engedély hiányában, valamint a szerződő fél által a szerződés megkötésekor a biztosító felé elkövetett mulasztások vagy hamis nyilatkozatok miatt, még akkor is, ha a károsultak olyan utasok, akik tudhattak az engedély hiányáról.
[Saját fordítás francia nyelvből.]
2021. október 29-i Ubezpieczeniowy Fundusz Gwarancyjny végzés, C-688/20., ECLI:EU:C:2021:897
A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének első bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni azon időszakra vonatkozóan, amelynek során az érintett gépjármű műszaki állapota miatt nem alkalmas a forgalomban való részvételre, nem vették nyilvántartásba, és az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően ideiglenesen kivonták a forgalomból.
2021. december 9-i BT kontra EB ítélet, C-708/20., ECLI:EU:C:2021:986
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a károsult által e 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően a biztosító ellen indított közvetlen kereset esetén az e károsult lakóhelye szerinti tagállam bírósága nem állapíthatja meg e 13. cikk (3) bekezdése alapján az említett károsult által egyidejűleg a biztosítási kötvény azon jogosultja vagy azon biztosított ellen indított kereset elbírálása tekintetében is a joghatóságát, aki más tagállamban rendelkezik lakóhellyel, és akit a biztosító nem vont perbe.
2021. december 21-i A.K. kontra Skarb Państwa ítélet, C-428/20., ECLI:EU:C:2021:1043
A 2005/14/EK irányelvvel módosított, a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1983. december 30-i 84/5/EGK második tanácsi irányelv 1. cikkének (2) bekezdését, illetve a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azok a tagállamok, amelyek éltek az e rendelkezésekben említett azon lehetőséggel, hogy átmeneti időszakot írnak elő, kötelesek lettek volna megkövetelni, hogy 2009. december 11-től kezdve az ezen időpont előtt kötött, de az említett időpontban még hatályban lévő gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekben meghatározott legalacsonyabb fedezeti összegek megfeleljenek az említett rendelkezések negyedik albekezdéseiben előírt szabálynak.
BH 2021.10.283
I. A vitássá tett biztosítási szerződés értelmezésénél nem érvényesülhet kizárólag a nyilatkozati elvet tükröző nyelvtani értelmezés. A Ptk. rendszere ezt az akarati elvvel ötvözi, de a szerződés valós tartalmának meghatározása során más releváns körülményeket (a szerződéssel elérni kívánt célt, a szolgáltatások rendeltetését) is figyelembe kell venni.
II. A biztosítási védelem terjedelmét a szerződő felek egyező akaratnyilvánítással szabadon határozzák meg. Ha a biztosított valamely kérdésben egyedi elbírálást igényel, ezt szerződéses érdeke érvényesítése céljából – az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keretében – a biztosító tudomására kell hoznia. Ennek hiányában a fél szerződéssel elérni kívánt célja a biztosítási szerződés értelmezése során nem vehető figyelembe [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:8. § (1) bek., 6:59. § (2) bek, 6:62. § (1) bek., 6:86. §, 6:470. § (1) bek.].
BH 2021.10.295
I. Pénzügyi felügyeleti intézkedés alapja nemcsak valamely korábbi felügyeleti döntés, hanem meghatározott jogszabály megsértése is lehet.
II. A biztosító szükséghelyzetbe kerül, ha a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető alapvető szavatolótőke fedezete nem elegendő, vagy az előírt mérték alá csökkent, illetve ha tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti.
III. A biztosítási szükséghelyzet önmagában indokolja a biztosítottak érdekei védelmének megóvására a felügyeleti biztos kirendelését.
IV.A felügyeleti biztos az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit teljeskörűen gyakorolja.
BH 2021.11.307
I. A reális, értékelhető esélyt nem lehet százalékos mértékhez kötni. Minden esetben figyelemmel kell lenni az adott eset sajátosságaira, és az összes körülmény együttes értékelésével lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy adott esetben a betegnek lett volna-e reális esélye a gyógyulásra, állapotjavulásra.
II. Egy, a szakértő által számszerűsíthetően nem véleményezhető, de mindenképpen csekélynek minősített esély, amelynek mértékén olyan súlyos tényezők rontanak mint a beteg természetes kórokú, súlyos betegségei, illetve életvitelbeli szokásai, nem tekinthető olyannak, amely időben elkezdett, megfelelő terápia esetén a gyógyulás valóságos, valósághoz igazodó lehetőségét jelenti.
Az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét nem alapozhatja meg, ha a józan ész és belátás figyelembevételével időben elvégzett, adekvát kezelés esetén sem lehet reálisan számítani a beteg gyógyulására, állapotjavulására [Ptk. 6:519. §, 6:525. §, 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 206. §].
