III. évfolyam 3-4. szám
Szemelvények az ítélkezési gyakorlatból – Publikált határozatok
2021. március 25-i Obala i lučice d.o.o. kontra NLB Leasing d.o.o. ítélet, C-307/19, ECLI:EU:C:2021:236
1) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett „polgári és kereskedelmi ügyek” fogalma alá tartozik egy olyan társaság által üzemeltetett, közterületen található és kijelölt parkolóhelyre vonatkozó napi parkolójegy díjának behajtására irányuló kereset, amelynek a területi önkormányzat adott megbízást e parkolóhelyek kezelésére.
2) Az 1215/2012 rendelet 24. cikkének 1. pontját akként kell értelmezni, hogy nem tartozik az e rendelkezés értelmében vett „ingatlanbérlet” fogalma alá egy közterületen található kijelölt parkolóhelyre vonatkozó napi parkolójegy díjának behajtására irányuló kereset.
3) Az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 1. pontját akként kell értelmezni egyrészt, hogy az e rendelkezés szerinti „szerződéses igény” fogalma alá tartozik egy olyan, közterületen található kijelölt parkolóhelyek egyikén való parkolásra vonatkozó szerződés alapján fizetendő díj behajtására irányuló kereset, amely parkolóhelyek szervezését és kezelését egy e célból megbízott társaság végzi, másrészt hogy e szerződés az e rendelet 7. cikke 1. pontja b) alpontjának második francia bekezdése szerinti szolgáltatási szerződésnek minősül.
2021. április 29-i Powiat Ostrowski kontra Ubezpieczeniowy Fundusz Gwarancyjny ítélet C-383/19, ECLI:EU:C:2021:337
A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének első bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése kötelező akkor, ha az érintett gépjármű valamely tagállamban nyilvántartásba van véve, amennyiben e gépjárművet az alkalmazandó nemzeti szabályozásnak megfelelően szabályosan nem vonták ki a forgalomból.
2021. május 20-i K.S. kontra A.B. ítélet, C-707/19, ECLI:EU:C:2021:405
A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkét úgy kell értelmezni, hogy:
– azzal ellentétes az olyan tagállami rendelkezés, amelynek értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás csak abban az esetben fedezi kötelező jelleggel a károsult gépjármű vontatási költségeiből eredő károkat, ha erre a vontatásra e tagállam területén kerül sor. E megállapítás nem érinti az említett tagállamnak azt a jogát, hogy a vontatás költségeinek megtérítését a saját területéhez kapcsolódó szempontok alkalmazása nélkül korlátozza, és
– azzal nem ellentétes az olyan tagállami rendelkezés, amely szerint e biztosítás csak akkor fedezi kötelező jelleggel a károsult gépjármű parkolási költségeiből eredő károkat, ha a parkolás büntetőeljárás során folytatott nyomozás miatt vagy más okból vált szükségessé, feltéve, hogy e fedezeti korlátozás a károsult gépjármű tulajdonosának vagy üzemben tartójának lakóhelye szerinti tagállam alapján történő eltérő bánásmódban részesítés nélkül alkalmazandó.
2021. május 20-i CNP spółka z ograniczoną odpowiedzialnością kontra Gefion Insurance A/S ítélet, C-913/19, ECLI:EU:C:2021:399
1) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkének (2) bekezdését a rendelet 10. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az eredetileg a károsultnak a felelősségbiztosító társasággal szemben fennálló követelését megszerző vállalkozás és a felelősségbiztosító társaság közötti jogvitában nem alkalmazandó, és ezért nem zárja ki, hogy az ilyen jogvita elbírálására vonatkozó joghatóságot adott esetben a rendelet 7. cikkének 2. pontjára vagy 7. cikkének 5. pontjára alapítsák.
2) Az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés értelmében vett fióktelepnek, képviseletnek vagy más telephelynek kell tekinteni azt a gazdasági társaságot, amely az egyik tagállamban egy másik tagállamban székhellyel rendelkező felelősségbiztosító társasággal kötött szerződés alapján ez utóbbi nevében és javára gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggő károkozással kapcsolatos kárrendezési tevékenységet végez, amennyiben ez a gazdasági társaság
– harmadik személyek felé állandó jelleggel a biztosítótársaság részeként jelenik meg, valamint
– saját ügyvezetéssel rendelkezik és megfelelően felszerelt ahhoz, hogy harmadik személyekkel tárgyaljon, akiknek így nem kell közvetlenül a biztosítótársasághoz fordulniuk.
