I. évfolyam 2.szám / 2019. december
Szemelvények az ítélkezési gyakorlatból – Publikált határozatok
BH 2019.9.252
A Hjt. 173. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elmaradt jövedelmet a sérelem bekövetkezése előtti jogszerűen megszerzett rendszeres jövedelem alapján kell meghatározni. Ezért nem annak van jelentősége, hogy más, azonos beosztású személy a sérelem időpontját követő időszakban milyen összegben részesült pótlékban [a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) 173. § (1)-(2) bekezdés].
BH 2019.9.253
Az Mt. 190. §-a szerinti jogintézmény alkalmazásának célja nem a ténylegesen kárt okozó és kártérítési felelősséggel tartozó munkavállaló mentesítése, hanem az, hogy a kisebb felelősséggel kirívóan nagy összegű kár okozása esetén a munkavállalót ne terhelje a kár teljes összege [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 190. §].
BH 2019.10.264
Amennyiben az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekre hivatkozással előterjesztett kártalanítási igény a teljes fogva tartás idejére vonatkozik, és a terhelt még fogva van, az igényt a terheltet fogva tartó bv. intézethez kell előterjeszteni, annak elbírálására az e bv. intézet székhelye szerinti törvényszék bv. bírája az illetékes [Be. 24. §; Bv.tv. 10/A. §, 50. §].
BH 2019.10.268
A sérelemdíj egyik funkciója az okozott hátrány kompenzációjaként a jogsértő és a személyiségi jogában sértett személy relációjában kifejezett anyagi kárpótlás, másrészről a magánjogi büntetés a hasonló jogsértések megelőzése érdekében. Ez utóbbi funkció esetében a sérelemdíj fizetésre kötelezett vagyoni viszonyai a sérelemdíj összegének mérlegeléssel történő meghatározása körében figyelembe vehetők [2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:52. §].
BH 2019.10.270 I.
Ha a magyar gazdálkodó szervezet gépjárműve Németországban idegenhibás balesetet szenved, a kártérítési kötelezettség fennállására és terjedelmére a Róma II. Rendelet irányadó, ezért arra a német jogot kell alkalmazni függetlenül attól, hogy a károsult a károkozót vagy közvetlenül a biztosítót perli.
- A német jog anyagi jogi szabályainak alkalmazása szempontjából a magyar forintban megítélt kártérítési összeg idegen pénznemben meghatározott pénztartozásnak minősül. A kamatkövetelés elbírálása során ezért azt is fel kell tárni, hogy a német jogszabályok és a joggyakorlat idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetére hogyan rendelkeznek (kamatláb, számítási mód); a magyar jog e körben sem alkalmazható.
BH 2019.11.288
Nem tartozik büntetőjogi felelősséggel az, aki az előtte haladó, váratlanul balra kanyarodó kerékpáros sértettet személygépkocsival elüti, akkor sem, ha ez kijelölt gyalogos-átkelőhelyen történik [Btk. 235. § (1) bek., (2) bek. b) pont; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 29. § (1) bek., 34. § (8) bek. a) pont].
BH 2019.11.289
A járművezetés „átengedése” megállapíthatóságához nincs szükség formális aktusra, az ráutaló magatartással is történhet [Btk. 238. §].
ÍH 2019.73 A GYALOGOS ÁLTALI KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYSZEGÉS BÜNTETŐJOGI VIZSGÁLATÁNAK SZEMPONTJAI
I. Ha a közúti balesetért a közlekedés több, különböző pozícióban közlekedő résztvevője is büntetőjogi felelősséggel tartozhat, mindegyikük felelősségét önállóan, egymástól függetlenül a büntetőeljárás adta keretek között kell megvizsgálni.
II. A közlekedési szabályok gyalogosok és utasok általi megszegése nem alapozhatja meg közlekedési bűncselekmény elkövetésének a megállapítását. A közlekedési szabályok fenti személyek általi megszegése az élet, testi épséget sértő bűncselekmények elkövetési magatartásaként vizsgálandó.
III. A záróvonal átlépésének tilalma a gyalogosokra nem vonatkozik.
[Btk. 164. § (1), (3) és (9) bekezdés a) pont, Btk. 240. § (2) bekezdés; KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pont, 18. §, 21. § (5) és (6) bekezdés, 36. §]
ÍH 2019.84 NYILVÁNOS KÖZSZEREPLÉS, SÉRELEMDÍJ
I. A képmáshoz fűződő személyiségi jog sérelmét jelenti, ha a sajtó egy korábbi tüntetésen készült egyediesített arcképet egy másik tüntetésről írt cikk illusztrációjaként olyan cikkhez használ fel, amelyben fő eseményeként több személlyel szembeni lincselési kísérletről tudósít.
II. A képmással, illetve személyes adattal összefüggő jogsértés jellegére figyelemmel az önrendelkezés lehetőségétől megfosztás önmagában olyan sérelem, amely megalapozza a sérelemdíj fizetési kötelezettséget. A hasonló jellegű, sajtóban megjelenő tartalom miatti jóhírnév, illetve becsület sérelménél köztudomásúnak tekinthető, hogy a felperes ismerősei körében magyarázkodásra szorulhatott, kérdéseket kaphatott.
