II. évfolyam 2. szám / 2020. június


 

Szemelvények az ítélkezési gyakorlatból – Publikált határozatok


BH 2020.4.103

I. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás iránt indult büntetés-végrehajtási ügyben nincs lehetőség az elítélt egyéb kártérítési igényéről – így kamat megfizetésére kötelezésről – rendelkezni, mivel a kártalanítást meghaladó kártérítési (és sérelemdíj iránti) igények polgári bíróság hatáskörébe tartoznak [2013. évi CCXL. tv. (Bv.tv.) 3. § 1. pont, 10/A. § (1)-(2) bek., 10/B. §, 51. § (5) bek., 70/A-70/B. §; Ptk. 6:48. §; 2017. évi XC. tv. (Be.) 666. §, 667. § (1) bek., 668. § (1) bek., 669. § (1) bek.].
II. Törvényességi jogorvoslatnak annak ellenére is helye van a bv. bíró végleges – akár ügydöntő, akár nem ügydöntő – végzésével szemben, hogy annak törvénysértő rendelkezése egyébiránt utólagos bv. bírói eljárás keretében is korrigálható [Bv.tv. 50. § (1) bek. f) pont, 51. § (5) bek., 70/A. § (5) bek., 71. § (1) bek.; Be. 667. §].


 

BH 2020.4.105

Jogalkotással okozott kár uniós jog megsértésére (a szolgáltatások szabad áramlásának korlátozására) alapítottan akkor érvényesíthető, ha a kérdéses szolgáltatás határon átnyúló jellege megállapítható [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 339. § (1) bek., 349. § (1) bek.].


 

BH 2020.4.109

A diagnosztikai tévedés akkor nem szolgál kártérítési felelősség alapjául, ha az egészségügyi szolgáltató a helyes diagnózis felállítása érdekében megtett minden, a szakma szabályai szerint indokolt intézkedést, illetve tevékenysége megfelelt az elvárható gondosságnak is [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 177. § (1) bek., 206. § (1) bek.].


 

BH 2020.4.119

I. A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményének mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapulvételével.

II. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének. [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 167. § (2) bekezdés, 6/2016. (XI. 28.) KMK vélemény].

 


BH 2020.5.149
A betegnek szóló tájékoztatás megfelelőségének megítélése nem szakkérdésnek, hanem a bírói mérlegelés körébe tartozó jogkérdésnek minősül, amelyhez adott esetben olyan orvosszakmai kérdéseket is tisztázni kell, amelyek orvos szakértői vélemény beszerzését teszik szükségessé. A tájékoztatás akkor tekinthető megfelelőnek, ha az az adott klinikai képhez igazodóan szakszerű, egyben igazodik a beteg személyiségéhez, számára érthető és egyértelmű információkat tartalmaz [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 339. §, 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 164. § (1) bek., 177. §, 182. § (3) bek., 206. § (1) bek., 1997. évi CLIV. tv. (Eütv.) 135. § (2) bek.].


 

BH 2020.5.150
A régi Pp. 4. § (2) bekezdése alapján a ténymegállapítási kötöttség a bűnösség kimondásának alapjául szolgáló ténymegállapításokra is kiterjed [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 339. § (1) bek., 340. § (1) bek., 346. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 4. § (2) bek.].

 

ÍH 2020.37 A HALÁLOS KÖZÚTI BALESETÉRT FELELŐS GYALOGOS MAGATARTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Gondatlanságból elkövetett emberölés vétségéért felel a gyalogos, ha a KRESZ-szabályszegése miatt halálos közúti baleset következik be [Btk. 160. § (1) bekezdés, (4) bekezdés].


 

ÍH 2020.47 HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA – EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL SZEMBENI SZEMÉLYISÉGVÉDELMI PER

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére alapított, az egészségügyi szolgáltatóval szembeni személyiségvédelmi perben a félnek kell valószínűsítenie a védett tulajdonságának jogsértéskori meglétét és ezzel okozati összefüggésben hátrány bekövetkezését. Ennek megtörténtét követően az egészségügyi szolgáltatónak a kimentés körében kell bizonyítania, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, illetőleg arra az adott jogviszonyban kötelezettsége nem volt [Ptk. 2:43. § c) pont, 2003. évi CXXV. tv. 19. § (1) bekezdés].


