VI. évfolyam 1. szám
Tanulmányok
Pataky Tibor: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény fontosabb módosításai
1. Bevezetés
[2] Az Irányelv 2. cikk (1) bekezdése alapján a tagállamoknak az alábbi kivételtől eltekintve 2023. december 23. napjáig kell átültetniük a nemzeti jogba az irányelv rendelkezéseit. Kivételt képez a biztosító fizetésképtelensége esetére vonatkozó, károsultakat védő szabályok átültetése, ugyanis annak határideje 2023. június 23. napja az Irányelv 2. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdése értelmében.
[3] A magyar jogalkotó a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvénnyel döntő részben 2023. december 23-i hatályba lépéssel módosította a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) rendelkezéseit.
2. A gépjárműhasználat fogalma
[4] Korábban a Gfbt. 4. § (1) bekezdésben szerepelt a gépjármű üzemeltetése fordulat, amit a Gfbt. nem határozott meg. A jogalkotó a hivatkozott irányelvnek való megfelelés érdekében a Gfbt. 3. §-át 10a. ponttal egészítette ki, miszerint: „gépjárműhasználat: egy gépjármű bármely használata, amely összeegyeztethető azon rendeltetésével, hogy a baleset időpontjában szállítási, illetve közlekedési eszközként szolgáljon, függetlenül a gépjármű jellemzőitől és attól, hogy a gépjárművet milyen terepen használják, valamint attól, hogy az – akár huzamos ideig – álló helyzetben vagy mozgásban van azzal, hogy a forgalomba helyezésre kötelezett gépjárművek esetén gépjárműhasználatnak minősül különösen az a teljes tartam, ami a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból történő átmeneti vagy végleges kivonásáig tart, az ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén pedig gépjárműhasználatnak minősül az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama”.
[5] Tehát immáron a gépjármű üzemeltetése helyett a gépjárműhasználat fogalma szerepel következetesen a Gfbt.-ben úgy, hogy a jogalkotó a fogalmat pontosan meghatározta.
[6] Ez a módosítás az Irányelv 1. cikk 2. pont a) alpontjának való megfelelést szolgálja.
3. Zöldkártya kiállítása
[7] A Gfbt. 3. § 36. pontjának módosítása révén a zöldkártya immáron elektronikus tanúsítványként is előállíthatóvá vált.
4. A gépjárműsport-rendezvény
[8] A Gfbt. hatálya a jövőben sem fog kiterjedni a gépjárműversenyen és az ahhoz szükséges edzésen okozott károkra, viszont ezen fogalmakat – az irányelvi szóhasználatra tekintettel – a gépjárműsport-rendezvény fogalma váltja fel, amelyet a sportról szóló törvényi felhatalmazáson alapuló, a gépjárműversenyen vagy edzésen részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre vonatkozó szabályokról szóló Kormányrendeletnek szükséges szabályoznia.
[9] Az Irányelv 1. cikk 2. pont b) alpontja a gépjárműsport-rendezvényt kivételként határozza meg. Ez korábban is így volt a Gfbt.-ben, s ezután is kivételt képez.
5. Átváltási árfolyam meghatározása
[10] A Gfbt. 3/B. §-a alapján, ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2021. december 22-én közzétett árfolyam szerint kell átváltani forintra és ezen forint összeget kell érteni alatta, tehát egy euró 368,54 Ft-os árfolyamon számítandó át.
[11] Nem haszontalan gondolat volt a jogalkotó részéről, hogy az átváltási árfolyamot konkrétan meghatározta, azonban amennyiben jelentősebb mértékben gyengülni fog a forint az euróhoz képest, ez akár problémát is okozhat.
