II. évfolyam 2. szám / 2020. június
Tanulmányok
László Petra:*egyetemi hallgató (ELTE ÁJK)
Felelősségbiztosítás a közjegyzői és az ügyvédi hivatásban
[1] A jogászi hivatás gyakorlói pályára lépésükkor tisztában vannak azzal, hogy a választott foglalkozás alapjait jelentő szaktudás egy élethosszig tartó tanulási folyamat révén szüntelenül fejlesztendő és bővítendő. Tekintettel arra, hogy az ügyfelek leggyakrabban nem rendelkeznek az ahhoz szükséges ismeretekkel, hogy a közjegyző, ügyvéd tevékenységének szakmai megfelelőségét ellenőrizni tudják, kénytelenek „vakon” bízni a jogászok szakismeretének hiánytalanságában, munkájuk hibátlanságában. Ez kétségkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozza a jogi közreműködésért folyamodó ügyfeleket, e védtelenséget pedig az ügyvédek és közjegyzők törvényi szinten szabályozott jogai, kötelezettségei, valamint felelősségük hivatott ellensúlyozni.
[2] A rendkívüli aktivitást mutató jogalkotás, a dinamikusan növekvő joganyag tartalmi komplexitása és a már meglévő jogszabályok folyamatos változása kivételes kihívást jelent a jogalkalmazók számára. Ahogy a latin közmondás tartja „nihil est tam perfectum, quod non habeat defectum”, „nincs oly tökély, hogy benne egy kis hiba ne lenne”[1], tehát a legnagyobb odafigyelés, gondosság, felkészültség és precizitás mellett is adódhatnak hibák, amelyeket az ügyvéd, közjegyző nem tud elkerülni, és ezzel ügyfelének óhatatlanul kárt okoz. Szükséges egy olyan intézmény szabályozása, amely lehetővé teszi, hogy az ügyvédek, közjegyzők anyagi biztonságuk, magánvagyonuk mindennapos kockáztatása nélkül tevékenykedhessenek. Az ügyvédi, illetve a közjegyzői kar számára a szakmai felelősségbiztosítás-kötés előírásának célja azonos: stabilabbá teszi az ügyfelek kárigényének megtérülését amellett, hogy védi a biztosított szakmabelieket a kártérítés, sérelemdíjfizetés nyomán előálló egzisztenciális ellehetetlenüléstől.
[3] Trócsányi László szerint „korunk jogállamaival szemben különös kihívást jelent a jogszabályok számának és ugyanakkor tartalmi összetettségének egyidejű, soha nem látott mértékű növekedése”[2], ez a kihívás, valamint a kihívás folytán gyarapodó hibázási lehetőségek véleményem szerint kiemelkedően időszerűvé teszik a felelősségről, felelősségbiztosításról, annak esetleges fejlesztési lehetőségeiről való gondolkodást. A téma aktualitását jelzi, hogy a 2019. novemberében Debrecenben megrendezésre került 31. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium szervezői az előadások témájául szintén a közjegyzői, illetve ügyvédi felelősséget választották.
A szakmai felelősségbiztosítás sajátosságai[3]
[4] A szakmai felelősségbiztosítás a felelősségbiztosítások speciális típusa. Szakmai felelősségbiztosítás alapján a biztosító azon károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma, hivatás gyakorlóját terhelik olyan károkozással összefüggésben, amelyben a felelősségük megállapítható.[4]
[5] A szakmai felelősségbiztosítás mint biztosítási termék megkülönböztetendő a szolgáltatási felelősségbiztosítástól. A szolgáltatási felelősségbiztosítás a tevékenység végzése során okozott „egyéb károkra”, nem pedig a „szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó károkra” vonatkozik. Például a festőnek kell megtérítenie azt a kárt, amelyet falfestés közben azáltal okozott, hogy egy létrával kiütötte az ablaküveget, kivéve, ha a festő szolgáltatói felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek alapján az előbbihez hasonló károk megtérítéséért a biztosító áll helyt.[5]
[6] A szakmai felelősségbiztosítás a szellemi szabadfoglalkozás gyakorlásához kapcsoló védelmi igényhez köthető. A szellemi szabadfoglalkozások területén tipikusan kisebb súlyú mulasztások, szabályszegések is rendkívüli következményekkel járhatnak. Az esetlegesen felmerülő kárigények gyakran kielégíthetetlenek lennének, ha azok egyetlen fedezetét a károsult felé a károkozó vagyona képezné. A jogalkotó, noha a szakmai felelősségbiztosítások igen jelentős vonása a szolgáltatást igénybe vevő harmadik felek, ügyfelek védelme, a potenciálisan károkozó szellemi szabadfoglalkozásúakat egyaránt védeni kívánja a kárigények teljesítése folytán bekövetkező anyagi ellehetetlenüléstől.
[7] A „long-tail risknek” nevezett jelenség általános jelleggel fordul elő a szakmai felelősségbiztosítással összefüggésben. A szakmai felelősségbiztosítások által biztosított tevékenységekre általában jellemző, hogy a károkozó magatartás és a kár bekövetkezése időben jelentősen elválik egymástól. Példának okán, ha egy közjegyző alakilag hibás végrendeletet készít ügyfelének, az bejegyzésre kerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, és a károkozó magatartás megvalósul. A laikus ügyfél azonban nem tud a végrendelet alaki hibák miatti érvénytelenségéről. A kár bekövetkezésére adott esetben csak évtizedekkel később, az örökhagyó halálát követően, az érvénytelen végrendelet kihirdetésekor kerül sor. Az ún. „hosszú farkú felelősség” problémáját is rendezni kell a szakmai felelősségbiztosítás feltételei körében.