 

ÍH 2020.49 EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓNAK FELRÓHATÓ OKBÓL SÉRELEMDÍJ – SÉRELEMDÍJ ÖSSZEGSZERŰSÉGE

I. Bizonyítás nélkül elfogadható tény, hogy egy fiatal házaspárt lelkileg megvisel, hogy a feleségnek alacsony rizikó besorolású várandósságot követően halott magzatot kell a világra hoznia.
II. Az első magzatukat elveszítő szülőknek járó sérelemdíj összegszerűségét nem érinti, hogy a későbbiekben élő gyermekük született, ugyanis a második gyermekük élve születésének a ténye ellenére sérült a családi élethez való joguk.
III. Súlyosabb megítélés alá esik, ezért a felróhatóság mértékének értékelése alapján magasabb összegű sérelemdíjat indokol, ha egy szülész-nőgyógyász szakorvos terminustúllépés esetén (amely állapot a születés körüli halálozás nagyobb gyakoriságára tekintettel a magzat és a várandós fokozott megfigyelését és monitorizálását igényli) nem használja ki azokat a vizsgálati lehetőségeket, amelyek a magzati hypoxiára hívják fel a figyelmet és a magzat heveny méhen belüli hypoxia miatt halva születik [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bekezdés, 2:52. §, 6:519. §; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. § (3) bekezdés, 119. § (3) bekezdés b) pontja, 244. § (2) bekezdés].


 

ÍH 2020.50 KÖZJEGYZŐ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE – KÖZJEGYZŐI OKIRAT FELOLVASÁSÁNAK HIÁNYA

– KÖZOKIRAT HIÁNYÁBAN VÉGREHAJTÁS MEGSZÜNTETÉSE – KÁROSULT KÖZREHATÁSA

I. Nyilvánvalóan tudnia kell a közjegyzőnek arról, hogy amennyiben az általa kiállított közjegyzői okirat a felolvasás hiánya miatt nem minősül közokiratnak, az az okirat alapján elrendelt közvetlen végrehajtás megszüntetését eredményezheti, ennek következtében pedig a végrehajtást kérőnek eljárási illetékből és perköltségből álló többletkiadásai merülhetnek fel, amely kiadások mint vagyoni károk megtérítéséért a közjegyző felelősséggel tartozik.
II. Kizárólag a közjegyző felel azért, hogy az általa kiállított közjegyzői okirat az eljárási szabályok maradéktalan betartása mellett készüljön el, ezért a közjegyzői okirat felolvasása elmaradásának következményeit egyedül az eljárási hibát vétő közjegyző köteles viselni, és nem hivatkozhat eredménnyel a károsult közrehatására azon az alapon, hogy e szabályok megszegését a hozzá forduló felek nem ismerték fel [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. § (1) bekezdése, 349. §; a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 120. § (1) bekezdés d) pontja].


 

ÍH 2020.51 KISKORÚ NYILATKOZATÁNAK ÉRVÉNYTELENSÉGE – A KÖZJEGYZŐ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

I. Kiskorúnak a testvére által felvett kölcsön visszafizetéséért egyetemleges adóstársként ellenérték nélkül vállalt kötelezettsége, valamint a kölcsönszerződés biztosítására a saját tulajdoni hányada jelzálogjoggal való megterhelése kimeríti az idegen kötelezettségért, megfelelő ellenérték nélküli felelősségvállalás fogalmát, így e nyilatkozat érvénytelen [1959. évi IV. törvény (rPtk.) 12/C. § (1) bekezdése, 13/A. § (1) bekezdése].
II. A közjegyzőnek a kölcsön- és jelzálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásakor vizsgálnia kellett volna, hogy a felperesek ingyenesen vagy ellenérték fejében vállalják az adósi és jelzálog-kötelezetti pozíciót, végső soron pedig az okirat elkészítésében való közreműködést meg kellett volna tagadnia.

E kötelezettség megszegése a kártérítési felelősséget megalapozza [rPtk. 339. és 349. §-a, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 120. § (1) bekezdés a) és b) pontja, 10. § (1) bekezdése].


 

ÍH 2020.60 ÜGYVEZETŐI FELELŐSSÉG ALÓLI KIMENTÉS

A gazdasági társaság alapítása során jogszabály az ügyvezető számára nem ír elő végzettséget, sem üzleti jártasságot, a gazdasági társaság szabadon alapítható. Ha azonban az ügyvezető tudja, hogy a társaság alapításához, vezetéséhez szükséges képességeknek nincs a birtokában és mégis vállalja vagy továbbfolytatja ügyvezetői tevékenységét, utóbb a pénzügyi-gazdasági ismeretek hiányára – felelőssége alóli kimentésként – nem hivatkozhat [2006. évi V. tv. (Ctv.) 118/B. § (1), (4) bekezdés, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 7. § (2) bekezdés, 1996. évi LXXXI. törvény (Taotv.) 4. §, 2000. évi C. törvény (Sztv.) 4. § (1) bekezdés].