2021. június 10-i Van Ameyde España SA kontra GES, Seguros y Reaseguros SA ítélet, C-923/19, ECLI:EU:C:2021:475
A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének 1. és 2. pontjával összefüggésben értelmezett 3. cikkének első, második és utolsó bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes a nemzeti szabályozás olyan értelmezése, amely kizárja a közúti vontatóra vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetből, és ebből következően az annak alapján nyújtott kártérítésből az említett közúti vontató által a baleset bekövetkezésekor hozzá kapcsolt félpótkocsiban okozott anyagi károkat.
2021. július 15-i Volvo és társai ítélet, C-30/20, ECLI:EU:C:2021:604
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének 2. pontját úgy kell értelmezni, hogy a termékek árazására és az áremelésekre vonatkozó összehangolt megállapodásokkal érintett piacon a kár bekövetkezésének helye alapján az EUMSZ 101. cikkel ellentétes megállapodások által okozott károk megtérítése iránti kereset elbírálására vagy az a bíróság rendelkezik joghatósággal és illetékességgel, amelynek illetékességi területén a vállalkozás, amely állítása szerint kárt szenvedett, az említett megállapodásokkal érintett termékeket megvásárolta, vagy az e vállalkozás által több helyen megvalósított vásárlások esetén az a bíróság, amelynek illetékességi területén e vállalkozás székhelye található.
I. A balra kanyarodó jármű vezetője a kijelölt gyalogátkelőhely hiányában az útkereszteződésben szabályosan áthaladó gyalogos számára köteles elsőbbséget biztosítani, és az e kötelezettségének megszegésével okozott baleset miatt büntetőjogi felelősséggel tartozik [Btk. 235. § (1) bek.; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 31. § (5) bek.].
II. A Be. 649. § (6) bekezdésében írt ok alapján 2020. július 1. napját követően jogerőre emelkedett ügydöntő határozat, a Kúria 2012. január 1. napját követően a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérésre hivatkozással támadható. Ebben az esetben önmagában az eltérés ténye a felülvizsgálat alapja, míg az időbeli feltételeknek meg nem felelő hivatkozás esetén a más felülvizsgálati okon alapuló érvelés helyessége bírálandó el [Be. 649. § (6) bek.; Be. 876. §].
BH 2021.4.105
I. Nem eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ha annak jogosultja engedményezés folytán a biztosítottnak kárt okozó személy. Ebben az esetben ugyanis a biztosítási szolgáltatásra jogosult és a biztosítási szolgáltatásra kötelezett nem azonos.
II. A biztosítót regressz igény csak akkor illeti, ha a biztosítási összeget kifizette: a biztosított jogai a kárért felelős személlyel szemben csak a biztosítási szerződés teljesítésével, a kifizetett összeg erejéig háramlanak át a biztosítóra [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 322. §, 536. §, 558. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 206. § (1) bek., 221. § (1) bek.].
BH 2021.4.107
A károsultak által a biztosító ellen a biztosított felelősségbiztosítására alapozva indított megállapításra irányuló perben alapvető kérdés, hogy a biztosítottnak van-e olyan követelése a biztosítóval szemben, illetve a biztosítónak van-e olyan helytállási kötelezettsége a biztosítottal szemben, ami a károsultként perlő személyek jogi érdekeit érinti. A felpereseknek továbbá nemcsak a megállapítás eredményeként őket megillető anyagi jogi jogosultságot kell megjelölniük, hanem azt is, hogy az az alperes részéről milyen módon veszélyeztetett [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 559. § (1)-(2) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 123. §].
BH 2021.5.135
A régi Pp. 4. § (2) bekezdése a jogerősen elbírált bűncselekmény és a polgári per viszonyát általános jelleggel szabályozza. Jogerősen elbírált bűncselekmény esetén ezért a polgári perben eljáró bíróság nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 4. § (2) bek., 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 84. § (1) bek.].
BH 2021.5.137
Ha az rPtk. hatálya alatt kötött szerződés semmis, a Ptké. átmeneti rendelkezéseire figyelemmel a jogviszony létrejöttének időpontjában hatályos rPtk. alapján bírálandó el az érvénytelenséggel összefüggő kártérítési igény is [2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 1. §, 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:521. §, 1959. évi IV. tv. (rPtk.) 339. § (1) bek.].