[8] A szakmai felelősségbiztosítások tárgyalásakor megemlítendő, hogy Magyarországon az egyes szakmák felelősségbiztosítási piacai nagy mértékben koncentráltak. A koncentráltságnak oka egyrészről a kereslet alacsony szintje, ezzel összefüggésben pedig a veszélyközösség kis mérete. Az egyébként is alacsony keresletet gyakran a szakmai kamarák, szakmai szövetségek aggregálják saját biztosító és/vagy saját alkuszcég működtetésével, vagy akként, hogy – az országos közjegyzői kamara által választott megoldáshoz hasonlóan – maga a szakmai kamara köt csoportos biztosítást a tagjaira.[6]
A kötelező közjegyzői felelősségbiztosításról
[9] Magyarországon 1991-től szabadfoglalkozású közjegyzők hatáskörébe utalták a korábban állami közjegyzők által ellátott feladatokat. Ezzel megszűnt a közjegyzői tevékenység körében okozott károkért való állami helytállás. A közjegyzők jogállásának változása magával hozta azt a feladatot is, hogy a közjegyző által az ügyfélnek vétkesen okozott kár megtérítésének biztosítékai kidolgozást nyerjenek. Az igény egyértelműen az volt, hogy a károsult kárának fedezete a károkozó közjegyző anyagi helyzetétől függetlenül biztosítva legyen.
[10] 2002. január 1-jétől a kötelező felelősségbiztositásokat nem a közjegyzők kötik meg külön-külön, hanem a biztosítóval egyetlen szerződésben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) szerződik, és így jön létre valamennyi közjegyző vonatkozásában a felelősségbiztosítási fedezet a törvényben meghatározott kötelező értékig. A biztosítási díjat szintén a MOKK fizeti meg.[7]
[11] A jelenleg hatályos, közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) szerint a kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére legalább biztosítási időszakonkénti százmillió forint értékű felelősségbiztosítást kell kötni és azt a közjegyzői működés tartama alatt fenn kell tartani.[8]
[12] Az újonnan kinevezett közjegyzők számára a biztosítási fedezet automatikusan, már a kinevezésével kezdődően létre jön a jogszabály által meghatározott kötelező limit összegéig. A közjegyzői kinevezésekkel összefüggésben a biztosítási fedezet létrejöttéhez nem szükséges a MOKK által kötött felelősségbiztosítási szerződés módosítása, a szerződés feltételeiből következően ez automatikus. A biztosító részére azonban negyedévente adat szolgáltatandó az elmúlt negyedévben bekövetkezett változásokról. Az „automatikusságnak” (a szerződésmódosítás szükségtelenségének) még egy fontos aspektusa ismeretes, még pedig az, hogy a MOKK által kötött alapbiztosítás követi a közjegyzők hatáskörébe utalt feladatok körét. Ennek értelmében a biztosító egyetlen olyan kockázat fedezetét sem tagadhatja meg, amely jogszabály által a közjegyzők hatáskörébe utalt feladatból ered.
[13] A szakmai felelősségbiztosítások sajátosságainál már kiemelésre került, hogy a szakmai felelősségbiztosítás által fedezett kockázat nagyon gyakran ún. „hosszú farkú” kockázatnak minősül, tehát a károkozó magatartás tanúsítása és a kár bekövetkezése időben jelentősen eltér egymástól. A fedezetnyújtás kiterjesztésével a „long-tail risk” problémája kiküszöbölhető. A retroaktív fedezetet mint a fedezetnyújtás múlt irányába történő kiterjesztésének módját a közjegyzői alapfelelősségbiztosítás szerződéses klauzulái is alkalmazzák. A felelősségbiztosítás alapján a biztosító fedezetet nyújt minden olyan 2002. január 1-jét követően okozott kárra, ami a közjegyző által elkövetett műhibával összefüggésben merül fel, feltéve, hogy a közjegyző a szerződés létrejöttének az időpontjában az általa megvalósított károkozásról, illetve a kárigényről nem bír tudomással.[9] A fedezet jövőre történő kinyitására a MOKK egy egyedülálló és rendkívül praktikus megoldást választott annak érdekében, hogy a közjegyzői kar visszavonuló tagjai a jövőben esetlegesen felmerülő kárigények miatti aggodalomtól mentesen élhessék mindennapjaikat. A konstrukció keretében az utófedezetet a MOKK minden nyugdíjba vonuló közjegyző részére megköti az alapfedezet összegéig akként, hogy a közjegyző utolsó hivatalban töltött évében hatályban lévő biztosítási díj alapján egy évre számított összeget megfizeti, amellyel mintegy fedezetet vált a közjegyző hivatalban töltött ideje alatti károkozásokból eredő, azonban csak a közjegyző megbízatásának megszűnését követően bekövetkezett és bejelentett károkra. Az utófedezet az elévülési idő teljes tartamára kiterjed, a közjegyző tehát mindazon időre fedezettel fog rendelkezni, amely alatt vele szemben még igény érvényesíthető.