BH 2021.11.308
Az elévülés szempontjából is önálló kártérítési igényt kizárólag az, az utólagosan kialakult, a korábbitól elkülöníthető egészségkárosodás alapozhat meg, amely ugyanúgy a károkozó magatartással okozati összefüggésben következik be [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 326. § (1) bek., 360. § (1) bek.].
BH 2021.11.311
A régi Ptk. 556. § (2) bekezdése azt tiltja meg, hogy a biztosító saját szabályzatában a törvényben meghatározotthoz képest tágabban állapítsa meg azt a személyi kört, amelybe tartozók magatartása okot adhat a biztosító mentesülésére. Az azonban a törvényből önmagából is következik, hogy a vezetők vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével megbízottak régi Ptk. 556. § (1) bekezdés c), d) pontjai szerinti magatartása a biztosító mentesülését eredményezheti. Ha a raklaptárolás üzemben kialakított módja és a kifejezett tiltás ellenére a tűzveszélyes anyagok közelében eltűrt rendszeres dohányzás közrehatott a tűzkár bekövetkezésében, a biztosított jogi személynek betudható kirívóan felelőtlen magatartás miatt a biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 555. § (1) bek., 556. § (1)-(3) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 182. § (3) bek., 183. § (2) bek., 206. § (1) bek.].
(A BH 2021.11.311. sz. alatt közzétett kúriai döntést folyóiratunk a 2021/3-4. számban, a Máshol nem publikált határozatok között 2021/III-IV/2. szám alatt már közzétette.)
BH 2021.12.335
Az Alaptörvény 28. cikke szerinti jogértelmezési segédszabály nem zárja ki az egyéb jogértelmezési módszerek alkalmazását, de ezek eredményét össze kell vetni a jogszabály céljával és az Alaptörvénnyel. A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a vezetőtől, akinek a vezetői engedélye a károkozáskor – az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont eltelte miatt – nem jogosított vezetésre [Magyarország Alaptörvény 28. cikk, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 4. § (1) bekezdés a) pont, 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (Kkr.) 3. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés c) pont, 4. §, 5. § (4)-(6) bekezdés, 13. §, 16. § (1) bekezdés f) pont, 29. § (1) bekezdés, 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet (NM rendelet) 1. § (2) bekezdés, 5. §].
BH 2021.12.338
A jegyző előtt a vadászatra jogosult és a kárért felelős alperes közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárásban beszerzett szakértői vadkárbecslés önmagában nem feltétlenül alkalmas a kereset megalapozására, ha nem felel meg a rögzítésére rendszeresített szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyv a jogszabályi követelményeknek. A jegyzőkönyv a későbbi elemzések alapjául sem szolgálhat a szakértő által elvégzett munka a vadkárfelmérés, a termésbecslés módszertana megfelelő minőségben és minél pontosabb részletezettségű dokumentálása, az információk időtálló módon történő rögzítése nélkül, a vadkárral érintett területekre vonatkozó adatok hiányában [1996. évi LV. tv. (Vtv.) 75. § (1)-(2) bek., 81. § (1) és (8) bek., 84. § (2) bek.].
ÍH 2021.121 FELELŐSSÉG BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN OKOZOTT KÁRÉRT
A magánjogi jogellenesség nem azonos a jogszabálysértéssel, a bírósági jogsértéssel. A magánjogi jogellenesség magából a károkozásból következik, következésképpen a bíróság jogszabálysértő határozata vagy mulasztása csak akkor jogellenes a polgári jogi felelősség szempontjából, ha az okozta a felperes által állított kár bekövetkeztét. Ha a magatartás (tevékenység vagy mulasztás) jogellenessége megállapítható, a felróhatóság alóli kimentés körében kell értékelni, hogy a bíróság részéről történt-e kirívóan súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési tévedés, mivel a jogalkalmazó hatóságok munkájának jellegével általában együtt járó jogszabály-alkalmazási és jogszabály-értelmezési tévedések nem minősülnek felróhatónak [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:518-6:520. §, 6:548-6:549. §].
ÍH 2021.122 KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN OKOZOTT KÁR – VAGYONBAN BEKÖVETKEZETT ÉRTÉKCSÖKKENÉS
Ha a felperes korhatár előtti ellátásra jogosult, de azt – jogértelmezési hiba miatt – részére nem állapítja meg a közigazgatási szerv, viszont munkaviszonya alapján továbbra is kapja a korhatár előtti ellátásnál magasabb összegű munkabérét, és a két juttatás együttfolyósítását jogszabály kizárja, nem áll be értékcsökkenés a vagyonában [2013. évi V. tv. 6:522. §].