BH 2021.5.140
I. A felsőoktatási hallgatói képzési szerződésre és jogviszonyra a magánjogi szabályok, így az rPtk. rendelkezései csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha azt a jogviszonyt szabályozó speciális jogi norma lehetővé teszi.
II. A károsulttól az rPtk. 340. § (1) bekezdése alapján elvárható kötelezettség körébe általában nem tartozik bele a kárának bekövetkezte után, a kár megszüntetése érdekében való cselekvés [2011. évi CCIV. tv. (Nftv.) 56. § (4) bek., 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 340. § (1) bek.].
BH 2021.5.143
Az igazságügyi szakértői vélemény azon megállapítása, hogy a felperes bizonyos könnyített munkakörökben foglalkoztatható lenne, együttesen értékelendő az orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációra vonatkozó komplex véleménnyel. Amennyiben a munkavállaló munkavégzésére, a körülményeire (életkor, mobilitás, terhelhetőség, képezhetőség) figyelemmel csak aránytalan erőfeszítés mellett lenne lehetőség, úgy tőle ez kárenyhítési kötelezettsége körében sem várható el. E jogintézmény célja nem a károkozó munkáltató fizetési kötelezettségének mérséklése a károsult hátrányára [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 167. § (2) bekezdés].
BH 2021.6.168
A magatartás elvárható gondosság szerinti értékelése nem a tényállás része, nem ténykérdés, hanem tényekből levont jogi következtetés, anyagi jogi jogkérdés, amely az anyagi jog megsértése körében vizsgálható. Az egészségügyi ellátásban részt vevőktől elvárható gondosság jogi kategória, az annak való megfelelésről a bíróságnak kell állást foglalnia, ugyanakkor – a konkrét eset körülményeitől függően – a döntést megalapozó tények vagy körülmények megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelemre lehet szükség, amellyel a bíróság nem rendelkezik [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 177. § (1) bek., 206. § (1) bek., 1997. évi CLIV. tv. (Eütv.) 77. § (3) bek.].
BH 2021.6.172
A gazdasági társaság tagja saját nevében, saját jogán nem érvényesíthet kártérítési igényt a társaságnak szerződésszegéssel vagy szerződésen kívül kárt okozó harmadik személyekkel szemben arra hivatkozással, hogy a társaságnak okozott kár egyben a saját társasági részesedésének értékvesztését is jelenti, vagyis úgy, hogy saját kárát a társaságot ért kárral azonosítja [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 339. §, 1952. évi III. tv. (rPp.) 206. §].
BH 2021.6.181
A visszautasított beszállás és a légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításairól és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 261/2004/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg fizetésére vonatkozó kötelezettség egy fogyasztóvédelmi jogszabályban előírt imperatív norma, amely nem tekinthető azonosnak a légiutas késésből fakadó, polgári jogon alapuló kárának megtérítésével. Míg ez utóbbi ugyanis kifejezetten a szerződés teljesítése körében okozott kárnak, így polgári jogi jellegű igénynek minősül, a fogyasztóvédelmi rendelkezés a fogyasztók magasabb szintű védelmét biztosító, a légitársaságot gondosabb, pontosabb eljárásra sarkalló objektív jogkövetkezmény. A fogyasztóvédelmi hatóság az utasok jogainak biztosítása érdekében szükséges intézkedés keretében jogosult a légifuvarozót ezen kártalanítási összeg megfizetésére kötelezni, valamint fogyasztóvédelmi bírság kiszabásáról is rendelkezhet [1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 17/A. § (8) bekezdés, 43/A. § (2) bekezdés, 47. § (1) bekezdés, 261/2004/EK rendelet (EK rendelet) 5. cikk (1) bekezdés c) pont, 7. cikk (1) bekezdés, 16. cikk (1) bekezdés].
BH 2021.7.196
A károsult közrehatása a felelősség mértékét csökkenti, függetlenül attól, hogy a károsult milyen elemből álló kárt érvényesít. Kártérítési perben az érvényesített jog része a felelősség mértéke, így azt a közbenső ítélet anyagi jogerőhatással elbírálja, ezt követően kizárt a károkozó és a károsult közötti kármegosztás.
A perbeli beszámítás az alperes ellenkövetelésének érvényesítése. Tartalma szerint nem minősül beszámításnak a kárért felelős alperesnek az a hivatkozása, amelyben a káronszerzés tilalma miatt a kártérítés összege körében kéri figyelembe venni a biztosítók által megfizetett kártérítés összegét [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 296. § (1) bekezdés, 340. § (1) bekezdés, 345. § (2) bekezdés, 355. § (4) bekezdés, 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 3. § (2)-(3) bekezdés, 139. §, 141. § (2) bekezdés, 213. § (3) bekezdés].