[14] A közjegyzői kötelező felelősségbiztosítás körében a jogalkotó jelentős változást eszközölt, 2018. január 1-jétől a felelősségbiztosítás kötelező legalacsonyabb értékét duplájára, ötvenmillió forintról százmillió forintra emelte. Meglátásom szerint a közjegyzői felelősségbiztosítást érintő jogi szabályozás tekintetében végbement változások, így a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg megemelése, és a szerződéskötés „központosítása” elsősorban a hivatásgyakorlók nagyobb biztonság iránti igényének normaszöveg szintjén történő kielégítése, amely azonban egyaránt alátámasztható mind az közjegyzők, mind pedig az általuk nyújtott szolgáltatások igénybe vevőinek érdekével.
Az ügyvédi felelősségbiztosításról
[15] 1991. október 1-jétől a jogalkotó a magyar ügyvédség történetében elsőként írta elő az ügyvédi tevékenység folytatásának feltételeként az ügyvédi felelősségbiztosítás meglétét, illetve az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egyletben való tagságot.[10] Így a kártérítés fedezetének mindenkori meglétét, és a fedezetnek a károkozó ügyvéd anyagi helyzetétől való függetlenítését az ügyvédi tevékenységet folytatók esetében is felelősségbiztosítás garantálja.
[16] A Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesületének (korábban Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete, a továbbiakban: MÜBSE) mint szakmai, professzionális felelősségbiztosító létrejöttének célja az volt, hogy az ügyvédeknek lehetőséget biztosítson arra, hogy egy nem profitorientált biztosító szervezettel kötött szerződésen keresztül gondoskodjanak a jogszabály által rájuk telepített szerződéskötési kötelezettség teljesítéséről.[11] A kár vagy személyiségi jogsértés miatt megítélt sérelemdíj megtérítéséért az ügyvéd korlátlan helytállási kötelezettséggel tartozik, ennek minimális fedezetét biztosítja a felelősségbiztosítás.
[17] Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv). alapján az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege tizenötmillió forint. A törvény nem határozza meg a felelősségbiztosítási fedezet legkisebb, illetve legnagyobb éves összegét, a minimális összeget a MÜK szabályzata rögzíti. „Az ügyvédi felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összege megegyezik az Üttv. szerint alkalmazandó, káreseményenként számított legalacsonyabb összeg 160 százalékával” [12], ami 2020-ban 19,2 millió forint.
[18] Noha az üzleti alapon működő biztosítók egy része jelen van az ügyvédi felelősségbiztosítás piacán, kijelenthető, hogy a MÜBSE 1991-es megalakulása óta folyamatosan piacvezető az ügyvédi felelősségbiztosítás területén. A 2018. év végén a Magyarországon nyilvántartott ügyvédek több mint 90%-a rendelkezett a MÜBSE-nél felelősségbiztosítással.[13] Az előzőek alapján úgy vélem, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítás körében valójában a MÜBSE mint az ügyvédi felelősségbiztosítás nonprofit szakmai intézménye[14] és az általa kínált biztosítás feltételei vizsgálandók.
[19] A MÜBSE-be történő belépés feltétele az alapszabályának mellékletét képező biztosítási szerződés megkötése. A tagság a tag belépési nyilatkozatának aláírásával jön létre, a belépés hónapjának első napjával.[15] Az ügyvédi felelősségbiztosítás tehát a piaci biztosító vagy a MÜBSE és az ügyvéd között jön létre. A szerződésben a MÜK félként nem vesz részt, egyedül a fentebb már említett szabályzatban rögzített feltételek, részletszabályok, minimumkövetelmények meghatározása révén van lehetősége a létrejövő felelősségbiztosítás tartalmának a befolyásolására. Tekintettel arra a tényre, hogy a MÜK nem fél a felelősségbiztosítási szerződésben, a kamara szükségesnek látta, hogy valamilyen eszközzel biztosítsa, hogy a biztosítási titok ne szabjon gátat a kamarai tag ügyvéd felelősségbiztosítását érintő legfontosabb információk kamara által történő megismerésének. A biztosított ügyvéd a szerződésben feljogosítja a biztosítót arra, hogy biztosítási titoknak minősülő adatokat közöljön az ügyvédi kamarával. A biztosító (illetve az alkusz) igazolni és szavatolni köteles, hogy az igazolás kiadásának pillanatában, valamint a biztosítási jogviszony fennállásának ideje alatt a biztosítás megfelel a MÜK vonatkozó szabályzatában foglaltaknak, továbbá, hogy a biztosító, illetve az alkusz a biztosítási jogviszony fennállása alatt kártérítési felelősség mellett jelezni fogja, ha a felelősségbiztosítás feltételei változnak és eltérnek a szabályzatban foglaltaktól. Nyilatkozatukban vállalniuk kell minden olyan kár megtérítését, amelyet a szabályzatban foglaltak szerint téríteni kellett volna, és „a kár (beleértve a sérelemdíjat is) megtérítésére a jelen biztosítás egyéb feltételei vagy bármely feltételének esetleges utóbb bekövetkező változása miatt nem került sor”.[16]
[20] A szabályzat szerint akkor felel meg az Üttv. által előírt felelősségbiztosításnak az ügyvéd által megkötött felelősségbiztosítás, ha – egyebek mellett – a kizárt kockázatok köre legfeljebb a szabályzatban meghatározottakra terjed ki. Így kizárható például a kockázati körből az a kár, amely a biztosított által vállalt, a jogszabályban megállapított felelősségnél szigorúbb helytállási kötelezettségen alapul, amelyet a biztosított a megbízás túllépésével okozott, vagy amely „a számítógépes szoftver-hardver, beépített chip, vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör, vagy hasonló eszköz hibás dátum felismerésével összefüggésben közvetlenül vagy közvetve merül fel”, illetve amely a biztosított által elkövetett bűncselekményből ered.[17] A MÜBSE Biztosítási Feltételeinek IX. pontjában, a Kizárt kockázatok körében teljes egészében átveszi a szabályzatban meghatározott károkat.