6. A biztosítási kötelezettség terjedelmének a pontosítása
[12] A Gfbt. 4. § (8) és (9) bekezdése értelmében biztosítási kötelezettség nem terjed ki azon gépjárművekre, amelyek közutakon való használata nem megengedett vagy amelyeket kizárólag olyan területeken használnak, ahová a belépés a vonatkozó rendelkezések alapján korlátozott; továbbá a biztosítási kötelezettség, valamint a Kártalanítási Számla kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a nyilvánosság elől elzárt olyan területen okozott kárra, ahová a belépés a vonatkozó rendelkezések alapján jogilag vagy fizikailag korlátozott, amennyiben ezen kárt olyan gépjármű okozta, amelynek közutakon való használata nem megengedett.
7. Egyéni vállalkozói tevékenység folytatása egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság keretében
[13] 2023. június 24-i hatályba lépéssel a Gfbt. 7. § (5) bekezdését módosította a jogalkotó, egyértelművé téve, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó egyszemélyes korlátolt felelősségű keretében folytatja tovább a tevékenységét, akkor a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.
8. A szünetelés szabályainak pontosítása
[14] A Gfbt. 26. §-át módosította a jogalkotó akként: „A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított három munkanapon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés – értesüléstől számított nyolcadik munkanapot követő napon bekövetkező – szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.”
9. Pótkocsiból és az azt vontató gépjárműből álló járműszerelvény által okozott károk
[15] A Gfbt. 28. §-ának módosítása értelmében a pótkocsi biztosítója – amennyiben teljes kár megtérítésére nem köteles – a károsultat annak kérelmére haladéktalanul tájékoztatja:
a) a pótkocsit vontató gépjármű biztosítójának nevéről, vagy
b) – amennyiben a pótkocsi biztosítója nem tudja azonosítani a pótkocsit vontató gépjármű biztosítóját – a Kártalanítási Számla helytállási kötelezettségéről.
[16] Ez a szabály is a károsultak védelmét szolgálja, hogy vagy információt kaphasson a helytállásra köteles biztosítóról, vagy pedig arról, hogy mely szerv jár el, ha a vontató gépjármű biztosítója nem azonosítható.
[17] Ez a módosítás az Irányelv 1. cikk 14. pontjának az átültetését szolgálja.
10. A Kártalanítási Alap szabályainak változása
[18] A Kártalanítási Alap szabályainak módosítása alapján ezen – Magyarországon székhellyel rendelkező biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap – téríti meg az azon magyarországi lakóhelyű károsultaknak okozott kárt, akik károkozójának tagállami biztosítója csőd- vagy felszámolási eljárás alá került, továbbá azon más tagállami lakóhelyű károsultaknak okozott kárt, akik károkozójának magyarországi székhelyű biztosítója ellen felszámolási eljárás indult. A Kártalanítási Számla szabályainak módosítása következtében pedig ezen pénzalap nem csupán az eddigiek szerint téríti meg a károkat (pl. a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartók gépjárműve által okozott károkat stb.), hanem – bizonyos kivételekkel – azon gépjárművek által Magyarország területén okozott károkat, illetve az olyan magyarországi telephelyű gépjárművek által másik tagállam területén okozott és a baleset bekövetkeztének helye szerinti tagállam garancialapja által kifizetett károkat is megtéríti, amelyek közutakon való használata nem megengedett vagy amelyeket kizárólag olyan területeken használnak, ahová a belépés a vonatkozó rendelkezések alapján korlátozott.
[19] A Kártalanítási Alap kártérítési kötelezettségének részletszabályai a Gfbt. 43/A. – 43/E. §-aiban találhatók meg a módosítás révén.
[20] Ez a módosítás is az Irányelvnek való megfelelést szolgálja.
11. Összefoglalás
[21] A magyar jogalkotó az említett törvénymódosítással az Irányelv rendelkezéseit kívánta átültetni a hazai jogba. E körben egyetértek azzal, hogy nem volt szükséges módosítani a Gfbt.-ben szereplő gépjármű forgalmát.
[22] Ezen túlmenően a jogalkotó néhány helyen pontosította a Gfbt. szabályait a gyakorlatban jelentkező problémák megoldása érdeklében.