BH 2021.8.219
I. A halált okozó közúti veszélyeztetés megvalósul, ha az ok-okozati összefüggés a közlekedési szabályszegés, a veszélyhelyzet és a sértett halála között megállapítható.
II. Nem róható fel, ha a terhelt a megállási és segítségnyújtási kötelezettségét azért nem teljesíti, mert alappal feltételezi, hogy ezzel maga és utasa életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Felel azonban a segítségnyújtás elmulasztása miatt akkor, ha a fenyegető helyzet elhárultával a rendelkezésre álló, felismerhető segítség tájékoztatását a segítségre szoruló személyről elmulasztja [Btk. 166. § (1) bek., 234. § (1) bek.].
BH 2021.8.229
Behajtási jutalék és általános költségátalány csak a végrehajtás eredményessége – teljesítés vagy behajtás – esetén jár. Az elvárható magatartás teljesítésének megítélése során egyaránt figyelembe kell venni az eljáró személy adott helyzetben jelentős egyéni körülményeit, valamint az objektív, a társadalom szempontjából megfogalmazható elvárhatóságot. Anyagi pervezetést kell alkalmazni, ha a fél – az ügy körülményeiből következtetve – határozott, konkrét (történeti) tények helyett csak a törvényi tényállási elem fennállását állítja, ugyanakkor az állítási szükséghelyzet feltételeként előírt valószínűsítés és igazolás körében nem tesz nyilatkozatot [2013. évi V. tv. (Ptk.) 1:4. § (1) bekezdés, 6:519. §, 6:549. § (2) bekezdés, 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 237. § (1) bekezdés, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 254. § (2) és (4) bekezdés, 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet (Vdsz.) 1. § (1) bekezdés, 18. §, 19. § (2) bekezdés 8/2001. (IV. 27.) IM rendelet 1. §, 2. § (1)-(2) bekezdés].
BH 2021.9.256
A magánjogi jogellenesség nem azonos a közigazgatási jogsértéssel. A magánjogi jogellenesség magából a kár okozásából következik, mert a magatartás a károkozás általános tilalmába ütközik [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:518. §, 6:519. §, 6:520. §, 6:548. § (1) bek.].
BH 2021.9.257
Kivitelezési szerződés esetén a megrendelőt laikusnak, a vállalkozót pedig professzionális szakértelmű jogalanynak kell tekinteni a jogviszony alanyaival szemben támasztott jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek teljesítése során. A laikus megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik, ugyanakkor a kivitelező köteles az átadott terveket megvizsgálni és a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira a megrendelőt figyelmeztetni. Ennek elmulasztása esetén felelősség terheli [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:150. § (1)-(2) bek., 6:240. § (1)-(2) bek., 6:252. § (2)-(3) bek., 6:524. § (2)-(4) bek., 6:525. § (2)-(3) bek., 191/2009. Korm. r. 7. § (2) bek.].
BH 2021.9.258
I. A Kúria a felülvizsgálat során – főszabály szerint – a felülvizsgálati és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. A felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott jogszabálysértések nem vizsgálhatók.
II. A jogszerzés korlátozottsága miatti jogszavatosság feltételei.
III. Következménykárral összefüggő kártérítési igény érvényesítésekor a jogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt [2016. CXXX. tv. (Pp.) 423. § (1) bek., 2013. V. tv. (Ptk.) 6:143. § (2) bek., 6:176. § (1) bek.].
BH 2021.9.259
A szerződésszegésért való (kontraktuális) kártérítési felelősség objektivizált, a szerződő felek közötti kockázatelosztáson alapuló felelősségi forma, amelynek körében a károkozó magatartás felróhatóságának – eltérően a deliktuális kárfelelősség szabályától – nincs jelentősége. A mentesülés körében az „ellenőrzési körén kívüli” fordulat a vis maior tartalmi elemeként értelmezendő, nem mérhető a „gondos ellenőrzés” vagy a felróhatóság mércéjével [2013. V. tv. (Ptk.) 6:142. §].