[21] A szakmai felelősségbiztosítások körében, azok sajátosságaiból kiindulva szükséges vizsgálni, hogy az egyes felelősségbiztosítási konstrukciók miként kezelik a „hosszú farkú” felelősség problémakörét. A közjegyzői felelősségbiztosítás vonatkozásában mind a retroaktív, múlt irányába, mind pedig a jövő irányába – ez utóbbi esetén korlátlan időre – kinyitott fedezet érvényesül, ellentétben az ügyvédi felelősségbiztosítással, mely csupán a MÜK és a jogalkotó által megkívánt, egyben a MÜBSE által kínált, időben jóval korlátozottabb fedezetet nyújt. A szabályzat nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az ügyvédi felelősségbiztosításnak a biztosítás megkötését megelőzően okozott, de a biztosítási szerződés hatályban létét követően bekövetkezett és bejelentett károk megtérítésére is fedezetet kellene nyújtania. Álláspontom szerint ez – tekintve, hogy a tradicionálisan szabadfoglalkozású ügyvédek számára csak 1991-et követően kötelező a felelősségbiztosítási szerződés megkötése a hivatás gyakorlásához – gátolja az ügyfélvédelmi szempontok és a hivatásgyakorlók védelmét hangsúlyozó érvek érvényesülését is. A veszély valóssága egy egyszerű, a korábbiakban már említett példán keresztül könnyen belátható: egy 1990-ben vagy azt megelőzően, ügyvédi közreműködéssel készített, a törvény által előírt alakiságokat azonban nem teljesítő magánvégrendelet hibájára, érvénytelenségére – az örökhagyó életben létére tekintettel – a mai napig nem derült fény, így az ügyvéd közreműködése folytán megvalósított műhibával összefüggésben felmerülő károk bekövetkezésére, ennek megfelelően azok bejelentésére a későbbiekben kerül sor, azonban az 1991-et megelőző műhibákból eredő károkra vonatkozó biztosítói kockázatban állás hiányában e károk megtérítésére a biztosító nem nyújt fedezetet, a károsultat ért hátrány kizárólag a vétkes ügyvéd vagyonából nyerhet megtérítést.
[22] A szabályzat szerint az ügyvédi felelősségbiztosítás akkor felel meg az Üttv.-ben előírtnak, ha a biztosító vállalja, hogy „a biztosítási jogviszony fennállása alatt okozott és a károkozást követő legalább 7 éven belül bejelentett” károkért akkor is helyt áll, ha a biztosítási szerződés bármilyen okból megszűnt.[18] A szabályzat tehát 7 éves kiterjesztett kárbejelentési időszak szerződésben való kikötését írja elő. A biztosítási fedezet jövőre való kinyitásának nem a 7 éves kiterjesztett kárbejelentési időszak az egyetlen formája, az ügyvédi tevékenységnek búcsút intőknek lehetőségük van arra, hogy csökkentett biztosítási díj ellenében továbbra is élvezzék a felelősségbiztosítási fedezet által nyújtott kényelmet, a biztosítási háttérnek köszönhető biztonságot.
[23] Ami a kötelező ügyvédi felelősségbiztosítás káreseményenkénti limitjét illeti, meg kell jegyezni, hogy az Üttv. 14. § (2) bekezdése által előírt 15 millió forintos összeghatár a mai piaci viszonyokhoz képest rendkívül alacsonynak mondható. Elkerülhetetlennek látszik, hogy a nagyobb ügyvédi irodák, akik tevékenységük során nagy ügyértékű ügyletek lebonyolításában működnek közre, azokkal összefüggésben végeznek ügyvédi tevékenységet, a jogszabály által meghatározott limitnél jóval magasabb összegben kössenek biztosítást. Könnyedén belátható ugyanis, hogy többszáz milliós vagy akár milliárdos ügyletek esetén az ügyfelet nem nyugtatja meg kellőképpen, ha az általa megbízott ügyvéd vagy ügyvédi iroda mindösszesen a jogszabály szerinti limit összegéig rendelkezik felelősségbiztosítással. A MÜBSE annak érdekében, hogy a magasabb összegű fedezetet kereső ügyvédi hivatásgyakorlók igényeit is kielégíthesse, többféle biztosítási feltételt kínál. 2020. január 1-jétől a 4. és 5. sz. biztosítási feltételek alapján már akár káreseményenként és évente 50 millió forint összeghatárig, illetve káreseményenként és évente 100 millió forint összeghatárig történő térítésre is mód van.[19] A MÜBSE tagjainak több mint 90 százaléka azonban csak az 1-3. sz biztosítási feltételek szerinti felelősségbiztosítást köti a MÜBSE-vel.