Alkalmazott jogszabályok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:48. § (1), (2) bekezdés, Ptk. 2:52. § (1), (3) bekezdés; PK 12. számú állásfoglalás; 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) 4. § (1) bekezdés, 6. § (5), (7) bekezdés.
ÍH 2019.85 NEM VAGYONI KÁRTÉRÍTÉS (SÉRELEMDÍJ) A KÖZVETETT ÉLETVESZÉLYT EREDMÉNYEZŐ KÁROKOZÁS MIATT
Ha a maradandó egészségkárosodás közvetett életveszélyes állapotot is eredményez, az magasabb összegű nem vagyoni kártérítéssel (sérelemdíjjal) kompenzálandó.
Alkalmazott jogszabályok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (1959. évi Ptk.) 84. §, 339. §, 355. §; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:52. §.
ÍH 2019.88 KÁR FOGALMA
A kártérítésnek nem az a célja, hogy a másokkal szembeni jogtalan igény sikertelen érvényesítését pótolja. Ezért nem tartozik a Ptk. szerinti kárfogalomba az a hátrány, amely abból adódik, hogy a felperes valamely alaptalan követelés érvényesítésére vonatkozó lehetőségét elveszíti. Az ilyen hátrányra alapított kártérítési igény érvényesítése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is sérti.
Alkalmazott jogszabályok: a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 11. § (3) bekezdés, Fmhtv. 36. § (5) bekezdés c) pont; a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (1952. évi Pp.) 124. §; a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 349. § (1) bekezdés, rPtk. 339. § (1) bekezdés.
ÍH 2019.89 KÁRTÉRÍTÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI
I. Nincs szükség a kártérítés további elemeinek vizsgálatára, ha a károsult – a Ptk. ezt előíró rendelkezése miatt – nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben.
II. Az ügyvéd jogellenes, illetve szerződésszegő magatartása is csak abban az esetben alapozhatja meg a kártérítési felelősségét, ha azzal okozati összefüggésben a kár bekövetkezése is bizonyított.
Alkalmazott jogszabályok: az ügyvédekről szó 1998. évi XI. törvény (Üttv.) 3. § (2) bekezdése, 10. §-a, 23. § (2) bekezdése, 27. § (1) bekezdés b) pontja; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:142. §, Ptk. 6:473. § (1) bekezdés.
ÍH 2019.90 KÖVETELÉS RÉSZBENI ÉRVÉNYESÍTÉSE – JOGFENNTARTÁS – KÁRTÉRÍTÉSKÉNT JÁRADÉK MEGÍTÉLÉSE
I. A követelés egy részének érvényesítése esetén a többletre, azaz a nem érvényesített követelésrészre nem terjed ki az ítélet jogereje, feltéve, hogy a korábban érvényesített illetve nem érvényesített követelésrészek tekintetében a kötelezett személyét vagy a követelés jogalapját vagy tényalapját illetően kimutatható valamilyen különbség.A kártérítési követelések tényalapja kettős: egyrészt magának a káresemény bekövetkezésének körülményei, másrészt a kár mibenléte.
II. A jogfenntartás intézményét a polgári eljárásjog nem ismeri, ezért egy korábbi perben tett jogfenntartó nyilatkozat önmagában nem zárja ki a res iudicata megállapíthatóságát.
III. Kártérítésként járadék megítélése akkor indokolt, ha a kártérítési kötelezettség a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére vonatkozik. Ilyen esetben általában nem állapítható meg, hogy a károkozás következményeképpen a károsult folyamatosan, időről időre jelentkező kára meddig fog felmerülni, ezért a fizetési kötelezettség végső időpontja sem határozható meg [1952. évi Pp. 229. §; 1959-es Ptk. 340. §, 355. §].
ÍH 2019.93 VÉGREHAJTÓ FELELŐSSÉGE
Nem érinti a végrehajtói tevékenység hatósági jellegét és ennek megfelelően a végrehajtóknak az általuk lefolytatott eljárással kapcsolatos személyes fegyelmi és kártérítési felelősségét a végrehajtói iroda társas formában történő működése.
Alkalmazott jogszabályok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §, Ptk. 6:548. § (1) bekezdése, Ptk. 6:549. § (2) bekezdése, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 144-145. § és 159. § (4) bekezdése, Vht. 236. § (1) bekezdése, Vht. 254/A. §.
ÍH 2019.106 HATÁROZOTT KERESETI KÉRELEM A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSAKOR
I. A fizetésképtelenség és a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem azonos fogalom. A tartalmi eltérésen túl a Cstv. 27. §-ban meghatározott fizetésképtelenség általában pénzforgalmi szemléletű, míg a Cstv. 33/A. § (3) bekezdésében körülírt fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet likviditási szempontú megközelítést takar.
II. Ha a felperes a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésére hivatkozással kéri az adós vezető tisztségviselői felelősségének a megállapítását, köteles a tényállás szempontjából jelentős fizetésképtelenséggel fenyegető időpontot is megjelölni a keresetlevelében.