BH 2021.9.260
A gépjármű-felelősségbiztosítási jogviszonnyal összefüggésben a kárenyhítési kötelezettség akkor sem a gépjárműjavítást végző márkaszervizeket terheli, ha a károsultak érdekében a kárrendezést ők végzik. A károsultaktól viszont annak megkövetelése, hogy olyan márkaszervizben javíttassák a balesetben sérült gépkocsit, amely a felelősségbiztosító által kijelölt alkatrész-kereskedőktől szerzi be – mindössze 10%-os árkülönbséggel – az alkatrészeket, olyan többletkötelezettséggel és teherrel járhat, amelynek viselése nem várható el a károsulttól. Az olyan magatartás elmulasztása pedig nem értékelhető a kárenyhítési kötelezettség megsértéseként, amely a károsult számára az elvárható mértéket meghaladó terhet eredményez [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:522. § (1)-(2) bekezdés, 6:525. § (1) bekezdés, 1:4. § (1) bekezdés, 2009. évi LXII. tv. (Gfbt.) 12-15. §].
BH 2021.9.261
A biztosító nemcsak valamely, a kár kiküszöbölésével összefüggésben ténylegesen felmerülő költség megtérítésére, hanem a helyreállításhoz szükséges, reálisan várható költségek megtérítésére is vállalhat fedezetet. A biztosító a biztosítási esemény következményének elhárításához ténylegesen igénybe vett szolgáltatás ellenértékét csak az általános forgalmi adó mértékét is magában foglaló számla alapján térítheti meg. Nem vonatkozik ez azokra a biztosítói szolgáltatásokra, amelyek nem a konkrét módon felmerült kárelhárítási munkák ellenértékének, hanem az ennek megfelelő – megegyezésen alapuló, számított – összeg megfizetésére irányulnak [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:86. § (1) és (2) bek., 6:439. § (1) bek., 2003. évi LX. tv. (régi Bit.) 96. § (6) bek., 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) 123. §].
BH 2021.9.262
A régi Ptk. 341. §-a – bekövetkezett eredmény (kár) hiányában, kivételesen érvényesülő szankciókat tartalmazó rendelkezésként – egyike a kártérítés régi Ptk. XXIX. fejezetében található általános szabályainak. Mind a deliktuális, mind a kontraktuális felelősség keretei között lehetőség van ezért arra, hogy akár a kár bekövetkezése előtt bírósághoz forduljon az, akit károsodás veszélye fenyeget, és a károsodását elhárító intézkedéseket kényszerítsen ki a veszélyeztetővel szemben. A jogintézmény a prevenciót szolgálja; alkalmazásának előfeltétele a veszélyeztető magatartás megvalósulása, célja pedig a reálisan fenyegető károsodás bekövetkezésének megakadályozása. A jogszabályi rendelkezés célja tehát nem a károsodást előidéző magatartás – így a szerződésszegés – elhárítása, hanem a károsodás mint eredmény bekövetkezésének megakadályozása. Mivel a veszélyhelyzetet – amely alatt a potenciális károsodás értendő – a szerződésszegés okozhatja, az ilyen szándékkal tett lépésekből álló összehangolt magatartás nem eredményez reális kárveszélyt, annak csak a lehetőségét veti fel [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 318. § (1) bek., 341. § (1) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:523. § a) pont].
I. Az alperesi büntetés-végrehajtási intézet kártérítési felelősséggel tartozik, ha megalapozatlan orvosi vizsgálatok alapján, meg nem engedett módon nehéz fizikai munkakörben foglalkoztatta a már a befogadáskor dokumentáltan diagnosztizált gerincbántalmakban szenvedő felperest, és ennek következtében a felperes a munkáltatása következtében fájdalmakat volt kénytelen elviselni [1959. évi IV. törvény 76., 84., 339., 349., 355. §, 324. §, 327. §].
II. A büntetés-végrehajtási intézet felróható magatartást tanúsít azzal, ha a jogszabályban meghatározott fogvatartási körülményeket az előírt minimális mozgástér biztosításával nem teszi lehetővé a fogvatartott számára [1979. évi 11. tvr. 2. §, 21. §, 46. §; 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 135. §, 137. §].