A fenti felelősségbiztosítási konstrukciók továbbfejlesztési lehetőségei
[24] A kötelező közjegyzői felelősségbiztosítás és az ügyvédi felelősségbiztosítás összevetése során a legszembetűnőbb eltérés a törvényi limit összege terén mutatkozik. Míg a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó tevékenysége kivételével az ügyvédi tevékenységgel és az Üttv.-ben meghatározott kiegészítő jellegű ügyvédi tevékenységgel okozott kár megtérítését, valamint sérelemdíj megfizetésének a fedezetét olyan felelősségbiztosítással kell biztosítani, amelynek káreseményenként számított legalacsonyabb összege 2023. január 1-jétől 15 millió forint,[20] addig a közjegyzőknek 2018. január 1-jétől a kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére legalább 100 millió forint értékű felelősségbiztosítást kell kötniük.
[25] Noha az elmúlt néhány évben indult – általam vizsgált – bírósági eljárásokban érvényesített kártérítési igények jelentős része és Kovács Kázmér elnökhelyettes úr álláspontja[21] is azt támasztják alá, hogy a jogalkotó nem járt el könnyelműen akkor, amikor az ügyvédek számára előírt kötelező felelősségbiztosítás legkisebb káreseményenkénti összegeként 15 millió forintot írt elő, véleményem szerint célszerű volna nem az eddig érvényesített kárigények mértékéhez igazítani a felelősségbiztosítási limitet, hanem azt az ügyletek átlagos ügyértékéhez közelíteni. Álláspontom szerint kockázatos a jogalkotó azon döntése, miszerint a kötelező felelősségbiztosítás káreseményenkénti limitjének meghatározását arra alapozza, hogy csak elvétve fordultak elő 15 millió forintot meghaladó összegű kárigények. Úgy vélem, a jelen üzleti, gazdasági, piaci viszonyok között a magasabb összegű kártérítési igények válhatnak majd meghatározóvá. 2013-ban például egy, a Fővárosi Törvényszék előtt indult ügyben a felperes arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze a határozott időre kötött életjáradéki szerződést szerkesztő és ellenjegyző ügyvédet mint I. r. alperest elmaradt életjáradék címén 47,8 millió forint és kamatai megfizetésére. A felperes keresetében előadta, hogy „az alperes még csak meg sem jelent a szerződés aláírásakor [az ügyvéd a szerződést – annak a felek által történő aláírását követően – az irodájában jegyezte ellen], nem tudta neki feltenni a kérdéseit, a szerződést nem magyarázta el”. A felperes hivatkozott arra is, hogy az I. r. alperes a felperesnek kárt okozott, mert az életjáradéki szerződés színlelt voltát a bíróság egy korábbi eljárásban megállapította, és ezt a körülményt az azt szerkesztő ügyvédnek fel kellett volna ismernie.[22]
[26] Egy másik, szintén a Fővárosi Törvényszék előtt folyt ügyben egy ingatlan adásvételi szerződés vevője a szerződést szerkesztő ügyvéd mint II. r. alperes és azon ügyvédi iroda ellen mint I. r. alperes ellen indított keresetet, amelynek tagjaként a II. r. alperes működött. A felperes arra kérte kötelezni az alpereseket, hogy a felperes javára 31,2 millió forint tőkét és annak kamatait fizessék meg. Keresetében előadta, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd által kidolgozott szerződéses konstrukció, adásvételi szerződés a felperest hátrányos helyzetbe hozta, ennek pedig ok-okozati következménye a felperes oldalán keletkezett kár. A felperes kárát – állítása szerint – az általa kifizetett 19 millió forint vételár és 12,2 millió forint (a települési ingatlanpiac fellendülésével összefüggő) elmaradt haszon képezte.[23]
[27] Habár a hivatkozott keresetek mindegyikét elutasította a bíróság, az érvényesíteni kívánt igények mégis jelzik a kárkövetelések összegének emelkedő tendenciáját. Az ingatlanokkal kapcsolatos ügyletekben történő közreműködés során elkövetett műhibák esetén a kárkövetelés összege gyakran megegyezik az ingatlan vételárának összegével, vagy meghaladja azt.
