II. évfolyam 1. szám / 2020 április


 

Hírek, események, közlemények


A Brexit következményei a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre I.

Az ún. átmeneti időszak

 

Az Európai Unióból való brit kilépés, azaz a „Brexit” 2020. január 31. napjával történt meg. A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás[1] (a továbbiakban: kilépési megállapodás) 2020. február 1. napján lépett hatályba[2]. Ennek eredményeként Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) EU-n kívüli harmadik ország lett, a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés szempontjából is. Az Egyesült Királyság rendezett kilépését biztosító kilépési megállapodással párhuzamosan az Európai Unió és az Egyesült Királyság egy, a jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról szóló politikai nyilatkozatot is elfogadott.[3] A kilépési megállapodás hatályba lépésével vette kezdetét egy ún. átmeneti időszak, amely 2020. december 31. napjáig tart. Amennyiben a kilépési megállapodás másként nem rendelkezik, az uniós jog alkalmazandó az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban (127. cikk). Az átmeneti időszak egy alkalommal – legfeljebb egy vagy két évvel – meghosszabbítható, amennyiben erről a két fél 2020. július 1. napja előtt megállapodik (132. cikk). A kilépéssel egyidejűleg megkezdődtek az EU és az Egyesült Királyság között a jövőbeli partnerségről szóló tárgyalások is.

 

A kilépést követően a kilépési megállapodás 66–69. cikke szerint kell eljárni – a 126. cikkre figyelemmel – a 2020. december 31-ig tartó ún. átmeneti időszakban. Eszerint a jelenlegi szabályok maradnak érvényben, az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazza az EU joganyagát (127. cikk).

 

A kilépési megállapodás 66–69. cikkei rendezik a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területét, az egyes jogalkotási aktusok alkalmazásáról külön-külön szólva. A 66. cikk – címe szerint – a szerződéses és szerződésen kívüli kötelmi viszonyokban alkalmazandó jogot, a 67. cikk a joghatóságot, a bírósági határozatok elismerését és végrehajtását, valamint a központi hatóságok közötti együttműködést érintően tartalmaz rendelkezéseket. A 68. cikk a folyamatban lévő igazságügyi együttműködési eljárások kapcsán rögzíti, hogy az uniós jogszabályok alapján folytatódik az együttműködés azokban a kézbesítési, bizonyításfelvételi és jogi segítségnyújtási ügyekben, amelyekben a kérelmet a megkeresett hatóság az átmeneti időszak lejártáig kézhez kapja (az ún. kézbesítési 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az ún. bizonyításfelvételi 1206/2001/EK tanácsi rendelet, a 2001/470/EK tanácsi határozat az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben). A 69. cikk az ’Egyéb alkalmazandó rendelkezések’ cím alatt a 2003/8/EK tanácsi irányelv (költségmentesség iránti kérelem), a 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (ún. mediációs irányelv) és a 2004/80/EK tanácsi irányelv (bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről) alkalmazásáról tartalmaz szabályozást.

 

A kártérítési és a biztosítási ügyek szempontjából a következők emelendők még ki. Az átmeneti időszak vége előtt indult eljárásokban a magyar és a brit bíróságok még a vonatkozó uniós rendeletek alapján állapítják meg a joghatóságukat (67. cikk 1. pont). Az átmeneti időszak végéig indult eljárásokban hozott ítéletek, határozatok, közokiratok, perbeli egyezségek és megállapodások kölcsönös elismerése és végrehajtása is még a vonatkozó uniós jogi aktusok szerint történik (67. cikk 2. pont). Az Egyesült Királyság bíróságai a szerződésekre a Róma I. rendelet alapján állapítják meg az alkalmazandó jogot, amennyiben a szerződéskötésre az átmeneti időszak vége előtt került sor [66. cikk a) pont]. A 66. cikk b) pontja pedig úgy került megszövegezésre, hogy a bíróságok a Róma II. rendelet alapján állapítják meg az alkalmazandó jogot a kárt okozó eseményekre, amennyiben az átmeneti időszak vége előtt jött létre az eljárás alapját képező szerződésen kívüli károkozási jogviszony. Fontos ugyanakkor felhívni a figyelmet arra a nem egyértelmű megfogalmazásra, hogy a 66. cikk címe („Szerződéses és szerződésen kívüli ügyekben alkalmazandó jog”) ellenére a rendelkezés – nemcsak a magyar, hanem a német és az angol szövegváltozat szerint is – nem a szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokat említi a Róma II. rendelet tárgyi hatályát követve, hanem csak a kárt okozó eseményeket.[4]

 

Az átmeneti időszak utáni időkről még kevés biztos tudható. Javasolható ezért a brit kormányzati honlapon (www.gov.uk) közzétett és rendszeresen frissített tájékoztatók nyomon követése.

 

Szerző: dr. Csöndes Mónika

 

 


[1] Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 029, 2020. január 31. Lásd továbbá: a Tanács (EU) 2020/135 határozata (2020. január 30.) a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről (EGT-vonatkozású szöveg) HL L 29., 2020.1.31., 1-6. o.

[2] Értesítés a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás hatálybalépéséről HL L 29., 2020.1.31.,

[3] 2020/C 34/01, HL C 34., 2020.1.31., 1-16. o.

[4] 66. Cikk Szerződéses és szerződésen kívüli ügyekben alkalmazandó jog

Az Egyesült Királyságban az alábbi jogi aktusokat a következőképpen kell alkalmazni:

(a) az átmeneti időszak vége előtt megkötött szerződések tekintetében az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (71) alkalmazandó;

(b) a kárt okozó események tekintetében a 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (72) alkalmazandó, amennyiben az ilyen események az átmeneti időszak vége előtt következtek be.

Ez a webhely a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat (sütiket) használ. További információ

E honlap megfelelő működéséhez néha „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, ahogy azt más nagy webhelyek és internetszolgáltatók is teszik. A sütik kis szövegfájlok, melyeket a webhely az oldalaira látogató felhasználó számítógépén, illetve mobilkészülékén tárol el. Ezeket a sütiket nem kell feltétlenül engedélyeznie ahhoz, hogy a weboldal működjön, azonban lényegesen javítják a felhasználói élményt. Belátása szerint engedélyezheti a sütiket, de, ha nem teszi, lehetséges, hogy a weboldal egyes elemei nem fognak megfelelően működni. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban is. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát. A honlap bezárása után törölheti a sütiket.

Bezárás