 

 

BDT2020. 4154.
Az egészségügyi szolgáltató személyiségi jogsértésért való felelőssége szempontjából a beteg gyógyulási, illetve életben maradási esélye általánosságban azt jelenti, hogy a hasonló eseteket tekintve az elmulasztott vagy késve tett beavatkozás nagy átlagban alkalmas lehet a negatív irányú folyamat valamilyen kedvező alakítására, a konkrét egyedi esetben azonban nem határozható meg a jövőbeli pozitív változás valóságos bekövetkezte.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:43. § a) pont, 2:52. § (1) bek.


 

BDT2020. 4155.
I. Ha a betegségnek a szakmailag elvárható helyes diagnosztizálása esetén magas fokban valószínűsíthető a beteg teljes gyógyulása, a diagnosztikai tévedéssel okozati összefüggésben az egészségügyi szolgáltató teljes kártérítési felelőssége megállapítható.
II. Személyiségi jog megsértése miatt indított perben a felperes jogutódját csak a már érvényesített igény keretei között illeti meg a rendelkezési jog, jogutódlása az alanyi jogra és így a kereset felemelésére nem terjed ki.
Alkalmazott jogszabályhely: 1959. évi IV. tv. 85. §


 

BDT2020. 4156.
I. Az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti kezelési szerződés gondossági kötelem. A szerződés megszegését – hibás teljesítését – jelenti, ha az egészségügyi szolgáltató nem az ellátásban részt vevőktől elvárható gondossággal, a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával látta el a beteget, vagyis magatartása felróható volt. A szerződésszegés és a felróhatóság átfedése folytán a felróhatóság és egyben a szerződésszegés – a szakmai szabályok megszegésének – hiányát a szakmailag ebben a helyzetben lévő egészségügyi szolgáltatónak kell bizonyítania.
II. Az egészségügyi szolgáltatás keretében végzett ellátás során okozott vagyoni és nem vagyoni hátrányok miatt érvényesített kártérítési és sérelemdíj iránti igényekre a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
III. Az okozati összefüggés mint a deliktuális kártérítési felelősség egyik nélkülözhetetlen feltétele fennállásának megállapítása két lépcsőben történik: a bíróságnak elsőként a conditio sine qua non formula (nélkülözhetetlen feltétel formulája) alapján a ténybeli okozatosság kérdésében kell állást foglalnia, azaz az általános élettapasztalat vagy szükség esetén szakértői bizonyítás alapján azt kell eldöntenie, hogy a károsodáshoz vezető okfolyamatban a szolgáltató magatartása akár közvetve, akár közvetlenül szerepet játszott-e. Ha igen, második lépcsőben szükség van az eredményt előidéző okok egyfajta szűrésére, a releváns (adekvát) okok kiválasztására. Ezt a célt szolgálja az előreláthatósági klauzula, amely elvágja az okozati láncot az olyan károk tekintetében, amelyeket a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. Az előreláthatóság a kár típusára és nagyságrendjére vonatkozik; a szokatlan, rendkívüli fajtájú és mértékű károk, amelyekre a károkozó nem számíthatott, jogilag nem relevánsak, így az okozati összefüggés e kártételeknél hiányzik.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2003. évi CXXV. tv. 8. §, 9. §; 1996. évi LVII. tv. 1. § (1) bek., 2. §, 21. §, 22. §


 

BDT2020. 4158.
A mobil átjátszó antenna háztetőre telepítése önmagában nem alapoz meg kártérítési felelősséget a bázisállomás közelében lévő ingatlanok tulajdonosai számára. A létesítő bizonyíthatja, hogy objektíve nem volt más olyan telepítési helyszín, amelynek választása esetén nem, vagy csak lényegesen kisebb mértékű kár következett volna be. Nem vehető figyelembe olyan helyszín, ahol a telepítés műszakilag lehetséges, de a tulajdonos hozzájárulásának hiánya vagy a jogszabályok a telepítést nem teszik lehetővé.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 100. §, 339. §


 

BDT2020. 4172.
Az egészségügyi szolgáltató a kezelési szerződés megszegése, az elvárható gondosság elmulasztása ellenére mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyított, hogy mulasztása nem áll okozati összefüggésben a beteg egészségkárosodásával. A szakmai hiányosságok önmagukban – okozati összefüggés hiányában – nem alapozzák meg az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1997. évi CLIV. tv. 244. §; 1959. évi IV. tv. 339. § (1) bek.