[28] Az egyesület 2020. január 1-jétől hatályos ügyvédi felelősségbiztosítás feltételei szerint az egyesület által a biztosítási szerződés alapján teljesített minden olyan kifizetés, amelynek során az egyesület valamely olyan összeget térít meg vagy fizet ki, amely a biztosítási szerződés alapján kárnak, kárköltségnek vagy sérelemdíjnak minősül, csökkenti az adott biztosítási időszak térítési összeghatárát, és további kifizetésre az adott biztosítási időszakban már csak az összeghatár erejéig kerülhet sor. A biztosított nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási összeget a biztosítási időszakra megállapított eredeti értékre felemelni, tehát a biztosított nem jogosult a fedezetfeltöltésre.[24]
[29] Az ügyfél nem értesül arról, hogy a vele megbízási jogviszonyban álló ügyvédnek az adott biztosítási időszakban milyen kifizetési kötelezettségei keletkeztek korábban kártérítés vagy sérelemdíj megfizetése címen, nincs tudomása arról, hogy a felelősségbiztosító az ügyvéd által a neki esetlegesen okozott károk megtérítését az adott biztosítási időszakban már csak a csökkentett összeghatárig vállalja a biztosítási időszakban korábban teljesített kifizetésekre tekintettel. A biztosítási titokra hivatkozással a biztosító akkor is megtagadná az ügyvéd felelősségbiztosítására, a felelősségbiztosítási szerződés alapján teljesített kifizetésekre és a biztosítási időszakban még fennálló biztosítási fedezet mértékére vonatkozóan az ügyfél tájékoztatását, hogyha az ügyfél – véleményem szerint az átlagos gondosságot meghaladó módon eljárva – megkeresné a MÜBSE-t tájékoztatás nyújtása végett.
[30] A szakmai felelősségbiztosítás sajátosságából eredően problematikus a fedezetfeltöltés lehetőségének hiánya, hiszen – az előzőekben kifejtettekkel összhangban – a szakmai felelősségbiztosítás célja nem csupán a biztosított érdekeinek szolgálata, hanem a biztosított szolgáltatását igénybe vevő ügyfél védelme is.
[31] Az ügyvédi felelősségbiztosítás esetében az egyesület szolgáltatási kötelezettsége a biztosítás időtartama alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett vagy a szerződés megszűnése esetén legkésőbb a károkozást követő 7 naptári éven belül bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki. Tekintettel arra, hogy a „hosszú farkú” felelősség vonatkozásában a károkozó magatartás és a kár bekövetkezése időben rendkívül távol állhat egymástól, és akár évtizedek telhetnek el a károkozó magatartástól számítva a kár bekövetkezésééig, véleményem szerint a hétéves kiterjesztett kárbejelentési időszak rendkívül rövid. Noha méltányolható a MÜBSE azon törekvése, hogy az egyes magatartásokkal összefüggésben történő kockázatban állását időben is észszerű keretek közé szorítsa, és nem kívánja azt korlátlan időre kiterjeszteni, a biztosítottak és a velük kapcsolatba kerülő ügyfeleik védelme szempontjából célszerű lehet a kiterjesztett kárbejelentési időszak egyesületi biztosítási feltételek szintjén történő meghosszabbítása.
[32] A MÜBSE által kínált ügyvédi felelősségbiztosítás problémás pontjának találtam azt a feltételt, amely lehetővé teszi, hogy a biztosítási szerződés visszamenőleges hatállyal szűnjön meg. A biztosítási feltételek szerint ugyanis, amennyiben a biztosított díjfizetési kötelezettségének esedékességkor nem tesz eleget, az egyesület e-mail útján vagy írásban – arra vonatkozó figyelmeztetéssel, hogy a póthatáridő eredménytelen eltelte esetén a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik – harminc napos póthatáridő tűzésével felhívja a teljesítésre. Ha a biztosított díjfizetési kötelezettségét a póthatáridő elteltéig sem teljesíti, a szerződés visszamenő hatállyal, a díjfizetés esedékessége napjára megszűnik.[25] Ez a feltétel ugyan összhangban van a Ptk. 6:449. § (1) bekezdésében foglaltakkal[26], véleményem szerint azonban a jogszabály diszpozitív rendelkezésétől való eltérés – a szakmai felelősségbiztosítás sajátosságaival, funkcióival, céljával összefüggésben korábban kifejtettek miatt – indokolt és szükséges volna. Nem igényel további indokolást, hogy miért kívánatos valamiféle áthidaló megoldás kidolgozása arra az esetre, ha az ügyvéd felelősségbiztosítása visszamenőleges hatállyal megszűnik. A probléma kicsúcsosodik akkor, amikor például egy ügyvéd a biztosító díjnemfizetés miatt tett felhívását követően, de a biztosító által tűzött póthatáridő leteltét megelőzően műhibát követ el, és ezzel az érintett ügyfelének kárt okoz. Ha a biztosító által tűzött póthatáridő eredménytelenül telik el, erre tekintettel pedig a biztosítás az esedékesség időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűnik, a károsult ügyfél igénye megtérítésének egyetlen fedezetéül az ügyvéd vagyona szolgál majd. Az ügyfél a megbízási jogviszony keletkezésének időpontjában, az ügyvédválasztáskor nem rendelkezik információval arról, hogy az az ügyvéd, akire ő ügyeinek vitelét bízni kívánja, esetlegesen díjtartozást halmozott fel a vele szerződéses jogviszonyban lévő felelősségbiztosító irányába. Az ügyfél bármilyen körültekintően és gondosan is jár el, a biztosítási titok gátat szab annak, hogy értesüljön arról, hogy az ügyvéd felelősségbiztosítása esetlegesen rövid időn belül megszűnik. A póthatáridő tehát bizonytalan helyzetet eredményez, amelyről az ügyfél valószínűleg nem tud, és semmilyen módon nem is képes azt elkerülni. A felelősségbiztosítás ügyfélvédelmi funkciója e ponton kudarcot vall.