ÍH 2021.139 A TELJES KÁRTÉRÍTÉS ELVE ÉS AZ ÍTÉLETI BIZONYOSSÁG
Az a körülmény, hogy a szakértői vélemény szerint 1% alá tehető annak valószínűsége, hogy a perbeli balesettel bekövetkezett sérülés aktivizálta a sorsszerű megbetegedést, az ítéleti bizonyossághoz nem elegendő, az ok-okozati összefüggés fennálltát nem igazolja. A teljes kártérítési felelősség sem jelenti azt, hogy a munkáltató minden kárért felel, ennek feltétele a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggés felperesre háruló bizonyítása [1952. évi III. törvény (Pp.) 182. § (3) bekezdés, 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bekezdés].
ÍH 2021.140 MUNKAVÁLLALÓ KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE, ÁLLÍTÁSI ÉS BIZONYÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZET
Nem minősül üzleti titoknak a munkaviszony megszüntetését követően kötött szerződés vonatkozásában a másik szerződő fél neve. Amennyiben a felperes nem jelöli meg – felhívás ellenére – a titokgazda személyét, a munkáltató pedig ennek következtében nem tud a bizonyítási kötelezettségének eleget tenni, a munkavállaló nem tarthat igényt elmaradt jövedelem megfizetésére [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 171. §, 192. §, 206. §, 221. §, 233. §, 253. §, 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §, 2012. I. törvény (Mt.) 7. § , 82. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:518. §, 6:525. §, 6:528. §, 2018. évi LIV. törvény 1. §, 1991. évi IV. törvény (Flt.) 8. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §].
A vezetői felelősséget megállapító ítéletet követő, a Csődtv. 33/A. § (11) bekezdése szerinti marasztalási perben a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelezői követelés jogalapja és összegszerűsége nem tehető vitássá.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 33/A. § (1), (11) bek.
BDT2021. 4411.
Az egészséghez fűződő személyiségi jog sérelmét az egészség hátrányos megváltozása, sérülése valósíthatja meg, ehhez az egészségromlás lehetősége, veszélye önmagában nem elégséges.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:52. § (2) bek., 2:53. §, 6:518. §, 6:519. §
BDT2021. 4414.
I. Az építési vállalkozási szerződés külön okiratokba foglalása ellenére egy jogviszony jön létre a felek közt, ha az egységes ajánlaton, vállalkozói ütemterven alapul.
II. Az egyes átadás-átvétellel lezárt szerződésszakaszokhoz kapcsolódó vállalkozói díj kifizetése ellenére a megrendelő az utóbb észlelt el nem végzett, illetve hibás munkák miatti tartozatlan díjfizetéseket visszakövetelheti.
III. A felek a munka egyes részeinek átadás-átvételében állapodhatnak meg, vagy hogy egyes részek előzetes átadásra kerülhetnek. Ez esetben nem külön jogviszonyok keletkeznek, csupán a szolgáltatást teszik oszthatóvá a felek, illetve az előzetes – részleges – átadás legfeljebb a kárveszély átszállására hat ki.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 296. § (1) bek., 306. § (3) bek., 389. §, 402. §, 403. § (2) bek., 405. § (2) bek.
BDT2021. 4420.
A keresetlevél visszautasításának van helye, ha a per tárgyává tett jogellenes károkozó magatartások között van olyan, amelynél ugyan a közigazgatási bírói út biztosított, azonban mégsem áll rendelkezésre a közigazgatási szerv jogsértését megállapító jogerős közigazgatási bíróság határozat.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2016. évi CXXX. tv. 24. § (3) bek., 176. § (1) bek. c) pont, 176. § (3) bek.
BDT2021. 4422.
A büntetőeljárás a személyiségi jog megsértése miatt a sérelemdíj iránti igényt akkor alapozza meg, ha az abban részt vevő hatóság kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezési hibája miatt indul vagy marad folyamatban.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:42. §, 2:52. §, 6:22. §, 6:548. §, 6:549. §
BDT2021. 4425.
Ha a bírósági eljárás érdemi döntés nélkül fejeződik be, az elévülés nyugszik. A keresetlevél előterjesztése csak abban az esetben alkalmas az elévülés megszakadása jogkövetkezményének kiváltására, ha annak alapján az elévüléssel érintett követelés tárgyában a célzott eljárás ténylegesen megindult és abban a bíróság érdemi döntést hoz.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 326. § (2) bek., 327. § (1) bek.
BDT2021. 4426.
I. A Ptk. kizárja az igények kumulációját: a jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben csak a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesítheti.
II. Amennyiben a vízicsúszdán a lecsúszás alkalmával a vendég balesetet szenved, az a csúszda üzemeltetése során az üzemeltető ellenőrzési körén belül eső körülmény, amelynek elkerülhetetlensége – az, hogy az üzemeltető által nem befolyásolható – nem mentesít a kártérítési felelősség alól.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:52. §, 6:142. §, 6:145. §