 

BDT2020. 4173.
I. A fuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezményben nem szabályozott okból való késedelemért a fuvarozó a Ptk. alapján tartozhat helytállással a szerződésszegéssel okozott kárért.
II. Szerződésszegésen alapuló kárigénnyel – engedményezés hiányában – a szerződő felek jogosultak fellépni egymással szemben.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:261. § (1) bek., 6:257. §; az 1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezmény (CMR)


 

BDT2020. 4177.
Nem alkalmazható a Pp. 26. § (2) bekezdésében szabályozott kizárólagos illetékességi ok, ha a károsult kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényét a károkozónak a magatartásáért helytállni köteles munkáltatójával szemben terjeszti elő. A kizárólagos illetékesség alkalmazásának ugyanis nem csupán az a feltétele, hogy az igényt a károsult a károkozótól eltérő személlyel szemben érvényesíti, hanem az is, hogy az igényérvényesítésre a felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő törvényi rendelkezés alapján kerüljön sor, amely utóbbi feltétel akkor valósul meg, ha a per alperese a károkozó magatartásáért a felelősségbiztosítási szerződés alapján helytállni köteles biztosító vagy – érvényes felelősségbiztosítási szerződés hiányában – a Kártalanítási Számla kezelője.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2016. évi CXXX. tv. 26. § (2) bek.; 2009. évi LXII. tv. 28. § (1) bek.


 

BDT2020. 4182.
Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban hátrányt szenvedő károsultnak általában elegendő azt bizonyítania, hogy az egészségben előállott hátrányos változás a gyógyintézet által nyújtott ellátás, kezelés során következett be. A gyógyintézet kimentheti magát a felelősség alól annak bizonyításával, hogy a gyógyító-megelőző tevékenysége során az elvárható gondossággal, az írott és íratlan szakmai követelményeknek, szakmai szabályoknak megfelelően járt el, és a hátrány ennek ellenére következett be, vagy ettől függetlenül is ugyanúgy bekövetkezett volna.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1997. évi CLIV. tv. 77. § (3) bek., 244. § (2) bek.; 2013. évi V. tv. 2:52. § (3) bek.


 

BDT2020. 4183.
A légijármű parancsnokát a jármű üzembentartója köteles kijelölni. A parancsnok felelős a légijármű repülési szabályok szerinti üzemeltetéséért, akár maga vezeti a gépet, akár nem. A parancsnok vezetéstechnikai hibája esetén a légijármű üzembentartója nem mentesülhet a kártérítési felelősség alól arra hivatkozással, hogy a pilóta magatartása a légijármű üzemeltetésén kívül eső elháríthatatlan ok.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:42. § (2) bek., 2:43. § a) pont, 6:535. § (1) bek., 6:536. § (1) bek., 6:537. § (1) bek.; 14/2000. (XI. 14.) KöVim rendelet mellékletének 1.3.1. pontja; 1995. évi XCVII. tv. 54. § (1) bek., 58. § (1) bek.


 

BDT2020. 4186.
A Cstv.-ben foglalt speciális igényérvényesítési határidőkre figyelemmel az elévülés általános Ptk.-beli szabályai a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása, illetve marasztalása iránti keresetek esetében nem irányadók.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 57. § (1) bek. b) és f) pont, 63. § (2) bek., 33/A. § (1), (3), (11), (12) bek.; 2006. évi IV. tv. 50. § (1) és (2) bek., 54. § (2) bek.

 

Ez a webhely a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat (sütiket) használ. További információ

E honlap megfelelő működéséhez néha „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, ahogy azt más nagy webhelyek és internetszolgáltatók is teszik. A sütik kis szövegfájlok, melyeket a webhely az oldalaira látogató felhasználó számítógépén, illetve mobilkészülékén tárol el. Ezeket a sütiket nem kell feltétlenül engedélyeznie ahhoz, hogy a weboldal működjön, azonban lényegesen javítják a felhasználói élményt. Belátása szerint engedélyezheti a sütiket, de, ha nem teszi, lehetséges, hogy a weboldal egyes elemei nem fognak megfelelően működni. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban is. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát. A honlap bezárása után törölheti a sütiket.

Bezárás