[33] A közjegyzők körében a MOKK által 2002-ben kialakított azon megoldás, miszerint a MOKK Választmányának felhatalmazása alapján a közjegyző javára és érdekében maga a MOKK köt felelősségbiztosítási szerződést a felelősségbiztosítás törvényben meghatározott kötelező értékéig, az előző bekezdésben kifejtett problémakör kiküszöbölésére alkalmas és hatékony módszer.
[34] Abból a tényből kiindulva, hogy a MÜK és a területi ügyvédi kamarák szervezete, anyagi forrásai, tagjaival fennálló jogviszonyából származó jogai és kötelezettségei nem teszik lehetővé, hogy saját hatáskörbe vonva gondoskodjanak az egyes ügyvédi hivatás gyakorlók megfelelő felelősségbiztosításáról, a közjegyzők körében kialakulttól eltérő alternatívák útján látom megoldhatónak a visszamenőleges hatályú megszűnés elkerülését.
[35] A fenti problémakör kezelésére – véleményem szerint – egy, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körében kidolgozott módszerrel analóg megoldás lehetne alkalmas. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében, ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel felszólítást küld a teljesítésre. E határidő (a törvény szóhasználatával élve: „türelmi idő”) eredménytelen leteltével a szerződés az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik (tehát nem az esedékesség időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg a biztosítás).[27] A szerződés megszűnése nem eredményezi azonban azt, hogy a károsult kárigényének kielégítésére kizárólag a károkozó vagyona szolgál, ugyanis a károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által okozott kárának megtérítése iránti igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével, azaz a MABISZ[28]-szal szemben is érvényesítheti.[29] Az üzembentartó azonban az adott gépjármű vonatkozásában biztosítási kötelezettségének kockázatviselés nélküli időtartamára, a fedezetlenség időtartamára a Kártalanítási Számla kezelője részére meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított fedezetlenségi díj fizetésére köteles.[30]
[36] Az ügyvédi felelősségbiztosítás esetében is megfontolandó lehet kidolgozni egy olyan szabályrendszert, amely alapján a szerződés megszűnése esetén sem marad fedezetlenül a károsult igénye, e biztosító oldaláról teljesített díjfizetés nélküli fedezet nyújtás ellentételezését pedig a fenti fedezetlenségi díjhoz hasonló fizetési kötelezettség szolgálná.
[37] A probléma megoldásának alternatívája lehet egy kvázi kaució bevezetése is, amelynek alapján a biztosítóval szerződő ügyvéd a díjfizetés első alkalmával köteles lenne előzetesen megfizetni a biztosító 30 napos póthatáridő alatti kockázatban állásának ellenértékét. Amennyiben a biztosítási szerződés a díjfizetés elmaradásától különböző okból szűnik meg, a szerződés megszűnésével egyidejűleg az előzetesen megfizetett 30 napi biztosítási díjnak megfelelő összeg visszajárna. Ezzel elkerülhető volna, hogy a biztosítási szerződés visszamenőleges hatállyal történő megszűnésével együtt járó bizonytalan helyzet alakuljon ki.
[38] Az előbbiekhez hasonló indokok alapján (az ügyfelek védelme) fontosnak tartanám, hogy a biztosító lehetőséget kínáljon az ügyvédi hivatást évtizedek óta gyakorlók számára arra, hogy fedezetet találjanak az 1991. október 1-jét megelőzően esetlegesen elkövetett műhibáikból fakadó kárigényekre is. A közjegyzői felelősségbiztosítás feltételeinek kialakítása körében a MOKK – álláspontom szerint helyesen – szem előtt tartotta azt a szempontot, hogy a károkozó magatartás és a kár bekövetkezése, bejelentése időben jelentősen távol kerülhet egymástól, ez pedig olyan kockázatot jelent a hivatásgyakorlók számára, amelynek a megosztására irányuló igény korántsem megalapozatlan. Véleményem szerint a biztosítási szerződés megkötését megelőző időszakban megvalósított károkozó magatartás következményeire kínált fedezet nem volna érdektelen az ügyvédek körében sem.
[39] Kötelező szakmai felelősségbiztosításra annak ellenére szükség van, hogy a MOKK és a MÜBSE által jegyzett kárigények[31], és az ezek alapján teljesített kifizetések számának alakulása szerint a jogászság a viszontagságos körülmények között is jól teljesít, és az ügyvédek, közjegyzők önképzése révén a műhibák többnyire sikeresen kiküszöbölhetők. „Errare humanum est, sed in errore perseverare stultum est”[32], a tévedés „kiváltsága” tehát azon személyeket is megilleti, akik a jogkereső laikusok szemszögéből tekintve tévedhetetlenek, akikkel szemben a köz általános elvárása az, hogy szaktudásukat szüntelen bővítsék, csiszolják, munkájukat pedig mindenkor a lelkiismeretesség és az elvárható legnagyobb gondosság követelményeihez igazodva végezzék. A magasabb összegű felelősségbiztosítás lehetővé teszi, hogy a közjegyzőnek, ügyvédnek eljárása során csupán arra kelljen összpontosítania, hogy milyen jogi problémája van a hozzá forduló ügyfélnek, és ne kelljen attól tartania, neki milyen jogi problémája származhat az „ügyfélből”, az ügyletből eredően a későbbiekben.