ÍH 2021.61 MUNKAVÁLLALÓI KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A munkavállaló általában eleget tesz kárenyhítési kötelezettségének önmagában azzal, hogy álláskeresőként regisztráltatja magát, azonban, ha tényadatok igazolják, hogy a felperes a felmondás közlését követően képzettségének, végzettségének megfelelő, és a korábbi munkarenddel azonos munkakörben el tudott volna helyezkedni, az általa betölthető munkakörben elérhető jövedelmet az elsőfokú bíróság jogszerűen vonta le a részére járó elmaradt jövedelem összegéből. A családi körülmények, a gyermek bölcsődébe vitelével kapcsolatos nehézségek sem mentesítik a munkavállalót a megfelelő álláshely keresésére és elfogadására vonatkozó kárenyhítési kötelezettség alól, ha az családi munkamegosztással megoldható volt [2012. évi I. törvény (Mt.) 167. § (2) bekezdés].
ÍH 2021.68 KÖZÚTI BALESET OKOZÁSA – ELVÁRT GONDOSSÁG SZINTJE
I. A közúti közlekedés során, ha valamely ok felveti a személybiztonság sérelmének a lehetőségét, a fokozott figyelem, az akadály mibenlétének megfigyeléssel történő azonosítása elvárható. Ennek hiányában azonban ilyen magatartást tanúsítani nem kell.
II. A főváros egy belső kerületében éjszakai sötétségben az úttesten fekvő, önmentésre képtelen személy jelenlétére nem kell számítani, ezért egy erre utaló jellegzetességekkel nem rendelkező akadály látványának nem kell kiváltania a fokozott figyelés kötelezettségét [Btk. 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont; 8. §].
ÍH 2021.80 AZ ÜZLETI JÓHÍRNÉVHEZ VALÓ SZEMÉLYISÉGI JOG MEGSÉRTÉSE – A SÉRELEMDÍJ SZEMPONTJAI
I. A sérelemdíj összegszerűségének a meghatározása során nemcsak a kompenzációs, hanem a magánjogi büntető funkciót is figyelembe kell venni [Ptk. 2:52. § (3) bekezdés].
II. A személyiségi jogsértő magatartás felróhatósága jelentős mértékű – ezáltal magasabb összegű sérelemdíj megítélésére adhat alapot -, ha a jogsértő minden bizonyított alap nélkül, a széles nyilvánosság előtt, nyíltan lejárató jellegű írásában jelentős súlyú korrupciós bűncselekmények elkövetésével vádolja meg az érintettet [Ptk. 2:52. § (3) bekezdés].
III. Mérsékli a személyiségi jogsértésnek a sértettre és a környezetére gyakorolt hatását – ezáltal alacsonyabb összegű sérelemdíj megítélésére adhat alapot -, ha a jogsértő az érintett jóhírnevének megsértésére alkalmas, csekély számban látogatott honlapon közzétett írást rövid időn belül eltávolítja; továbbá az érintett felszólítására a honlapon olyan, folyamatosan elérhető közleményt tesz közzé, amelyben teljes mértékben elismeri a korábbi tényállításainak valótlanságát, és az érintettől a jóhírnevének megsértése miatt feltétel nélkül bocsánatot kér [Ptk. 2:52. § (3) bekezdés].
ÍH 2021.85 FUVAROZÁS – KÁRTÉRÍTÉS – ELÉVÜLÉS – FUVAROZÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
Nemzetközi közúti árufuvarozási jogviszonyban három év a követelés elévülésének ideje akkor, ha a fuvarozó terhére szándékosság vagy azzal egyenértékű súlyos gondatlanság megállapítható, amelyhez a fuvarozási szerződésben foglalt megrendelői utasítás figyelmen kívül hagyását kell bizonyítani. Ennek hiányában a kártérítési igény a fuvarozóval szemben egy év alatt évül el. [A Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Genfi Egyezmény (CMR) 32. cikk].
ÍH 2021.91 VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE
A felperesnek a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésében szereplő tényállási elemek tekintetében a Cstv. 33/A. § (5) bekezdése szerinti esetben is fennmarad az állítási kötelezettsége, két elemet illetően azonban (a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte és időpontja, valamint hogy a vezető a feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit nem vette figyelembe) a bizonyítási teher megfordul, a perben az alperesnek kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette [Cstv. 33/A. §].
ÍH 2021.92 KÁRTÉRÍTÉSI KÖVETELÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FELTÉTELE VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐVEL SZEMBEN, TÖBB SZEMÉLY EGYÜTTES KÁROKOZÁSA
I. A vezető tisztségviselővel szembeni követelés érvényesítéséről döntő, az e tárgyban előterjesztett indítványt elvető taggyűlési határozat hiányában a tag a társaság nevében nem érvényesíthet követelést. Ha a keresetlevél benyújtását megelőzően nem hozott e tárgyban a taggyűlési határozatot, de a per során igen, a keresetet már nem lehet az igényérvényesítési jog hiánya miatt elutasítani.