BDT2019. 4063.
Valakinek a hozzájárulása nélkül internetes profil létrehozása és annak különböző társkereső, valamint szexoldalakra történő feltöltése személyiségi jogot sért, amely miatt sérelemdíj követelhető.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:52. § (1), (2), (3) bek.
BDT2019. 4064.
A sértett fél mozgásának az autóba beszerelt nyomkövetővel való – tudta nélküli – követése személyiségi jogot sért, amely sérelemdíj megfizetését is maga után vonhatja.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:43. § b) pont, 2:52. § (3) bek.
BDT2019. 4072.
Vezető tisztségviselővel szemben a megállapítási pert követően a követelést – hárommillió forintot meg nem haladó követelés esetén is – keresettel kell érvényesíteni.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 33/A. § (11) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 254. § (1), (2) bek.
BDT2019. 4076.
Ha a páciens hátrányosan megváltozott egészségi állapota részben sorsszerű megbetegedésével, részben az egészségügyi intézmény eljárásával összefüggésben alakult ki, az egészségügyi szolgáltató csak a magatartásával okozati összefüggésben bekövetkezett hátrányokért felel.
Alkalmazott jogszabályhely: 1997. évi CLIV. tv. 77. §
BDT2019. 4077.
I. A közút kezelője a forgalom keltette zaj és rezgés következtében az épületben keletkezett kár megtérítéséért a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályok alapján felel. A kártérítési felelőssége az épületkárosodásban való közrehatása arányában áll fenn.
II. A szakértői becslés mint módszer alkalmazása indokolt lehet, ha a pontos számítások elvégzése nem lehetséges természettudományos pontossággal, vagy annak költsége nem volna arányban a keletkezett kár összegével.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 345. § (1) bek.; 2013. évi V. tv. 6:535. §; 1995. évi LIII. tv. 103. § (1) bek.; 1952. évi III. tv. 182. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 316. § (1) bek.
BDT2019. 4078.
Ingyenes szerződéses jogviszonyban a szerződésszegéssel okozott károk megtérítése miatti igény érvényesítésére a non cumul elv nem vonatkozik.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:145. §, 6:535. §, 6:519. §
BDT2019. 4079.
A végrehajtó kárfelelősségét csak az eljárására vonatkozó valamely konkrét jogszabály megsértése, jogszabály által előírt cselekmény elmulasztása, illetve jogszabály kirívóan súlyos, téves értelmezése alapozza meg. Ennek hiányában a végrehajtó mulasztása nem állapítható meg.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 349. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 49/D. § (1)-(3) bek.; 1994. évi LIII. tv. 140. §, 217/A. § (5) bek.
BDT2019. 4086.
I. A jogalkotással okozott kár megtérítése iránti igény vonatkozásában az rendelkezik aktív perbeli legitimációval, akire a sérelmezett jogszabály személyi és tárgyi hatálya kiterjed.
II. A gazdasági társaságot ért károsodás miatt a tag – önálló kárkötelmi jogviszony hiányában – nem jogosult az üzletrész értékének csökkenése iránti igényt érvényesíteni.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 339. § (1) bek., 349. § (1) bek.; 1991. évi XXXIV. tv.; 2011. évi CXXV. tv.; 2012. évi CXLIV. tv.; az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke
BDT2019. 4087.
I. Ha az építőipari kivitelezést a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelő köteles a munkahelyet a munkavégzésre alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. E kötelezettség elmulasztása esetén a vállalkozó megtagadhatja a munka megkezdését. A tényleges munkavégzés megkezdését követően azonban a kivitelező utólag már nem hivatkozhat arra, hogy a munkakezdéskor nem volt megfelelő állapotban a munkaterület.
II. A teljesítési határidő közös megegyezéssel való hosszabbítása esetén a vállalkozó a szerződésmódosítást megelőzően felmerült akadályozó körülményekre nem hivatkozhat a késedelmi kötbér alóli mentesülése érdekében.
III. A vállalkozási szerződés módosításával meghosszabbított teljesítési határidő olyan póthatáridőnek minősül, amelynek elmulasztása esetén a megrendelőt – érdekmúlás külön igazolása nélkül is – megilleti a késedelem miatti elállási jog.
IV. Az építési napló vezetése a vállalkozó olyan jogszabály által is előírt kötelezettsége, amelynek elmulasztásával saját magát hozza hátrányos helyzetbe a késedelem felróhatósága alóli mentesülése bizonyításának körében.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 246. § (1) bek., 300. § (1), (2) bek., 393. §, 395. § (1) bek., 407. § (1), (2) bek.
BDT2019. 4092.
A vagyonbiztosítási szerződés alapján kifizetendő biztosítási szolgáltatás (biztosítási összeg) akkor is a biztosított vagyonába tartozik, ha egy másik szerződés biztosítékaként harmadik személy kedvezményezettkénti megjelölésére került sor. A biztosítási összeg a biztosítottal szembeni felszámolási eljárás esetén a felszámolási vagyon része.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 35. §, 37. §, 38. §, 48. §; 1959. évi IV. tv. 536. §, 548. §