[40] Az elmúlt években mind az ügyvédi, mind pedig a közjegyzői felelősségbiztosítással kapcsolatban megvalósult jogszabályváltozások azt indikálják, hogy a felelősségbiztosítás szabályainak, szerződési feltételeinek folyamatos továbbfejlesztésére szükség van, hiszen annak a változó jogi, gazdasági, társadalmi környezethez igazítása a hivatásgyakorlók és a köz érdeke. Murphy úgy tartja: „Minél érzékenyebb egy növénykultúra a jégverésre, annál valószínűbb, hogy jégverés éri.”[33]
[1] https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_545_03_Magyar_kozmondasok_nagyszotara/ch 31.html, Utolsó letöltés dátuma: 2020. január 19.
[2] Trócsányi László: Az ügyvédség alkotmányos helyzete Magyarországon, Ügyvédek Lapja, XLVIII. évfolyam 2009. 1. szám, 2-3. o.
[3] A Takáts Péterrel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának címzetes egyetemi tanárával, biztosítási szakemberrel, a Polipins-Renomia Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetőjével Budakeszin 2019. október 18-án készített riport alapján.
[4] Deák István: A közjegyzői felelősségbiztosítás közgazdasági és jogi alapjaihoz., JURA, 23. évfolyam 2017. 1. szám, 30-31. o.
[5] https://www.generali.hu/Home/Szolgaltatasok/Vallalati_biztositasok/Altalanos_felelossegbiztositasok/szolgaltatoi%20felelosseg.aspx , Utolsó letöltés dátuma: 2019. november 30.
[6] Deák, 2017, 32. o.
[7] Riport Takáts Péterrel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának címzetes egyetemi tanárával, biztosítási szakemberrel, a Polipins-Renomia Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetőjével, Budakeszi, 2019. október 18.
[8] Kjtv. 10. § (1)-(3) bekezdés
[9] Takács Péter: Szakmai felelősségbiztosítások című előadás, 31. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon Debrecenben tartott előadása, 2019. november 8.
[10] Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet 5. § (1) bekezdés i) pont.
[11] Sándor István – Szűcs Brigitta: Az ügyvédi felelősség és biztosítása. Budapest, 2014., HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 241-242. o..
[12] 9/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az ügyvédi felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összegéről és követelményeiről 1. pont.
[13] MÜBSE 2018. évi beszámolója, https://mubse.hu/Mubse/Letoltesek.aspx, Utolsó letöltés dátuma: 2019. október 23.
[14] Sándor-Szűcs, 2014., 244. o.
[15] Az Egyesület 2018.05.14. napjától hatályos Alapszabálya, 3.1.1. pont, https://mubse.hu/Mubse/Letoltesek.aspx, Utolsó letöltés dátuma: 2019. október 23.
[16] 9/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az ügyvédi felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összegéről és követelményeiről.
[17] 9/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az ügyvédi felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összegéről és követelményeiről, II. sz. Melléklet.
[18] 9/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az ügyvédi felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összegéről és követelményeiről, 2. pont e) alpont.
[19] Biztosítási feltételek 2020.01.01-től, 1. sz. melléklet, https://mubse.hu/Mubse/Letoltesek.aspx, Utolsó letöltés dátuma: 2020. január 27.
[20] Üttv. 14. § (1)-(2) bekezdés.
[21] Riport Kovács Kázmérral, a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökhelyettesével, a MÜBSE Igazgatótanácsának elnökével, Budapest, 2019. október 22.
[22] A Fővárosi Törvényszék P.25359/2016/40. sz. ítélete.
[23] A Fővárosi Törvényszék P.22156/2017/27. sz. ítélete.
[24] Biztosítási feltételek 2020.01.01-től, https://mubse.hu/Mubse/Letoltesek.aspx, V. 3. pont, Utolsó letöltés dátuma: 2020. január 15.
[25] Biztosítási feltételek 2020.01.01-től, https://mubse.hu/Mubse/Letoltesek.aspx, VI. 8. pont, Utolsó letöltés dátuma: 2020. január 15.
[26] A Ptk. 6:449. § (1) bekezdése szerint, ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
[27] A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 21. § (4) bekezdés.
[28] Magyar Biztosítók Szövetsége
[29] A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 35. § (1) bekezdés.
[30] A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 3. § 7. pont.
[31] Az ügyvédi műhibából eredő bejelentett károk alakulása 2016. és 2018. között: 2016.: 365 db bejelentés; 2017.: 351 db bejelentés; 2018.: 381 db bejelentés, MÜBSE 2018. évi beszámolója, https://mubse.hu/Mubse/Letoltesek.aspx, Utolsó letöltés dátuma: 2020. január 26.
A közjegyzői műhibákból eredő kárigények száma 2002. január 1-je óta: 2017-ben 330 db kárigény, amely 2019-re mindösszesen 374-re növekedett, riport Takáts Péterrel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának címzetes egyetemi tanárával, biztosítási szakemberrel, a Polipins-Renomia Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetőjével, 2019. október 18.
[32] Tévedni emberi dolog, de a hibában kitartani ostobaság., Hieronymus, Epistulae LVII. 12. Ford. Boros Z.
[33] https://www.biztositas.hu/tudasbazis/biztositasi-murphy.html, Utolsó letöltés dátuma: 2020. január 21.