II. A kárt a haszonbérlő, valamint a haszonbérbeadó vezető tisztségviselője közösen okozzák, ha a kár bekövetkezésében a haszonbérlő szerződésszegő magatartása és a haszonbérbeadó vezető tisztségviselőjének gazdasági társaság érdekeivel ellentétes magatartása – a szerződésszerű teljesítés ellenőrzésének elmulasztása – is közrehat [1959. évi IV. tv. 344. § (1) bekezdés, 355. §, 360. §, 337. §; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 30. § (2) bekezdés, 49. § (5) bekezdés].
A kiesett munkaerő kártérítési felelősség alapján való pótlásának kötelezettsége nem függ attól, hogy a munka járt-e gazdasági haszonnal vagy sem. A károkozó ugyanis olyan helyzet előidézésére köteles, mintha a munka reá eső részét – ellenérték nélkül – továbbra is a károkozás folytán kieső személy végezné el. Ha a tevékenység ezzel együtt is veszteséges, azt nem a károkozó, hanem a tevékenységet ennek ellenére folytató kártérítésre jogosultak viselik.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 355. § (1) és (4) bek.; 2013. évi V. tv. 6:522. § (1) és (2) bek.
BDT2021. 4333.
Nincs mód arra, hogy a bíróság olyan tartalmú megállapodást hagyjon jóvá – közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet keretében –, amelyben a kérelmezett a Csődtv. 33/A. § (11) bekezdése szerinti marasztalási per alapjául szolgáló jogalapon vállal fizetési kötelezettséget a megállapítási per befejezését megelőzően, ez ugyanis a jogszabály megkerülésére irányul.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 33/A. § (1) és (11) bek., 57. §; 2016. évi CXXX. tv. 167. § (4) bek., 168. §, 239. §
BDT2021. 4336.
I. A versenyjogi jogsértés miatti kártérítés iránt indított eljárást kötelező felfüggeszteni a jogsértés tárgyában folyamatban lévő eljárás befejezéséig.
II. A perfelvételi szakban nincs lehetőség a peres eljárás részleges felfüggesztésére. Nincs jelentősége annak, hogy a felperesek valódi vagy látszólagos halmazatban milyen egyéb kereseteket terjesztenek elő. *
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1996. évi LVII. tv. 88/C. § (4) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 128. § (6) bek.
BDT2021. 4338.
I. A közigazgatási jogkörrel felruházott jogi személy belső igazgatási feladatainak ellátása nem minősül közigazgatási jogkör gyakorlásának.
II. Nincs helye a keresetlevél visszautasításának a Pp. 176. § (1) bekezdés h) pontja alapján a munkáltatói jogkört gyakorló alkalmazottnak a közigazgatási jogkörrel felruházott szervezethez tartozó beosztottak személyiségi jogát sértő magatartása miatti igények perben érvényesítése esetén, mivel az nem a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó személyiségi jogot sértő tevékenység. *
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2016. évi CXXX. tv. 176. § (1) bek. h) pont; 2013. évi V. tv. 2:51. § (2) bek., 2:52. § (2) és (3) bek., 6:48. § (2) bek.
BDT2021. 4346.
I. A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése esetén az 1959-es Ptk. kárelhárítási többletkövetelményt állít a károsult ügyfél elé, nevezetesen azt, hogy a hiányos határozattal szemben rendes jogorvoslattal (fellebezés, határozat kiegészítése iránti kérelem) éljen. Ebben az esetben ugyanis a közigazgatási szerv határozatával vagy cselekményével okozott hátrány még az adott eljárásban elhárítható.
II. A hiányos ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésről szóló határozat ellen is igénybe vehető a fellebbezés mint rendes jogorvoslat. *
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 349. §; 1997. évi CXLI. tv. 25. § (1) bek.; 2004. évi CXL. tv. 12. §, 98. § (1) bek.; 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (1) bek., (4) bek. b) pont
BDT2021. 4350.
I. Az Európai Unió versenyjogában kidolgozott „egyetlen gazdasági egység” doktrínája a versenyjogi jogsértésért felelős vállalkozás azonosítása során alkalmazandó, a károsulti oldalon különös joghatóságot megalapozó kapcsolóelvként nem.
ÍI. A Brüsszel Ia rendelet különös joghatósági szabályának alapja a jogvita és az azt elbíráló bíróság közötti különösen szoros kapcsolat fennállása, amely a megfelelő igazságszolgáltatásra és a hatékony eljárásszervezésre tekintettel igazolja a joghatóság e bíróság számára való biztosítását. Nem szolgálja a hatékony eljárásszervezést, ha a magyar bíróságnak külföldi jogalanyok külföldön megkötött ügyleteit, a Magyarországon kívüli piac sajátosságait kell vizsgálnia a perben. *
Alkalmazott jogszabályhely: 1215/2012/EU rendelet 7. cikk 2. pont
BDT2021. 4365.
Ha a jogi képviselő fél nevében tett tényállítása személyiségi jogot sért, azért a fél, és nem a jogi képviselő tartozik felelősséggel.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:45. § (1), (2) bek., 2:51. §, 2:52. §; 2016. évi CXXX. tv. 369. § (1) bek., 369. § (3) bek. b), c) pont, 275. § (1) bek., 381. §; 1994. évi LIII. tv. 217. § (1) bek., 240/B. § (1) bek.
BDT2021. 4367.
Megalapozza a közigazgatási szerv kártérítési felelősségét, ha a tényállás tisztázását előíró jogszabályi rendelkezésnek nem tesz eleget, és ezzel összefüggésben keletkezik a kár. Nem mentesíti a közigazgatási szervet a felelősség alól az a körülmény, hogy a tanúk szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg, ha meg sem kísérelte a tanúkkal szemben kényszerítő eszközök (pénzbírság, elővezetés) alkalmazását.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2004. évi CXL. tv. 50. § (1) bek.; 2013. évi V. tv. 6:518. §, 6:520. §, 6:548. §, 6:519. §
BDT2021. 4368.
I. Az ingatlan rendeltetését, használati módját megállapító helyi építési szabályzattal összefüggésben a tulajdonos kártalanításra jogosult, amely érvényesítése iránti eljárás nem tartozik bírósági hatáskörbe.
II. Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetében az egyes kereseteket érintően nincs helye az ítélet részbeni hatályon kívül helyezésének és az eljárás részbeni megszüntetésének.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2016. évi CXXX. tv. 240. § (1) bek. a) pont, 379. §; 2013. évi V. tv. 6:564. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 30. § (7) bek.
BDT2021. 4385.
Az adós vezető tisztségviselője – a vezető tisztségviselői jogviszonya idején elkövetett hitelezői érdeket sértő magatartása miatt – és az adós volt tagjai – a vagyoni hányaduk rosszhiszemű átruházása miatt – nem perelhetők együtt, az ilyen keresetlevél meg nem engedett pertársaságot tartalmaz.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 33/A. §, 63/A. §; 2016. évi CXXX. tv. 37. § c) pont, 173. § (1) bek., 176. § (2) bek. c) pont
BDT2021. 4386.
I. A személyiségi jog megsértésének nem automatikus következménye sérelemdíj alkalmazása.
II. A jogosultat ugyan nem terheli a hátrány bizonyítása – ez nem feltétele a sérelemdíj megítélésének –, azonban az érintett az őt ért nem vagyoni sérelemért követelheti a sérelemdíjat, annak funkciója a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni sérelmek kompenzálása.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:42. § (2) bek., 2:43. § d) pont, 2:45. § (2) bek., 2:51. § (1) bek. a) pont, 2:52. § (1)-(3) bek.
BDT2021. 4390.
I. A károsult magatartása a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának mentesüléséhez vezető elháríthatatlan külső ok, ha a károsult olyan hirtelen kerül a szabályosan haladó közlekedési eszköz elé, hogy a balesetet a rövid távolság miatt fékezéssel, vagy más módon objektíve lehetetlen elkerülni.
II. Mentesülési ok fennállása esetén nem kell vizsgálni azokat a körülményeket, amelyeknek a károsult közrehatása körében lenne jelentősége.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 345. § (1) és (2) bek.
BDT2021. 4394.
Bűncselekményt megvalósító magatartással okozott kár, illetve a sérelemdíj iránti követelését a károsult – választása szerint – érvényesítheti gyorsított perben, vagy az általános szabályok szerinti perben. Az igény gyorsított perben történő érvényesítését lehetővé tévő törvény nem teszi az igényérvényesítés e módját kizárólagossá.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2020. évi LXX. tv. 2. §, 3. §